A jelen ismerői, a jövő megélői vitáztak a Fazekasban

– Nagyszerű kezdeményezés a Fazekas Mihály-gimnázium Európa-napja, hiszen lehetőséget ad a diákoknak a véleményük ütköztetésére egymással és a meghívott szakértőkkel – jelentette ki Balázs Ákos kedden a debreceni középiskolában. 

– A környezetvédelemről, gazdaságfejlesztésről és fenntarthatóságról beszélgettünk. Kíváncsi voltam, hogy mi foglalkoztatja őket Debrecennel kapcsolatban és milyen megoldásokat tudunk találni közösen a felvetéseikre. Itt olyan közösség van, amelyben a tanulók mertek mindenféle témával foglalkozni, akár világnézeti kérdéseket is feltettek – mondta az alpolgármester. A vita része volt az egész napos programnak, amelyet az Európai Parlament Nagykövet Iskolájában Buda Andrea és Lakatosné Tóth Ildikó szenior nagykövetek szerveztek. 

– Szeretnék egy szép jövőt, beszélnünk kell a környezetvédelemről, ahhoz, hogy változást érhessünk el, és ne tegyük tönkre a Földet – summázta Gonzalez Buza Alejandra, hogy miért volt fontos számára a keddi közösségi vita. A Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban 2012 óta minden évben tartanak Európa-napot, melynek témáját ezúttal a fenntarthatósági témahéthez igazították. 

A tanulóknak előadást tartott többek között Balogh Dóra divattervező, Tuska-Mátrai Melinda, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nemzetközi referense és az Ezer Gyerek Egyesület tagjai. A nap kiemelt eseménye az a beszélgetés volt, amelyben hat szakértő tíztagú diákcsoportokkal diskurált arról, hogy a gazdasági fejlődés fontosabb-e, mint a környezetvédelem. A spanyol gyökerű Alejandra egyértelműen az utóbbi mellett tette le a voksát. Ami a 14 éves, biológia–kémia szakon tanuló fiataltól telik, azt megteszi: vászontáskával jár vásárolni, gyalog megy iskolába, nagyon odafigyel arra, hogy ne pazaroljon, pláne ételt. A személyes felelősségvállalásra fókuszált a számára legérdekesebb vita is: dr. Szabó György, a DE Táj­védelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője rávilágított, hogy nem célravezető a nagy gyárak jelentős károsanyag-kibocsátásán rágódni, elsőként magunkban és a mikrokörnyezetünkben kell keresni a változtatás lehetőségét, majd összefogni. 

Tájékozottság: ötös 

Ha valaki kedden délelőtt csukott szemmel ült volna le a középiskolai teremben, biztosan nem tudta volna megmondani, hogy hány éves ifjak értekeznek globális felmelegedésről, szén-dioxid-kibocsátásról, húsfogyasztásról, világgazdaságról, szelektív hulladékgyűjtésről, influenszerek befolyásáról, a divat káros hatásairól, méghozzá konkrét adatokat is felsorakoztatva. A terem fix pontjain az egyetemi docensen túl Balázs Ákos alpolgármester, Kopócs Éva designer, dr. Kovács István, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ gazdaságelemzési vezető szakértője, Maksi Mátyás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese és Piskolczi Miklós, az AKSD PLUSZ Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője foglalt helyet, míg a diákcsapatok tízpercenként váltottak. A feszült csend távol maradt az eseménytől. A tanulók, ahogy széket értek, kérdeztek, felszabadultan, ám tisztelettudóan ütköztették érveiket egymással és a vendégükkel is. Minden várakozásomat felülmúlta a tudásszintjük és a vitakultúrájuk – fogalmazott Maksi Mátyás. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese szólt a jövőnket meghatározó két EU-vállalásról. Hangsúlyozta: most kell elkezdeni cselekedni ahhoz, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenthető legyen a káros­anyag-kibocsátás az 1990-es szinthez képest, és a 2050-es cél is elérhető legyen. 

Az uniós energiahatékonysági politikát érzékelhetjük az elektronikus eszközök vásárlásakor vagy építkezéskor. Mindkét esetben a kevesebb energiafelhasználásra ösztönöznek. A szakértő szerint elérhető a 2050-es cél a technológiáknak és az életmódváltozásnak a kombinációjával. A kilencedikes Lovas Benedek kevéssé a téma miatt, inkább a vita élményéért jelentkezett a programra. Mint mondta, szeret véleményt cserélni az emberekkel, abban az átmeneti korban, amelyben ő van – félúton a gyerek- és a felnőttlét között –, fontos, hogy minél többféle elvet, nézőpontot megismerhessen. Kérdésemre elmondta, hogy a Debrecen gazdasági, terület- és népességnövekedéséről kapott információk lepték meg leginkább. Az alpolgármesterrel a közlekedésről, önkormányzati elképzelésekről folytatott diskurzust emelte ki. A vízellátás jövője Balázs Ákos alpolgármester Blair H. Sheppard: Tíz év múlva itt az éjfél című kötetével érkezett, s ennek nyomán kérte a diákokat, hogy mondjanak a város fenntarthatóságát szolgáló ötleteket. – Sok diákot foglalkoztatott Debrecen vízellátása, így beszélgethettünk a Civaqua program munkálatairól. Szó esett a szelektív hulladékgyűjtésről és a környezetvédelemmel kapcsolatos szemléletformálásról. A Future of Debrecen mozgalomba is invitáltuk őket, amelyben mindig van helye az újító ötleteknek – mondta. – Ha a fiatalok itt ilyen széles látókörrel tudnak gondolkodni a jövőről, a városról, akkor Debrecen megnyerte a 21. századot. 

HaBe