2024.08.06. 07:00
Beléptünk a veszélyzónába: totálkárosra is törhetik a vadak az autót
Ha az autó megy tönkre, még szerencsés esetnek nevezhető, hiszen tragédiával is végződhet egy vadgázolás. A vadásztársaságot, szakoktatót és autószerelőt kérdeztünk arról, mit jelent az őzek párzási időszaka a közlekedésre nézve.
Végzetes is lehet az őzek párzási időszaka
Forrás: Illusztráció / Napló-archív
Július második felében kezdődött az őzek párzási időszaka, amely önmagában egy gyönyörű esemény, azonban a közlekedésre és magukra az őzekre is jelentős veszélyt jelent. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet szerint az évi csaknem nyolcezer vadelütés jelentős része ebben a néhány hétben következik be az utakon. A Hajdú Online a vadásztársaságot kérdezte a jelenségről, gépjármű-szakoktatót arról, hogy mire kell figyelni vezetés közben, illetve autószerelőt, mekkora kárt okoznak a nagyvadak az autóban egy esetleges ütközéskor.
Forrás: Napló-archív
Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Vármegyei Vadászkamara elnöke portálunknak elmondta, az őzek párzása a vadászhagyomány szerint Hajdú-Biharban Lenke napján kezdődik, és megközelítőleg 15-20 napig tart. Ebben az időszakban megváltozik az állatok viselkedése, az őzbak intenzíven keresi az őzsutát, és amikor érzékeli, hogy a közelében van, hajtani kezdi. Ilyenkor fordul elő, hogy egy bonyolultabb forgalmi helyzetben is az őzek „gondolkodás nélkül” keresztülrohannak a közlekedési utakon, és roppant komoly anyagi kárral és időnként személyi sérüléssel járó balesetet is tudnak okozni.
Mint mondta, a járművezetők felelőssége, hogy a megfelelően megválasztott sebességgel, figyelmesen haladjanak, ám ezt időnként az autósok elmulasztják. Hozzátette, nem könnyű úgy közlekedni, hogy egy hasonló eset teljesen kizárható legyen, hiszen az őzek nagy intenzitással, nagy sebességgel, általában takarásból ugranak az útra.
A vadgazdálkodó felelőssége pedig az, hogy időben, kellően látható módon, jelzőtábla kihelyezésével hívja fel a figyelmet a vadveszélyre. Ha bekövetkezik a káreset, a vadászatra jogosult szervezet felelőssége csak abban az esetben állapítható meg, ha a vadat – például egy vadászat során – bizonyíthatóan a közlekedési út irányába terelik, vagy etetőt és itatót helyeztek ki az út közvetlen közelségébe, odacsalva ezzel a potenciálisan veszélyt jelentő vadakat. Forgács Barna szerint azonban ez nem életszerű, tisztességes gazdálkodó nem követ el ilyen hibát.
A vadak a párzási időszakban megváltoztatják az élőhelyüket és a mozgásterületüket, olyan helyen is megjelennek, ahol korábban nem lehetett rájuk számítani. Ilyen esetben a vadgazdálkodók kihelyezik a megfelelő jelzést, azonban előfordulhatnak hirtelen változások, amikre lehetetlen felkészülni
– fejtette ki.
Forrás: Illusztráció: MW-archív
Az elnök szerint fokozott a balesetveszély azokon a területeken, ahol az út erdősült terület között halad. Példaként említette, hasonló esetek sűrűn fordulnak elő a Nagyerdő Debrecen és Pallag közötti szakaszán, de ugyanígy a Hortobágy felé vezető legelős területen is gyakoriak a vadütközések. Mint mondta, normális esetben sötétedéskor és pirkadatkor kell számítani az útra tévedt vadakra, azonban üzekedési időszakban a déli órákban is megjelenhetnek az őzek.
Amíg nem történik meg a baj, nem veszik komolyan az emberek a veszélyt
Horváth László szerint sokkal komolyabban kellene venni a vadveszélyt jelző táblákat. A debreceni gépjármű-szakoktató észrevétele alapján addig, amíg nem saját bőrén tapasztalja meg, az emberek többsége nem veszi elég komolyan, milyen következményekkel járhat egy ütközés a vaddal. Mint mondta, gyakori, hogy az sofőrök a veszélyesebb zónákban dudálnak vagy fényjelzéssel igyekeznek elijeszteni az esetlegesen az útra tévedő őzeket, azonban párzási időszakban ez legtöbbször hatástalan, mivel a vadak figyelme ilyenkor ellankad, és csak előrefelé tartanak. Az oktató mindenképp azt javasolja, csökkentett sebességgel haladjunk, és tekintetünkkel folyamatosan pásztázzuk az út két oldalát, ellenkező esetben váratlanul ugorhat ki a vad. Egy saját példát is megosztott portálunkkal:
Egy késő esti időpontban, Sátoraljaújhelyről hazafelé tartva vadakra lettem figyelmes az úton. Mivel láttam, hogy közelednek, lelassítottam, majd megálltam. Ennek ellenére annyira felöklelték az autót, hogy a jobb oldali részt teljesen letarolták. Repült a tükör, a sárvédő, a lökhárító, nem maradt egy alkatrész sem
– írta le. Hozzáfűzte, a kártérítésre végül jogosultnak bizonyult, mivel a rendőrségi helyszínelés alkalmával megállapították, hogy alig 5 kilométer per órás sebességgel haladt, majd leállította az autót. Horváth László elmondta azt is, amennyiben a kérdéses útszakaszon található vadveszélyt jelző tábla, a biztosító nem fog fizetni. Amennyiben nem volt kihelyezett jelzés, minden esetben tanácsos rendőrt hívni, mivel az intézkedés a későbbi eljárás alapja lehet.
Végzetes is lehet az őzek párzási időszaka
Horváth István debreceni autószerelő tapasztalata alapján is jelentősen megnő a balesetek száma az őzek párzási időszakában. Ilyenkor leggyakrabban az első lámpa, a lökhárító, a motorháztető és a szélvédő sérülése miatt fordulnak a szerelőhöz az emberek.
– A kár természetesen függ az elgázolt vad nagyságától, de korszerűbb modelleknél már csak a lámpa sérülése esetén több százezer forintos kárt tud okozni egy-egy ütközés, de akár totálkárosra is törhet az autó – tudatta. A szakember szerint azonban hiába súlyos az anyagi kár, ha személyi sérülés nélkül megússza a sofőr, szerencsés helyzetnek nevezhető, hiszen sokkal tragikusabb következménye is lehet egy vadgázolásnak.
Egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal is, milyen következményekkel jár a vadászati törvény módosítása a járművezetőkre nézve, illetve jogi szakembert kérdeztünk arról, büntethető-e a sofőr, ha hiányos vagy nem látható a veszélyt jelző tábla:
