Tolvajok keserítik meg a debreceni olvasók életét

Ebek harmincadjára jutott az Ady téri könyvszekrény? – kérdezi a Naplónak írt levelében dr. Budácsik Lajos helyi lakos. Úgy véli, a cívisváros egyik érdekes színfoltja volt a 2017-ben felállított könyvszekrény, aminek az ötletgazdája, egy civil szervezet vállalta, hogy gondozza, és folyamatosan nyomon követi a könyvek sorsát. Ha elfogy, akkor feltölti.

Helyszíni terepszemle

Mint felidézte, két hónapja a feleségével legalább 200, jó állapotú, olvasmányos kötetet vittek, amit pár perc múlva már legalább tízen válogattak. Amikor azóta ismét a téren járt, fél óra alatt egy hölgy állt meg, de sarkon is fordult, mert csak 30–40, szakadt, tépett, olvashatatlan, leselejtezett művek voltak.

Levélírónk szerint enyészeté lett a jó kezdeményezés, és a szekrény haszontalanul ékeskedik a téren. „Kizárt, hogy nincsenek Debrecenben olyan emberek, akik szeretnek olvasni, akik jó szívvel fogadnák, ha nem könyvszemét lenne a választék” – fogalmazott.

Jelezte többek között azt is, hogyha kiderül, ki a gazdája a könyvszekrénynek, akkor velük és az önkormányzattal egyeztetve felvállalná a gondozását. Ezek alapján a Napló munkatársa is szemügyre vette a kifogásolt helyszínt. Hétfőn este négysornyi könyv, kedden reggel egy–másfél volt a szekrényben. Mindkét alkalommal érdeklődők lapozgatták a kínálatot (ami akkor valóban nem volt túl izgalmas – persze ennek eldöntése teljesen szubjektív).

Heti három–négyezer könyv

Megkerestük Szabó Krisztát is, aki az egyik kezdeményezője volt a létesítmény 2017-es felállításának.

Mint elmondta, ismeri a levélíró gondolatait. Ezek alapján fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy hetente 3–4 ezer könyv cserél gazdát a könyvszekrénynek köszönhetően. A polcokat és azok tartalmát hetente karbantartják, tisztítják, tehát a feleslegeseket elviszik, és mindig tesznek bele. A szabály egyébként az, hogy aki elvisz könyvet, az tegyen is be helyette ugyanannyit.

Szabó Kriszta szerint az a legnagyobb gond, hogy három–négy ember gyakorta kifosztja a szekrényt. Ellenük és a hasonló személyek miatt telepítették ki a biztonsági kamerát, ami azonban csak 72 órán át tárolja a felvételeit.

Aktivizálni a közösségeket

Emiatt is fontos, hogy aki lopást lát a helyszínen, azonnal jelentse a rendőrségnek az ismert elérhetőségeken, hogy kézre keríthetőek legyenek a tettesek – húzta alá Szabó Kriszta. Összegzésként elmondta azt is, hogy nem emberre és nem könyvekre van tehát szükség, annál is inkább, mivel olyan helyzetek is szoktak lenni, amikor a telítettség miatt kénytelenek megkérni az embereket, hogy ne vigyenek több könyvet.

Végül rámutatott arra is, hogy a „könyvszekrényezés” egy edukációs folyamat, amelyben a közösségnek aktívvá kell lennie: a településnek és tagjainak meg kell tanulniuk a létesítmény használatát.

Vass Attila