Mindennapi tejünkért demonstráltak

Hajdú-Bihar - Veszteséggel és etikátlan üzleti magatartással árulták a tejet – ezt gyanítják a termelők.

A tejtermelés épp olyan, mint a mezőgazdaság – kiszámíthatatlan, van, hogy tavasszal megugrik a kínálat, így leszaladnak az árak – halljuk a termelőktől. Ez a tavasz is adott egy pofont nemrég nekik: egy áruházlánc 135 forintra vitte le az UHT-tej árát.

Ultrapasztőrözött (UHT) tejet a magyar termelők 139 és 148 forint literenkénti áron tudnak előállítani, és a nyers tej ára 100 forint kilogrammonként, ami az Európai Unió­ban a legalacsonyabb. Mivel Szlovákiában magasabb a tej felvásárlási ára (és kiderült, hogy szlovák a szóban forgó olcsó tej), ezért bizonyos, hogy csak veszteséggel és etikátlan üzleti magatartással tudta árusítani az áruházlánc a behozott tejet – vélekedtek a napokban demonstráló tejtermelők. Magyarországon szükség van az importtejre, mert annyit nem állítunk elő, mint amennyi kell. Pár évvel ezelőtt olyan statisztikák voltak, hogy az UHT-tejek 85 százaléka import volt hazánkban. Más országokban pedig bevett gyakorlat, hogy ha többletet termelnek, de nem akarnak piaci zavart, inkább a felesleget elviszik egy másik országba, ahol hiány van. Ám „leverik az árat”, így a fogadó országnak a csökkentett árral kell versenyeznie. A tüntetésen elhangzott, hogy a piacvédelmi mechanizmust kellene tökéletesíteni, amivel a helyi termelők is egyetértenek.

Nem csak a termelést károsítja

Az elégedetlenségből tüntetés lett az áruházlánc alsónémedi logisztikai központjánál, a megmozdulást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) is támogatta. Az Agroinform.hu tudósításából és a NAK közleményéből is kiderül, hogy Győrffy Balázs, a NAK elnöke kilátásba helyezte, ha szükséges, akár egy médiakampányt is indítanak, hogy a vásárlókat eltanácsolják az áruházlánctól. Mint kiemelte, reméli, a figyelmeztető demonstráció elég lesz, hogy a bolt vezetése megértse, hogy olcsótej-akciókkal nem veszélyeztethetik a tejágazatot.

Nem elfogadható

A NAK elnöke beszélt arról, hogy reméli, a magyar fogyasztók bölcsek és észreveszik, hogy az import tej hosszú távon károsítja a magyar tejtermelést. Hozzátette, az elmúlt időszakban jó kapcsolat alakult ki a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között, amelyben a termékre vonatkozó áfacsökkentéssel mindenki megtalálhatta a számítását. Figyelmeztetett, ezt a kapcsolatot nem szabad most ilyen akciókkal elrontani.

Szólláth Tibor, a NAK megyei elnöke is megerősítette, hogy hosszú távon a magyar gazdák számára nem elfogadható, ha külföldről hoznak be nagyon olcsó tejet az országba, ezért ezt a gyakorlatot ne folytassák az áruházláncok.

Így is nagyon alacsonyak a tejárak. Ha megnézzük, hogy mennyi egy liter termelői tej és egy félliteres ásványvíz, döbbenetes, hogy sokszor a víz többe kerül. Egy liter tejben pedig rengeteg munka van, az előállítása is sok költséggel jár."

A pocsaji tejet és tejtermékeket előállító Szentesi Zoltán egyetért az olcsó tej elleni fellépéssel, még komolyabban ellenőrizné az országba érkező dobozos tejeket, hiszen mint mondta, az adózási vonzata mellett akár egészségügyi kockázatai is lehetnek ezeknek a termékeknek, tehát az import tej hosszú távon károsítja a magyar tejtermelést és az egészségünket is.

Sokféle körülmény eszembe jut az olcsó dobozos tej árusítása kapcsán, legelőször az, hogy a boltosoknak nincs rajta haszna, a vevők pedig be vannak csapva."

– A termelői nyers tejet 70-80 forintért veszik át tőlünk. A nagyüzemeknek megadják érte a 90-100 forintot, de száz forintból ezret csinálnak azáltal, hogy „lefölözik” a tejet. Kérdésem, szabad-e az emberek egészségével játszani? Azért veszünk tejet, hogy a kálciumot, a vitaminokat, az ásványi anyagokat pótoljuk a szervezetünkben. De ha csak az olcsó árat nézzük és az összetevőket nem, akkor legrosszabb esetben (és most nem a szóban forgó akciós tejet elemezve), vásárolunk egy olyan folyadékot, amiben a világon semmi nincsen. Sőt, inkább ártalmas. Kivonják belőle és továbbértékesítik a tejzsírt, a kazeint, az ásványi anyagokat. A végén marad egy permeátum, egy tiszta folyadék. Ezt fogják feljavítani mesterséges anyagokkal, hogy úgy tűnjön, tejet iszunk. A vásárlóknak el kell gondolkodniuk, hogy vajon mit vesznek? Ha szeretnénk, hogy egyre több gyermek szülessen, akkor ezekre a rossz minőségű termékekre is figyelni kell, mert megbetegítenek minket. Az okos emberek tudatosan élnek és vásárolnak, a hazai termékeket, termelőket, az ellenőrzött, megbízható minőségű ennivalókat veszik. Szándékosan nem nevezem előbbieket élelmiszereknek, mert azoknak számomra már egészen más üzenetük van: ehető, de szintetikus dolgok – foglalta össze Szentesi Zoltán.

Rövid értékesítési lánc

Kik és milyen körülmények között állították elő az élelmiszereket? Vásárlóként óriási szerepünk van abban, hogy ezekre a kérdésekre megnyugtató válaszokat, megoldásokat találjunk. Mi döntünk, hogy mi kerül asztalunkra, de pénzünkkel, vásárlási szokásainkkal azt is befolyásoljuk, hogy egyáltalán mi kerülhet. Nagyon sok ehető szintetikus dolgot találunk az áruházakban. Az igazi ennivalók a piacon, helyi termelőknél, helyi gazdaságokban vagy a termelőket a vásárlókkal a legrövidebb úton összekötő kereskedelmi formákban találhatóak.

BB

[related-post post_id="4188440"]

[related-post post_id="4184098"]

[related-post post_id="4179827"]