2024.06.05. 18:00
Papp László: „A célunk, hogy minden debreceni érezze a város fejlődését”
Debrecen virágkorát éli: az elmúlt tíz év alatt háromszorosára nőtt a város gazdasága, de más területeken is nagyot lépett előre. Papp László polgármester tízéves munkájának folyamatosan érnek be a gyümölcsei, a cívisváros egyre közelebb kerül ahhoz, hogy valóban az ország második fővárosává váljon.
Debrecen elmúlt öt éve több szempontból is rendkívüliként jellemezhető. Egyik oldalról a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború írta át az addigi terveket, másrészt – a világot sújtó válságok ellenére – a cívisváros példátlan fejlődésnek indult, főleg a gazdaság területén. Több mint 12 és fél milliárd eurónyi működő tőke érkezett a városba, legalább 20 ezer új munkahely jött létre, több száz milliárd forint kormányzati támogatásból fejlődhet a cívisváros közlekedési- és víziközmű-hálózata. Debrecen egyre erősebb szerepet tölt be a keleti régióban, az ország második fővárosává válik. A munka viszont még nem ért véget, a lehetőségek pedig kihívásokkal párosulnak. Az elmúlt évek eredményeiről, Debrecen jövőjéről kérdeztük Papp Lászlót, Debrecen polgármesterét.
Forrás: Czinege Melinda
Néhány nap van hátra az önkormányzati választásokig. Mennyire zsúfoltak most a napjai?
Az az igazság, hogy teljesen hozzá vagyok szokva a terheléshez, kampányidőszakon kívül is zsúfoltak a mindennapjaim. Ez az időszak nagyobb koncentrációt igényel, minden mondatnak, kijelentésnek jól átgondoltnak kell lennie. Ilyenkor a polgármester a politikai ellenfelek számára „céltábla”, s ezt a helyzetet kezelni kell. Alapvetően hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy nagyon sokat dolgozom. Nem „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” számomra a 24 óra, hanem legalább 14 óra munkával telik, a maradék a pihenésé, a családé. Így élem az életem, mióta polgármester vagyok, így ebből a szempontból nem rendkívüli a mostani időszak.
Immár tíz éve Debrecen polgármestere, bőven akadt tennivalója az elmúlt időszakban is. Milyen gondolatokkal, tervekkel látott munkához 2014-ben?
Erős gazdaság- és városfejlesztési koncepció mentén fogalmaztuk meg a politikai irányokat 2014-ben. Stabil gazdaságra épülő városfejlesztési stratégiát alkottunk. Úgy láttuk, hogy Debrecen – amellett, hogy egy fejlett, jól fejlesztett város, hiszen Kósa Lajos idején rengeteget gyarapodott –, gazdasági területen további fejlesztésre szorult.
Nyugodtan mondhatom, az elmúlt tíz év páratlan sikereket hozott Debrecen számára. 2014-hez képest megtöbbszöröződött a város gazdasági ereje, jelentősen emelkedtek az adóbevételeink, az elérhető munkahelyek száma és az iparterületek nagysága. Debrecen nemcsak magyar, de nemzetközi viszonylatban is a régió legerősebb gazdasággal rendelkező városává vált.
Milyen elvek határozzák meg a munkáját?
Meghatározó célkitűzésem, hogy a gazdaság megerősítésével a fiataloknak olyan munkalehetőségeket hozzunk létre, olyan életpályát mutassunk nekik, amely az itt tanuló diákokat Debrecenhez köti, annak érdekében, hogy itt építsenek karriert. Ehhez arra van szükség, hogy olyan minőségű munkahelyek jöjjenek létre, amelyek valóban itt tartják őket. Úgy gondolom, ez sikerült. Mindemellett pedig fontos számunkra, hogy a gazdasággal a városi élet szempontjából fontos területek is lépést tudjanak tartani.
Biztosan nehéz párat kiemelni, de mégis melyek voltak a legnagyobb fejlesztések ez idáig?
Gazdasági szempontból a legnagyobb nemzetközi sikerünk az, hogy a BMW itt építi fel új európai gyárát, ráadásul a jövő iparágának szóló új BMW-ket fogja itt gyártani. Ez egy beruházás, amely teljesen átírta Debrecen jövőjét. Debrecen az elektromobilitás európai központja lesz, melynek pozitív hatásai a következő években válnak igazán érezhetővé. A BMW-hez kapcsolódóan és attól függetlenül is számtalan nemzetközi nagyvállalat indította el vagy hajtotta végre itt a beruházásait, amelyek alapvetően határozzák meg Debrecen jövőjét.
Forrás: Czinege Melinda
Hogyan értékeli most az elmúlt évek történéseit? Nem épp hagyományos önkormányzati ciklus van mögöttünk.
Ahogy említettem, a gazdaság mellett más területen is tudtunk előrelépni.
Az oktatási rendszer szinte teljesen megújult az elmúlt egy évtizedben. Iskoláink, óvodáink és bölcsődéink jelentős részét fejlesztettük, újakat építettünk mind városi, mind egyházi beruházások keretében. A Debreceni Egyetemen új képzések, szakirányok jöttek létre és jelentős infrastruktúra-fejlesztés zajlik ott most is. Létrehoztuk a Debreceni Nemzetközi Iskolát és a Debreceni Német Általános Iskolát.
A kultúra területén szintén hasonló eredményekről beszélhetünk. Elkészült a Csokonai Fórum, amely gyönyörű, impozáns, modern kulturális tere lett Debrecennek, de felújítottuk a Csokonai Nemzeti Színház történelmi épületét is, amely kivívta a színházi és az építész szakma elismerését az elmúlt időszakban. A jóléti fejlesztések sorát áttekintve érdemes kiemelni az új Aquaticum Strandfürdő megépítését, a Debreceni Extrémsport Park kialakítását vagy a szívemnek kedves Sziget-kék játszóparkot a Nagyerdőn. Az egészségügy területén folyamatosan bővül és fejleszt a Debreceni Egyetem Klinikai Központja, mi pedig számos rendelőt újítottunk fel, alakítottunk ki, s ezt a munkát a jövőben is folytatjuk.
Úgy érzem, van mire büszkének lennünk még az elmúlt öt év tükrében is, hiszen ez egy rendkívül nehéz időszak volt. Huszonöt éve tartó politikai pályafutásom legnehezebb öt esztendeje áll mögöttünk. 2020-tól a koronavírus-járvány, majd 2022-től az orosz–ukrán háború hatásai nehezítették ezt a ciklust. Azonban büszkén mondhatom: Debrecen városa sokkal erősebb ma, mint volt a válságok időszaka előtt, s tovább erősödik a következő években!
A célunk, hogy minden debreceni érezze a város fejlődését. Debrecen gazdaságának elmúlt évekbeli jelentős fejlődése vitathatatlan. Azonban ami egyik oldalról lehetőség, a másik oldalról kihívás. A létrejött munkahelyeket fel kell tölteni, a munkáért ideköltözőknél pedig fontos szempont például a megfizethető lakhatás. Egyértelműen az a célunk, hogy a szakképzett magyar munkaerő profitáljon a debreceni gazdaság fejlődéséből. Ennek megfelelően már 2015-ben elindítottuk azt a programot, amely növekedési pályára állította a város oktatási rendszerét. 2015-ben körülbelül 7500 diákja volt a Debreceni Szakképzési Centrumnak, ma ez a szám több mint 12 ezer. Szinte valamennyi debreceni vállalkozásnak van kapcsolata a debreceni szakképzéssel. A BMW saját oktatási központot hozott létre, ahol évente 100, a helyi szakképzésben tanuló diákot képeznek. Debrecen gazdasága rendkívül diverzifikált, gyakorlatilag minden iparág jelen van a városban. Ennek megfelelően a képzési portfólió is nagyon-nagyon széles, és számtalan cég tud karrierlehetőséget kínálni az itt élőknek. Kiemelt témává vált Debrecenben a lakhatás is, hiszen az ingatlanárak jelentősen megemelkedtek. Akinek van ingatlanvagyona, az jól járt, viszont, aki vásárolna vagy bérelne, az magasabb árakkal találkozik mint 5-10 éve. Éppen ezért indítjuk el 2025-ben a Főnix Lakásprogramot, amellyel a 35 év alatti fiatalok életkezdését kívánjuk támogatni.
A növekvő lakosságszámmal a fenntartható közlekedés megoldása is fajsúlyossá válik. Debrecen képes lehet ezzel megbirkózni?
Egy sikeres város esetében talán ez az egyik legnagyobb kihívás. Aki figyeli Debrecent, vagy itt él, pontosan tudja, hogy hosszú-hosszú évek óta jelentős forrásokat fordítunk a közlekedés fejlesztésére. Csak 2024-ben 57 utcát építünk vagy újítunk fel. Az elmúlt évek alatt a város egészét érintő közlekedési fejlesztések is történtek, indultak el. Ilyenek többek között: a 33-as főút felújítása és bővítése, az új józsai autópálya-csomópontok vagy az iparterületek összekapcsolását szolgáló útfejlesztések.
A következő évek a keleti városrész nagy közlekedési fejlesztéseiről fognak szólni. Elindult a keleti elkerülő út megvalósításának előkészítése, amely olyan nagy közlekedési folyosókat kapcsol majd össze, mint a 4-es, a 471-es, a 47-es és a 48-as főutak. Folyamatban van a repülőtér fejlesztése is, ahol a nyár végére elkészülhet a terminálbővítés, de készülünk a futópálya felújítására és egy új terminálépület építésére is. Debrecen közlekedésfejlesztési stratégiájában fontos szerepet tölt be a helyi közösségi közlekedés.
Itt is jelentős előrelépésekről tudok beszámolni: a 2009-ben beszerzett Volvo-flottát az év végéig teljesen lecseréljük környezethatékonyabb motorokkal szerelt Mercedes buszokra; de 12 elektromos autóbusz is üzembe állt. A fenntartható városi közlekedés következő lépése a napelemparkok kialakítása, az energiatárolás megoldása lesz, amely tovább erősítheti a tisztán elektromos hajtású közösségi közlekedési járművekre való átállást. Mindezek mellett a város gazdasági erősödése lehetővé tette, hogy minden 6 és 14 év közötti korú Debrecenben tanuló diák, illetve óvodás gyermek számára ingyenessé tettük a közösségi közlekedést. A program sikerét jól mutatja, hogy több mint 14 ezren váltották ki eddig a Junior Debrecen Városkártyát. Ez 80 százalékot meghaladó kihasználtságot jelent. Folyamatosan tárgyalunk a kormánnyal a főpályaudvar-projekt újraindításáról, s ez a következő időszakban meg is fog történni. A legközelebbi nagy fejlesztés az 1-es villamosvonal teljes felújítása, valamint új villamosok beszerzése lesz. Szeretnénk továbbá a 3-as villamosvonal megvalósításának előkészítését is elindítani.
Forrás: Czinege Melinda
Korábban úgy fogalmazott: „Sikeres gazdaságfejlődés csak akkor lehet, ha megfelel a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontoknak.” Mit jelent most, s mit jelenthet Debrecen jövője szempontjából ez a kijelentés?
A városnak a dinamikus gazdasági fejlődés mellett is élhetőnek, környezetvédelmi szempontból abszolút biztonságosnak és környezettudatosnak, fenntarthatónak kell lennie. Ezt szolgálja a város idén elfogadott környezetvédelmi programja, a Zöld Kódex, amely 50, a város jövője szempontjából fontos intézkedést tartalmaz a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén. Egy korábbi kérdéshez visszakanyarodva említeném itt a Civaqua programot.
Büszke vagyok arra, hogy polgármesterként el tudtam érni, hogy ebben a ciklusban elkészüljön az első ütem, valóra váljon egy ötvenéves álom: a Tisza vize megérkezett Debrecenbe. Ez a beruházás új mozgásteret és lehetőséget ad a felszíni vizekkel való gazdálkodásban. A Vezér utcai tározónál vagy a Tócóvölgyben tervezett, rekreációt, kikapcsolódást szolgáló projektek mind-mind rendkívül fontosak egy-egy városrész élhetősége szempontjából. De az esővízgyűjtő edények osztása, a faültetési programok, a közösségi gyümölcsösök kialakítása és a Zöld Kódex valamennyi programja mind arra adnak garanciát, hogy Debrecen a jelentős fejlődési ütem mellett is egy kedves, élhető, szerethető város legyen.
Debrecen ma az ország legdinamikusabban fejlődő városa. Milyen szerepet tölthet be a következő 5-10 évben?
Határozottan úgy vélem, Debrecen versenyképes alternatívája lehet Budapestnek. A Kelet-Magyarországot, Kelet-Szlovákiát, Nyugat-Ukrajnát, Kárpátalját és a Partiumot jelentő régió gazdasági és üzleti, kulturális, oktatási és közlekedési központja lehet. A 2030-as évek elejére egészen más, sokkal magasabb, sokkal jobb életminőséget tudunk biztosítani, mint korábban. A keleti régió fővárosa Debrecen lesz, ez egészen biztos!
Mit profitálhat mindezekből a lakosság? Milyen érzés lesz debreceninek lenni?
Az a célunk, hogy felzárkózzunk a hasonló méretű és hasonló szerepkörben lévő nyugat-európai városok életminőségéhez. Meggyőződésem, hogy a Debrecent jellemző gazdasági fejlődésnek rendkívül komoly hatása lesz a fizetések alakulására. Már most óriási a verseny a munkavállalókért. Nagy ugrás előtt állunk a város közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztései tekintetében. A következő ciklusban a keleti városrészben jelentős víziközmű- és közlekedési beruházások indulnak. Gazdasági, kulturális és oktatási értelemben is gazdag város lesz Debrecen. Olyan pozícióra törekszünk, ahol minden olyan szolgáltatás elérhető, ami most csak a fővárosban.
Az eddig elért eredményeket látva elégedett?
Abszolút elégedett vagyok az elmúlt tíz év lendületével és fejlődésével, de nagyon sok tennivalónk van még a város jövőjét illetően. Ez az elégedettség csak egy pillanatnyi állapot, nem ok arra, hogy hátradőljünk, kérjünk egy kávét és csendben, nyugalomban nézzük az irodaablakon keresztül, hogy mi történik a városban. Még több munkát, kihívást jelentő, még nehezebb öt évnek nézünk elébe. Debrecen fejlődése folyamatos, ezért még nagyobb fordulatszámra kell kapcsolnunk.
Harmadjára méreti meg magát polgármesterjelöltként. Izgul?
Olyan típusú ember vagyok, akit nem a pozíció hoz lázba, hanem a felelősségtudat és a szándék, hogy jót tegyen, jól végezze munkáját, s ezzel szolgálja, segítse a város polgárait és a város fejlődését. Azért izgulok, hogy a következő öt év is olyan sikeres legyen, mint az elmúlt tíz esztendő. Nem a pozícióért, hanem a városért izgulok.
