Ma már boldog és teljes életet él a hazai véradókampány egyik legismertebb arca

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 2004 óta június 14. a véradók világnapja – ebből az alkalomból a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei és Debrecen Területi Szervezete nosztalgia-véradást tartott pénteken Debrecenben, a Turisztikai Látogatóközpontban. A helyszínen Szatmári Margit, a Vöröskereszt megyei szervezetének véradószervező koordinátora osztotta meg a Naplóval a véradásra vonatkozó legfontosabb szabályokat. – Minden olyan 18. életévét betöltött személy adhat vért, aki 65 évesnél nem idősebb, a testsúlya legalább 50 kilogramm, és az orvosi vizsgálat alkalmasnak találja. Az is előírás, hogy két adományozás között legalább 56 napnak el kell telnie; a férfiak egy évben ötször, a nők pedig négyszer lehetnek donorok. Hazánkban a folyamatos és biztonságos vérellátáshoz évente csaknem 400 ezer egység vérre van szükség, míg megyei szinten ez a szám 350–400 egység hetente – sorolta a szakember. Felhívta a figyelmet arra is, hogy koronavírus elleni védőoltással rendelkezők is lehetnek donorok, valamint azok is, akik még nem vették fel a vakcinát.

Teljes, boldog élete lehet

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a véradók életeket mentenek, mint Herczeg Zsuzsanna élettörténete, aki 1979-ben, hároméves korában szívműtéten esett át a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.

Ő volt az első gyermekek egyike Debrecenben, akinek a műtétjéhez megfelelő vérkészítményre volt szükség. Továbbá ő az, aki szerepel kislányként azon a – ’79-ben készült – plakáton, mely évtizedeken át lelkesítette a véradókat. A Napló munkatársai személyesen keresték fel őt, hogy ossza meg velünk a régmúlt eseményeit.

– Hároméves voltam, amikor egy rutinvizsgálat eredményeként felfedezték az orvosok, hogy valami nincs rendben. Kiderült, hogy lyukas szívvel születtem, így azonnali kivizsgálásokra küldtek Budapestre. Ott állapították meg, hogy meg kell műteni. Nem volt más választás, azonban abban az időben nem volt elég vérkészítmény raktáron. Emiatt édesapám fogta magát, és segítséget kért. Elment a debreceni Kossuth laktanyába, és az ügyeletes tiszttől kért támogatást. Azon nyomban riasztotta a katonákat, akik közül többen a segítségemre siettek.

„Ha ők nincsenek, akkor most nem mondhatnám el magamról, hogy boldog és teljes életet élhetek – ezúton is szeretném megköszönni nekik, hogy megmentettek”

– fogalmazott a plakátokról is ismert Zsuzsanna. Mint elmondta, a szülei csak később vették észre, hogy lányuk hazánkban a véradás világnapja arcává vált.

Édesanyám a műtét előtt igazított a frizurámon, és nem a precizitás volt számára az első, ahogy az megfigyelhető a plakáton is – mutatott rá mosolyogva a többszöri szívműtéten átesett újságíró, idegenvezető.

– A beavatkozás előtt nem voltak panaszaim, egészséges gyermek voltam, a szüleim mit sem tudtak a betegségemről. Ha jól tudom, egy véradó három emberen segít, szóval, mondanom sem kell, mennyit tesznek ők az embertársaikért. A rászorulók nem tudnak máshogyan vérhez jutni, mint így – tehát ez a folyamat mindenképpen életeket ment. Gondoljunk bele, ha „csak” ennyivel tudunk segíteni másokon, akkor már megéri – hangsúlyozta.

Ezt követően a támogatóinak üzent a Naplón keresztül. – A mai napig hálás vagyok azoknak, akik évtizedekkel ezelőtt a segítségemre siettek. Ha esetleg van köztük olyan, aki szívesen találkozna velem, annak nagyon örülnék, hiszen lehet, ha ők nincsenek, akkor én sem élhetnék ma boldog életet – mondta.

A véradók felé fordulva rámutatott: – Óriási hálával tartozunk azoknak, akik vérüket adják a mi létezésünkért. Igazi hősök ők, hiszen önszántukból segítenek embertársaikon. Ez mindenképpen példaértékű – húzta alá Herczeg Zsuzsanna.

Nagy Emese

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/evente-otszor-ad-vert-a-hajdunanasi-penzes-sandor-5365403/