A debreceni fiatalok is könnyen ráfázhatnak, ha túl magabiztosak a volán mögött

Az elmúlt években meglehetősen megváltoztak a vezetői szokások. A világ felgyorsult, a forgalom ezzel együtt pedig megtorpant Debrecenben is. Egy európai uniós statisztika szerint a friss jogosítvánnyal rendelkező fiatalok a sofőrök 8 százalékát teszik ki, azonban a halálos kimenetelű közúti balesetek 16 százalékában érintettek.

A Hajdú Online podcaststúdiójában gépjármű-szakoktató beszélt arról, miben gyökerezik a probléma. Horváth László úgy véli, a közlekedés egy társasjáték, amelyben mindannyian részt veszünk. Lehet kisebb hibát elkövetni, de körültekintés nélkül nem érdemes száguldozni.

 – vallja. Horváth László a baleseti statisztikákat lesújtónak találja, azonban azt örömmel látja, hogy az úgynevezett diszkóbalesetről mostanában nem nagyon lehet hallani.

A gépjármű-szakoktató elmondta, a pandémia ideje alatt a KRESZ jelenléti oktatását online képzési rendszer váltotta. Ennek ellenére igyekszik felhívni a figyelmet, ha valaki nem ért valamit a tananyagból, keresse fel oktatóját személyesen vagy telefonon, hogy tisztázzák a homályos foltokat. Horváth László szerint fontos, hogy ne automatikusan adjon berögzült válaszokat a tanuló, hanem tudatosan értse, melyik megoldás a jó.

Hiányzik a rutin

A tanpályás képzést is elengedhetetlennek tartja a szakember. Mint mondta, az autó technikai kezelését ingerszegény környezetben érdemes megtanulni. Szerinte nem érdemes egyből a forgalomban oktatni a tanulót, hiszen a Tanuló-jelzéssel ellátót oktató járművek egyébként sem népszerűek az autósok körében, és sokat ront a renoméjukon, ha a nyílt terepen próbálgatja szárnyait az újdonsült autóvezető.

A rutinvizsga szerinte adott egyfajta önbizalmat a tanulónak, akik így éles helyzetben magabiztosabban helyt tudtak állni. Ráadásul egy forgalmi vizsga 60 perce alatt a debreceni forgalomban nehéz folyamatosan koncentrálni arra, hogy minimális hibát vétsenek. Elmondta, a statisztikák szerint a vizsgán a 44-edik percnél következnek be leginkább a bukások, mivel addigra lankad a vezetők figyelme.

Régen minden tanuló jobb volt

Horváth László tapasztalata szerint a fiatal sofőrökön már kezdetkor észrevehető, hogy a szülőktől, testvérektől átvett minták alapján próbálnak vezetni. Mint mondta, gyakran a több ezer kilométeres gyakorlattal rendelkező családtagokhoz hasonlóan sportosan próbálnak vezetni.

Oktatóként feladatának tartja, hogy a tanítványait arra ösztönözze, próbáljanak beilleszkedni a közlekedők közé. Azt vallja, ne legyen a vezetőben félsz, de a másik oldal sem szerencsés, ha tévesen úgy érzi a jogosítvány újdonsült tulajdonosa: már mindent tud. Hiszen hosszú évek tapasztalata után is történhet váratlan helyzet, és ezeket tudni kell kezelni.

A csaknem 45 éves oktatói múlttal rendelkező szakember saját magát is folyamatosan képzi, és erre ösztökéli a többi tanítót is. Mint mondta, nem csak a debreceni, az országos közlekedés is meglehetősen átalakult az évtizedek során, ezzel együtt pedig a szabályrendszerek is módosult.

A tanulók hozzáállása azonban nem követte a változásokat, sokkal inkább érdektelenebbé váltak. Példaként említette, hogy a régi időkben a vidékről érkező négyfős csoportok tagjai egymással vetélkedtek, hogy ki tud a legkevesebb hibával vezetni. Törekedtek arra, hogy profi módon, precízen tanulják meg a vezetés fortélyát. A mai fiatalok azonban kevésbé törekednek arra, hogy többet tapasztaljanak, vagy, hogy tanuljanak egymás hibáiból is.

– vallja Horváth László.