Mikos Ákos: Közösségeket és műsorokat építek

Megannyi találkozás van: amikor megtorpanunk egy pillanatra, mert olyan ember mellé sodródtunk, akinek személyisége betölti a teret, pedig nem is ismerjük. Mégis érezzük, hogy valaki nagyon különlegessel hozott össze az élet. Mikos Ákossal a Magyar Katolikus Rádió egyik ünnepségén találkoztam először. Már akkor éreztem, hogy rendkívüli ember lehet. Életútját tekintve pedig az első megérzés nem okozott csalódást.

Sokszínű tehetség

Ákos Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik szegletében, Ináncson nőtt fel. – Rengeteget olvastam és még többet „játszottam el” az olvasottakat, az általam elképzelteket. Szerintem ennek köszönhetem, hogy most a kreativitásomból, de leginkább vele élhetek. A másik nagy szenvedélyem volt, hogy imádtam rádiót hallgatni, így már gyerekkoromtól kezdve mindenkinek azt válaszoltam a „mi szeretnél lenni, ha nagy leszel” kérdésre: rádiós műsorvezető. Hosszú történet röviden: az lettem – mondta a Naplónak a rádiós. Bár e foglalkozás édes kevés arra, hogy „bekategorizáljuk” őt, hiszen megannyi más tevékenységet is művel, mindegyiket ugyanolyan, már-már lehetetlen elszántsággal, lelkesedéssel és profizmussal. Tizenegy éve készít műsorokat, most pedig épp „közösségeket épít”.

– Eddig évekig egy-egy helyi kereskedelmi rádióban – Nyíregyházán és Szegeden – vezettem a város reggeli műsorait. Most hatalmas öröm, hogy a Magyar Katolikus Rádió debreceni tudósítója lehetek. Ebből jött, de leginkább kiegészült, hogy ideköltözésemkor érkezett egy érzés: hiányzott az, hogy az új otthonomat, ezt a várost felfedezzem – fejtette ki.

S mivel sikerült pótolnia a hiányt? Egy cívisvárosi kalandblog indításába kezdett több debreceni bloggerrel együtt. – A cél az, hogy a szerethetőt emeljük ki Debrecenből. Nem kritizátor blogról van szó, sokkal inkább ajánlatok, tippek, lehetséges élmények és kalandok gyűjteményéről. A legnagyobb öröm számomra, hogy mindez összekapcsolódik a DebreSlammel és egy laza, de mégis hatásos szövetséget jelent más városi szereplőkkel is. Eddig hihetetlen jó a fogadtatása, ráadásul, ha minden így halad, akkor hamarosan tv műsor, „rádió” műsor és akár könyv is kerekedhet belőle – tudtuk meg tőle.

Műfaj és közösség

Másban is remekel Ákos. Neve már-már összeforrt a helyi slam poetry közösséggel. – A szívem csücske a debreceni slam poetry klub, a DebreSlam, ahol extra tehetséges fiatalokkal szervezhetek hónapról hónapra ha úgy tetszik valami modern költészeti estet, egy elképesztő hangulatú műsort.

„Különleges és számomra varázslatos, ahogy kötöttségektől mentesen közönséggel, versenyzőkkel és új érdeklődőkkel közösen összegyűlünk végső soron verseknek szurkolni.”

– Külön öröm, hogy itt Debrecenben helyi alkotókkal, szervezetekkel, szereplőkkel tudunk összefogni tágítva ezzel a mi, de az ő határaikat is. Boldog vagyok, hogy ennek részese lehetek, és ha lehet, itt megköszönöm a slammereknek, valamint a túlságosan jó fej közönségünknek – beszélt Ákos a népszerű költészeti versenyről.

De mi is ez valójában? A slam poetry egyszerre három síkon létezik, fejtette ki Ákos. Egy műfaj, ahol alkotók megírják a műveiket akár verses, akár prózaibb formában, és megtanulják előadni azt a színpadon: kicsit költészet, standup comedy és színészet. Emellett egy est is, ahol 150-200, jellemzően fiatal gyűlik össze, hogy szurkoljon a slammereknek és a szünetekben építsék ezt a nem mindennapi társaságot. És ez a másik nagy ereje: a slam poetry egy közösség, amely létezik itt Debrecenben is, de kapcsolódik a főváros és más városok klubjaival is. Slammerek, szervezők, DJ-k, a közönség tud egymásról az ország minden részén. Kevés hasonlót tudok emlegetni az országban, és ettől különleges, hogy ennek egyre lelkesebb része Debrecen is.

– Szívet melengető megélni, amikor egy slammer először áll a színpadra, és legyőzve magát szépen lassan kinyílik. Az estek mégis akkor csalnak extra mosolyt az arcomra, amikor az előadás után a közönség soraiból mennek oda a néha még csak gimnazista slammerhez és biztatják, támogatják őt.

Elfogadást, de mégis építő erősítést kapnak, hogy fejlődhessenek – mondta.

Hozzátette, vendégeik, a közönség pedig egy máshoz nagyon nem hasonlító estét kap, egy inspiráló közeget. A művészet oldaláról megközelítve úgy véli, a slam poetry nem akar költészet lenni. – Soha nem is gondoljuk, hogy irodalom, amit alkotunk, de ahhoz közeli. Egy kirakat műfaj: kedvet csinál ahhoz, hogy „bemenj a boltba”, és az elhangzó szövegek után leemelj ott egy klasszikus verses kötetet, vagy elmenj egy modern színházi programra – foglalta össze.

A jövő felé

S ha azt hinnénk, ennél több már nem férhet bele egy életbe, tévedünk: Mikos Ákos könyvet is írt. – Az esküvőkről, az ott megélt lelki kihívásokról és azok lehetséges megoldásáról szólt. Most a blog és a slam poetry miatt is érzek erős kapcsolatot, amelyet egy könyvben írnék és szerkesztenék össze. Azt még nem tudom, hogy kézzel fogható és lapozható eredménye lesz, vagy digitális kötetként valósul meg, de már dolgozom azon, hogy egy igazi élménytár legyen. Helyi alkotók fogják kiszínezni az új generációs Debrecenről szóló részeket. Ennyit merek még elmondani – szólt a jövőről. Emellett tele van tervekkel, mégis azt tartja nagy kihívásnak, hogy mindezeket össze tudja egyeztetni családjával és a rá számító közösséggel. – Nagy öröm, hogy mindeközben több ötletemet más városi szereplőkkel is meg tudom valósítani, például mint a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárával. Aztán már csak az egyensúlyt kell megteremteni és figyelni, mi történik a városban. Hihetetlen inspirálónak találom Debrecent és, ami itt alakul. Örömmel tekintek az eljövendő felé – mondta végül.

Laszkács Denise