3 órája
Téli időszámítás: mikor kell átállítani az órát?
Napokon belül még hamarabb fog sötétedni hazánkban. Újra eljött az óraátállítás ideje, aminek „köszönhetően” az elkövetkezendő hetekben különböző tüneteket figyelhetünk meg magunkon.
Ismét itt van a nyakunkon egy újabb óraátállítás. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mikor lesz óraátállítás 2024-ben: október 27-én vasárnap hajnalban 3 órakor 2 órára állítjuk át az órát, vagyis 60 perccel többet fogunk tudni aludni az éjszaka folyamán. Mint ismert, az elmúlt években egyre több ellenzője akadt az óraátállításnak, sőt, igencsak sokszor felmerült, hogy végre örökre búcsút mondjunk neki. Ennek ellenére a mai napig a hétköznapjaink részét képezi az óraátállítás, amely sokak szervezetét megviseli.
Forrás: MW-archív
Hogyan hat a téli óraátállítás a szervezetünkre?
Korábbi cikkünkben kiveséztük, hogy hogyan hat a testünkre a megváltozó lefekvési és ébredési idő; ez most, a téli óraátállítás kapcsán ismét aktuálissá válik. Kozák Norbert, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ neurológusa a Haonnak kiemelte, hogy a szervezetnek van egy „belső órája”, mely szabályozza a bioritmus működését. Ennek már egy egyórás változás is problémát tud okozni, de ha valaki repülővel utazik, akkor még intenzívebben lehet érzékelni az időeltolódást.
Aláhúzta: a keringési és hormonális rendszernek is van napszaki szabályozása, és ha ez felborul, akkor fáradtabbak és ingerlékenyebbek lehetünk. Továbbá elmondta, hogy néhány napig a vérnyomás is ingadozhat, illetve statisztikai kimutatások alapján komolyabb keringési betegségekre is hajlamos lehet a szervezet.
Kozák Norbert rámutatott, aki érzékeny az egyórás változásra, annak érdemes tudatosan rákészülni néhány nappal előtte: tíz perccel, félórával hamarabb érdemes lefeküdni a megszokotthoz képest. Két-három nap alatt viszont megszokja az immunrendszer az átállást.
Az orvosszervezetek álláspontja egyértelmű: meg kell szüntetni az óraátállítást. Az Európai Unión belül már évek óta vitás kérdés, hogy a nyári vagy a téli időszámítást töröljék el
– fogalmazott neurológus. Hozzátette: egészségügyi szempontból az lenne az ideális, ami legközelebb van a természetes időhöz – ez Magyarországon a téli időszámítás.
Így hathat az óraátállítás októberben a szervezetünkre
A Mindmegette összeszedte azokat a tüneteket, amelyeket az emberek az óraátállítás miatt érezhetnek a következő hetekben. Ilyenkor ugyanis évente kétszer összezavarjunk a belső óránkat. Testünk minden sejtje nyomon követi ugyanis az időt, és a napi szokások megváltoztatása stresszt válthat ki az agyunkban, ami tájékozódási, alvás- és memóriazavart okozhat; nehézségekhez vezethet a tanulásban, a szociális interakciókban és az általános kognitív funkciókban.
A cikkben kiemelik, a normál időszámításra visszatéréssel más gondok is adódnak: amikor végzünk a munkával, kijövünk az iskolából, edzőteremből, már sötét van. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet tudunk a természetes napfényben lenni, ami csökkenti a szervezetünk által termelt D-vitamin mennyiségét. Az alacsony D-vitamin szint okozhat rossz hangulatot, depressziót, fáradtságot, izom- és csontfájdalmat.
Megnő az alvászavarok kialakulásának kockázata, amelyek szintén növelhetik a mentális betegségek kockázatát. Egy óra esti fény elvesztése ebben az időszakban még inkább negatív irányba befolyásolhatja a hangulatunkat, és elősegíti a szezonális depresszió kialakulását.
Forrás: MW-archív
Téli időszámítás: morcosság, álmosság
A napfény hiánya két fontos hormon termelődését gátolja: az alvást kiváltó melatoninét és a boldogsághormonként is ismert szerotoninét. Így az őszi óraátállítás utáni napokban nagyobb valószínűséggel leszünk rosszkedvűek és fáradtak. Az egyik tanulmány kimutatta, hogy a kórházak 11 százalékkal több depressziós beteget kezeltek a téli időszámításra való átállás után. Jó hír viszont, hogy az óraátállítást követő napokban a helyzet egyre jobb lesz.
