A felhők felett 300 méterrel érzi legjobban magát a hajdúszoboszlói Tar Csenge – fotókkal, videóval

Pszichológus, gépészmérnök, pilóta, légimentő, kempo-világbajnok, és még korántsem mondtunk el mindent… Ritka sokoldalú személyiséggel találkoztunk a Hajdúszoboszlói Repülőtéren egy hétfői, naplementébe torkolló délutánon. Olvasóink közül biztosan sokan látták már a Nyomás utána című filmet, amikor a két titkos ügynököt alakító Bud Spencernek és Terence Hillnek mondja a „Tigrisnek” becézett főnök, hogy „Nem lesz valakiből pilóta, sziklamászó, könnyűbúvár, mesterlövész, karatebajnok, ejtőernyős, (...) csak azért, mert szerencséje volt…” – na, hát ha ebből nem is mondhat el mindent magáról Tar Csenge, az biztos, hogy nem a puszta véletlennek köszönheti sikereit és céljai iránt való eltökéltségét – de ezt még később kifejtjük.

Tar Csenge egy háromgenerációs pilótacsalád gyermeke

Hogy egy kicsit felocsúdjunk az intenzív infóáradatból, kezdjük a sztorit az elején. Rekkenő délutáni hőségben érkeztünk meg a Hajdúszoboszlói Repülőtérre. Körülnéztünk, mindenhol kisebb sétarepülőket találtunk, és azon gondolkoztunk, vajon melyik is lesz a miénk… 

Találkozásunkkor Csenge munkából érkezett, s míg átöltözött, István és segítői kihúzták a hangárból azt az SF-25 C Falke névre keresztelt gépet, amivel később felszálltunk. A kétszemélyes repcsit alaposan átnézték, beszerelték a kerekeit, majd megvárták Csengét, hogy ő is ellenőrizze a járművet. Egyre többen érkeztek a helyszínre ez idő alatt, köztük a korábbi reptérigazgató, Halász Lajos is.

Majd széles mosollyal az arcán sétált felénk Csenge, aki alaposan megvizsgálta többek között, hogy van-e sérülés a szárnyon és gép bármely részén, rendben van-e a villogó, stabil-e a benzinsapka, illetve megfelelően működik-e a rádió. Először azt gondoltuk,  Csenge laptoppal érkezett, aztán szembesültünk vele, hogy abban a nagy táskában bizony jogosítvány, engedélyek, és egyéb más, hivatalos iratok vannak. Az előkészületek végeztével Csenge még csak egyedül foglalt helyet az utastérben, hogy menjen egy próbakört, és „belekóstoljon” a levegőbe. 

Siker siker hátán: legjobb elméleti teszt, kempo világbajnoki cím – és még nem ért véget az álmodozás

Halász Lajos, István régi barátja már a propellerek felpörgésénél törölgette a szemeit, és kissé elcsukló hangon vallotta be, hogy megkönnyezte a pillanatot… Közben István megadta az engedélyt a felszálláshoz, majd miután Csenge elindult, papája felém fordult – ekkor már sejtettem, hogy büszke nagyapaként fog mesélni unokája eredményeiről. Így is történt:

A sztori ezen szakaszához érve lehet úgy gondolják jó néhányan, hogy a sportág csúcsára érhetett volna a fiatal hölgy, ő viszont inkább a felhők közé vágyott.

Kisvártatva megérkezett Csenge, miután megtette az úgynevezett „iskolakört” (ami bár nevéből adódóan egyszerűnek tűnik, István szerint mégis kb. 100-szor kell teljesíteni egy pilótának ahhoz, hogy utána rutinból menjen), következett a mi körünk, először fotóriporter kolléganőm, majd jómagam huppantunk be mosolygós pilótanőnk mellé. Kicsit döcögtünk a füvön gurulás közben, majd mikor a levegőbe emelkedtünk, hirtelen „megállt” az idő, és gyönyörű látvány tárult elénk. A naplementében csodálhattuk meg Hajdúszoboszlót és környékén fentről, s elhaladtunk a pilóták egyik kedvenc látványossága, az úgynevezett „Gatya-tó” (Látóképi víztározó) fölött is – ami egyébként tényleg egy hatalmas nadrágra hasonlít.

Míg a magasban kémleltük a tájat és beszélgettünk, elgondolkodtam, milyen szerencsés Csenge, hogy míg más autóba ül, és szó szerint „levezet” egy stresszes nap vagy pillanat után, addig ő repül egyet, hiszen egészen más életérzés a két állapot. Majd amikor ezt szóvá tettem neki, megjegyezte, van ebben igazság, 

Légirendészeti helikopter pilóta szeretne lenni

Órákat is eltöltöttem volna a magasban, viszont le kellett szállnunk, még mielőtt a horizont alá bukott volna a Nap. A kellemes, kora esti hűvösben mélyebben elmerültünk a témában, milyen tervei is vannak pontosan pilótaként Csengének.

 – emlékezett vissza. 

Majd megosztott egy számára nagyon kedves emléket is: amikor először rendezték meg a Hajdúszoboszlói Thermal Kupát, akkor ő még kisbabaként vett részt rajta. Aztán telt-múlt az idő, megszerezte a szakszolgálati engedélyét, és e jeles alkalomból Halász Lajos még az előbb említett versenyről adott át Csengének egy érmet – akkor tudatosult a fiatal hölgyben, hogy több mint 20 év telt el az első Thermal Kupa óta... Az érmet egyébként mindig magánál hordja Csenge.

 Noha, bevallása szerint munkája és levelező tanulmányai mellett nagyon nehéz jól menedzselni az idejét, mégis úgy gondolja, mindent meg kell tenni céljáért. Ezért edz, ezért gyakorol, s bár még csak néhány éve repül egyedül komolyabban, a körülötte lévő, tapasztalt pilóták elismerik.

– Próbálok mindig valami újat tanulni, és ha valaki mond olyat, amiből úgy érzem, hogy értékes gondolatokat mond, jegyzetelek. Volt már rá példa, hogy egy fél oldalt írtam, annyira magával ragadott, amit hallottam – világított rá.

Tar Csenge nem csak tudást szerez, tőle is tanulnak

Ugyan Csenge nagy erőkkel tanul, mégis vannak, akiket ő inspirál, és ezt el is mesélte:

– osztotta meg elpirulva.

Nem egyszerű út, amin Csenge elindult, ez bizonyára kiderült, és ha nem is tesz fel mindent egy lapra (mint bevallotta), azért tudja, hogy küzdőszelleme talán egy kicsi szerencsével szó szerint a magasba repítheti. A három alábbi pontban pedig rendíthetetlen, melyek bizonyára segítségére lesznek a továbbiakban is:

• pontos, alapos szemlélet
• egészséges önbizalom
• türelem, meg kell várni, míg eljön mindennek az ideje.