Könnyen kétélű fegyverré válhat az antibiotikum, ha nem vigyázunk

– Az antibiotikumrezisztencia egyidős a baktériumokkal, nem csak azóta van jelen, amióta antibiotikumokat használunk – tudtuk meg dr. Szabó Judittól. A Debreceni Egyetem (DE) Általános Orvostudományi Kar docense, a Klinikai Mikrobiológiai Laboratórium vezetője kifejtette: ugyanakkor az antibiotikumok használata szelektálja a rezisztens törzseket, így annak függvényében, hogy milyen antibio­tikumot használunk sokat, változni fognak a jellemző rezisztencia­mintázatok.

A penicillin feltalálását követő 1-2 évben már nagy arányban találtak penicillinrezisztens törzseket az eredetileg érzékeny baktériumok között is, és ez minden antibio­tikum esetében így van.

– Éppen ezért soha nem lesz olyan antibiotikumunk, ami minden baktérium ellen hatásos lesz, amivel biztosra mehetünk – folytatta dr. Vitális Eszter infek­tológus szakorvos, a DE Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály munkatársa.

A szakember úgy véli, nagy a felelőssége mindenkinek, aki antibiotikumot használ: a kórházi orvosoknak, a háziorvosoknak és az ipari mezőgazdaságnak is.

Vírusokra hatástalan

Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy a betegeknek is tisztában kell lenniük azzal, hogy az antibiotikumok szedése kétélű fegyver: egyrészt a vírusok által okozott betegségekben teljesen hatástalanok, másrészt a banális, maguktól is meggyógyuló fertőzések esetén feleslegesek, harmadrészt veszélyeket is hordoznak.

Kiirtják a beteg normális baktériumflóráját is, azokat a baktériumokat, amelyek éppen az egészségünk megőrzésében segítenek. – Ilyen „jó baktériumok” alkotják a bélrendszer, a száj, a bőr normál flóráját, azok elpusztítása akár súlyos betegséghez is vezethet.

Jó példa erre a Clostridium difficile nevű baktérium, amely kiújulásra hajlamos hasmenést okoz – és szinte kizárólag antibiotikumkezelést követően jelentkezik. De azon kívül, hogy mellékhatások léphetnek fel az adott betegben, hosszabb távon is káros hatásai vannak a túlzott antibiotikumhasználatnak: rezisztens kórokozókat fognak szelektálni, így a későbbiekben akár ugyanannak a betegnek, akár egy másiknak a fertőzése már nem fog reagálni egy olyan antibiotikumra, amire korábban jól reagált – nyomatékosította az infektológus. Dr. Szabó Judit hozzátette: azokban az országokban, ahol nagyon sok antibiotikumot használnak, ráadásul nem megfelelően, nagyon magas az úgynevezett multirezisztens baktériumok aránya. Hazánk ebből a szempontból a középmezőnyben van.

A kórházi fertőzések elkerülése

Multirezisztens baktériumnak azokat nevezzük, amelyek már alig 1-2 antibiotikumra érzékenyek csupán. Az általuk okozott fertőzéseknek a kezelése jóval nehezebb, mint a szokványos érzékenységű baktériumok által okozottaké, hiszen a rutinszerűen alkalmazott antibiotikumok nem hatnak rájuk. Bár ezek a baktériumok többnyire kevésbé képesek megbetegíteni az embert, mint az érzékenyek, kórházi környezetben, ahol sok a legyengült, idős, műtéten vagy egyéb beavatkozásokon átesett beteg, mégis súlyos fertőzéseket képesek okozni.

– Az ilyen, úgynevezett kórházi fertőzések elkerülésének sokféle módja van: a leghatásosabb, ha valaki csak valóban indokolt esetben fekszik kórházba, akkor is minél rövidebb időre – tette hozzá dr. Orosi Piroska, a kórházhigiénés osztály vezetője.

Ezenfelül a Klinikai Központban egy sokoldalú munkacsoport is segíti a klinikusok munkáját abban, hogy betegeik minél kevesebb ilyen fertőzésnek legyenek kitéve: a kórházhigiénés osztály dolgozói, a mikrobiológusok, az infektológusok, szakgyógyszerészek. Az egész működéséhez elengedhetetlen a vezetőség támogatása, melyben a Debreceni Egyetem Klinikai Központja élen jár. Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy teljesen optimális működés mellett sem küszöbölhetők ki teljesen a kórházi fertőzések, mert a bennünk lévő, eredetileg „jó baktériumok” is válhatnak betegség okozójává kórházi körülmények között. Ezért fontos folyamatosan szemmel tartani a kórházi fertőzéseket, azokat megfelelően kezelni, és mindent megtenni a megelőzésük érdekében.

Pálfi-Tóth Zoé