Érdemes megbolygatni az életritmusunkat az óraátállítással?

Hajdú-Bihar - Megszavazták, hogy eltörlik az óraátállítást, de arra még legalább két évet várni kell.

Március 31-én, vasárnap hajnalban 2 órakor az órákat 3 órára kell állítani – ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, és az idén október 27-én ér véget. A nyári időszámítás, a normális, téli időszámítástól eltérő rendszer bevezetése Európában egységesen elfogadott. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.

Az időszámításba – egyben az élőlények biológiai ritmusába – történő mesterséges beavatkozásnak vannak energiatakarékossági hatásai, viszont ezek az energiafelhasználási szokások változása, a fogyasztóeszközök körének kiterjedése miatt – gondoljunk csak a légkondicionálókra – mindinkább háttérbe szorulnak. Ez lehetett az oka annak, hogy az Európai Parlament a héten igen nagy arányban szavazta meg az óraátállítás eltörlését 2021-től. Ezzel együtt a tagállamokra bízta, hogy ki-ki a nyári vagy a téli időszámítást választhatja, és ennek megfelelően az utolsó óraátállítás 2021 tavaszán vagy őszén lesz.

Az orvosi vélemény szerint a szervezetünk, a bioritmusunk alkalmazkodik a nap járásához, tehát ha korábban kel a nap, az emberek jó része hamarabb is ébred.

2021 az új cél

Az Európai Parlament támogatja az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését – döntöttek 410–192 arányban a strasbourgi plenáris ülésen kedden. Eszerint akik a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. A képviselők emellett egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.

Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint idén állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez egyes tagországok fenntartásai miatt már biztosan nem tartható, így az új céldátum 2021 lett. A kérdésben az EP-nek még az uniós társjogalkotó szervvel, a tagállami kormányokat tömörítő tanáccsal is meg kell állapodnia. Sajtóhírek szerint többek között Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Portugália a nyári, Dánia, Finnország és Hollandia viszont a téli időszámításra való átállást támogatja – írtuk korábban. A brüsszeli testület konzultációt indított az ügyben, amelyen 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, s mintegy 84 százalék az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást. Ezen javaslat támogatói szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző – tájékoztatott a Magyar Távirati Iroda.

Hazánkban többször volt

A földrajzi hosszúságunknak megfelelő időszámításnak tekinthető télitől való eltérés, azaz a nyári időszámítás bevezetésének hátteréről, hatásairól a téma megyénkbeli szakértőjét, Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztőt kérdeztük.

Tőle tudjuk, hogy az első világháború időszakában energiatakarékossági okok miatt vezették be az úgynevezett alternatív időszámítást, elsőként az USA-ban, 1916-ban. Ezt az akkori Magyarország is átvette rövid időre. A második világháború után hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954 és 1957 között alkalmazták a nyári időszámítást. Ennek bevezetését, az olajválságból adódó energiamegtakarítási célzattal Franciaország 1976-ban lépte meg. Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, míg a villamosenergia-megtakarítási célból történő bevezetése 1980-ban történt.

Az ébrenléti időhöz

– A nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adja, hogy Földünk északi féltekéjén a tavaszi nap-éj egyenlőségtől (március 21.) az ősziig (szeptember 23.) hosszabbak a nappalok és rövidebbek az éjszakák, mint télen – magyarázza Szoboszlai Endre. – Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás” nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Tehát, ha a lakosság átlagos ébrenléti ideje (reggel 7 és este 22 óra között) nagyjából egybeesik a természetes világítás időtartamával, akkor jelentős mennyiségű villamos­energia-megtakarítás érhető el. Ez a felismerés vezetett oda, hogy az órákat az utóbbi évtizedekben tavasszal (március utolsó vasárnapjának hajnalán 2 órakor 3 órára) egy órával előre vitték, míg ősszel (régebben szeptemberben) egy órával „visszatekerték”.

Természetesen ezen megoldás bevezetésekor a menetrendeket is harmonizálni kellett. Az 1990-es évek közepéig hazánkban még az előzőekben említett, szeptember utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjjelen történő óravisszaállást alkalmazták (pontosabban vasárnap hajnali 3 órakor vitték vissza az órákat 2 órára). Azonban a Nyugat-Európában alkalmazott megoldásra – főleg a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt – térségünkben is célszerű volt átállniuk a környező országoknak. Így vezették be 1996-ban az október utolsó vasárnapján történő óra-visszaállítást.

Alacsonyabb a tejhozam

– Az utóbbi években egyre több szakember veti fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat a mesterséges óraátállítással, évente kétszer is. Ugyanis a természetet, az emberek és az állatok életritmusát, nem lehet parancsszóra átállítani – fogalmaz Szoboszlai Endre. – Kimutatták, hogy az állattenyésztésben jelentős károkat okozott ez a megoldás. Például a szarvasmarhák tejhozama csökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot. Kimutatták, hogy az óraátállások miatt növekedett a közlekedési balesetek száma. Ezen felül jelentős leterhelést jelent az emberek, főleg a gyerekek, számára a megszokott életritmus megtörése, aminek számos káros hatása lehet.

MTI, Kovács Zsolt

Októberben már nincs csökkenés

A Mavir Magyar Villamos­energia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy az óraátállítással évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. A Magyarországon 1980 óta működő nyári és téli időszámítási rendszer segítségével eddig körülbelül 4 ezer gigawattóra a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország majdnem 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. Az óraátállítás haszna ugyanakkor a környezetvédelem területén is megmutatkozik: az alacsonyabb fogyasztás kevesebb károsanyag-kibocsátással jár. A Mavir információ­jából az is kiderül, hogy az ország villamosenergia-megtakarítása a tavaszi óraátállításkor mutatható ki. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik, körülbelül szeptember végéig.

Októberben rendszerint már nincs kimutatható csökkenés, mert későn világosodik, ezért reggel is világítják a lakásokat, működik a közvilágítás.

[related-post post_id="4188897"]

[related-post post_id="4188894"]

[related-post post_id="4187893"]

[related-post post_id="4187917"]

[related-post post_id="4187909"]

[related-post post_id="4184217"]