Fűszerláda, sziklakert, gyümölcsök – Debrecenben is népszerű a közösségi kert

Howard azt írja, ekkoriban az ipari forradalom következtében létrejött ipari városokban indult meg a kezdeményezés, hogy a lakosok továbbra is tudjanak kertészkedni, megtermelni saját célra a zöldségeket, gyümölcsöket, miközben közösséget építenek, és a lakókörnyezetüket zöldebbé teszik. A könyvből az is kiderül, hogy az Egyesült Államokban az 1900-as években ugrott meg igazán a számuk a gazdasági világválság és a világháborúk következtében. A huszonegyedik században a klímaváltozás és az ökológiai krízis miatt tettek széles körű népszerűségre szert a Wikipedia szerint, és az egész világon elterjedtek Ausztráliától kezdve Japánon át Csehországig.

A debreceni közösségi kertek

Debrecenben a Zöld Város program részeként három lakótelepen alakítottak ki közösségi kerteket: a Vénkertben, az Újkertben és a Tócóskertben, ahol a tagságra nyilvános pályázatot írt ki az önkormányzat. A Vénkerti Közösségi Kert vezetője, Vajda Erzsébet, és egyik tagja, az online tartalmakért felelős informális social media manager, Kocsi Erika a DEMKI Borsos-villa Közösségi Házban fogadták portálunkat, hogy bemutassák működésüket.

– 2020 júniusában adtuk át a kertkulcsokat Barcsa Lajos alpolgármesterrel és Kun Andrással, a Zöldterületi osztály képviselőjével – emlékezett vissza a kezdetekre Vajda Erzsébet. Elmondta, Kun András ezen az eseményen fogalmazta meg röviden, miért jött létre a kert: legyen zöld, legyen bio és legyen közösségépítő. – Ezt a három célt azóta is tartjuk – tájékoztatott a kertvezető. Mint ismertette, a Vénkerti Közösségi Kertben 14 magaságyás található, amit először gyanakodva szemléltek a környéken lakók. – Kutyatemetőnek nézték, találgatták, mi lesz itt – elevenítette fel.

14 ágyásban 28 család gazdálkodik

Vajda Erzsébet és Kocsi Erika elmondták, a kert 14 ágyásában 28 család kertészkedik. Egy ágyásra két család jut, mindenki maga dönt róla, hogyan gazdálkodik a parcellájában, de sok a közös terület is. – Van fűszerládánk, sziklakert, virágok a kert körül, gyümölcsfák és a gyümölcsök – eper, málna, pöszméte – sorolták. Azt is megtudtuk, hogy a kert pénzéért a kertvezető felel, de az éves tagdíj felhasználásáról közösen határoznak.  

– tájékoztatott Vajda Erzsébet.

Elmondta, egy kert életben tartása állandó jelenlétet igényel, megállás nélkül zajlik náluk a munka. – Amikor megtörténik a betakarítás, már akkor felhívom a figyelmet a belső csoportunkban, hogy gondolják végig, mi az, ami jól sikerült az idényben, mi az, ami kevésbé. Sorra kell venni, mit szeretnének, hogy ezek alapján tudjuk elkezdeni a tervezést télen. Saját palántával dolgozunk, ezért már januárban megkértem a tagokat, rajzban, írásban is vázolják fel, melyik hónapban, mik lesznek a feladatok – részletezte a kertvezető az előkészületi fázist. 

A konkrét kerti munkáról azt mondta Vajda Erzsébet, minden évben akkor kezdődik, amikor kienged a föld és meg lehet már műveli, a komposztot is ilyenkor forgatják be. – Tavaly április végén lehetett hozzálátni, olyan sokáig tartott a fagy és a hó. Ez mezőgazdaság, egyértelműen időjárásfüggő – mutatott rá.

Kertészetből példás

Munkájuk mára példamutatóvá vált, a Zöldterületi osztály azzal bízta meg a Vénkerti Közösségi Kert tagjait, hogy készítsenek egy kiadványt, amelyben bemutatják az alkalmazott gyakorlataikat a többi közösségi kert számára. Messziről jutottak el idáig, a nulláról kezdték, de szerencsére az indulásnál nem hagyták magukra őket, több helyről is kaptak segítséget. 

– mondta Vajda Erzsébet. – A tapasztalatszerzés nagy érték, abban van az igazi tudás, amikor magad kínlódod ki, mit csinálj a levéltetvekkel, hogyan űzd el a hangyákat – vélekedett Kocsi Erika. Ezen felül több elismerő oklevélnek a büszke tulajdonosa a kert, a legszebb konyhakert elismerést egy országos pályázaton nyerték, több ezer induló közül ítélték nekik a díjat. Ráadásul nemcsak a környék oktatási intézményeiből fogadnak csoportokat, hanem ország-, sőt, világszerte csodájukra járnak.  

– fejtették ki a kerttagok.

Mindenkivel meg kell találni a hangot

Hogyan válik valaki kertvezetővé? – kérdeztük Vajda Erzsébettől, aki több évtizedes tanítói munkája után, nyugdíjba vonulásakor kezdett el igazán pezsgő közösségi életet élni, a debreceni közösségi kertek első számú influenszerévé válni. A kertvezető elmondta, demokratikus szavazást tartottak, a tagok választották ki. Szerinte azért rá esett a választás, mert hallgatnak rá, könnyen megtalálja a hangot mindenkivel. – Sok korosztály képviselteti magát, a legifjabb tagunk 2 éves, a legidősebb 86. Különböző személyiségek alkotják a közösséget, akik között akadnak nézeteltérések, ezt kezelni kell. Tudni kell vállalni a nehéz üzenetek átadását, és azt is, ha valaki a nemtetszésének ad hangot. Erzsike rendelkezik azzal, ami kevés pedagógusra jellemző: tud tiszta lappal indulni, nem skatulyáz. Ad második esélyt, de azt is jelzi, amikor valami nem tetszik neki, és mindenkinek kiosztja a feladatát – fogalmazta meg a vezetői pozícióról Kocsi Erika.

A közösségi kertek jövője Debrecenben

Portálunk arra is rákérdezett, hogyan látják belsősként a közösségi kertek helyzetét 5 év múlva Debrecenben. – Minél több lenne, annál jobb lenne. Érdeklődő van bőven. Ha szépen van megcsinálva, olyan, mint egy oázis a betonrengetegben. 

– osztotta meg Vajda Erzsébet és Kocsi Erika. A kertvezető hozzátette, a lépcsőházban rengeteg segítséget kap, bekopognak, mire van szüksége, miután eltörte a karját, számtalanszor vittek ebédet, vacsorát is, figyelnek egymásra. – Már szinte nincs olyan ember, aki nem jár be hozzám – jegyezte meg Vajda Erzsébet a kert közösségépítő erejéről.

A jövőre vonatkozóan Hollandiát említették még példának, ahol nincsenek bekerítve a parkok, bárki termeszthet konyhakerti növényeket. –  Bízunk benne, hogy mi is eljutunk odáig, hogy lesznek kertek, amiket be sem kell keríteni – osztották meg velünk zárógondolataikat a Vénkerti Közösségi Kert nagyágyúi.