Határokon átívelő összetartás: az érmelléki tömbmagyarság

Bihart bemutató kisfilm, valamint „Tájak, emberek, hangulatok – vendégváró Hajdú-Bihar” címmel egy könyv jelent meg a Nagyváradi Állami Egyetem megkeresésére az Érmelléki Népfőiskolai Egyesület szervezésében, a Bihar Megyei Desztinációs ügynökség bevonásával. Mindez az Interreg keretében megvalósult, másfél éves együttműködés eredménye. A résztvevők tervezik egy e-book kiadását is. Az országhatáron átnyúló együttműködés azonban mindennél mélyebb tartalommal bír. Erről kérdeztük Erdei Gábort, a szervező Érmelléki Népfőiskolai Egyesület elnökét a csütörtökön Debrecenben megtartott projektzárón.

Van igény a folytatásra

– Két fő tevékenységünk volt a természeti és kulturális örökségek, értékek bemutatása terén. Az egyik a tudásmegosztás, amelybe beletartozott a Partiumban megtartott hat, illetve a megyénkben rendezett három workshop, továbbá a szakmai tanulmányutak, valamint az iskola- és egyéb intézménylátogatások. A másik tevékenységként pedig mindegyik résztvevő partner egy-egy fejlesztést hajtott végre. Az Érmelléki Népfőiskolai Egyesület például elkészített egy kisfilmet, kiadott egy, a megyénket bemutató könyvet, és az előadások tartalmának közzétételére tervezzük egy elektronikus könyv kiadását. A színes fotókkal gazdagon illusztrált kötet a megyei önkormányzattal és a települési önkormányzatokkal szoros együttműködésben készült. Hajdú-Bihar valamennyi településéről kértünk három-öt helyi értékeket ábrázoló képet rövid leírással. Tehát ez az eljárás is egyfajta közösségformáló erővel bírt. A projekt célcsoportjai között szerepeltek az egyetemi oktatók, kutatók, a művelődési, a kulturális és turisztikai szakemberek, a civilek és a döntéshozók. Az országhatár túloldalán tevékenykedő kollégákkal remek volt az együttműködés. Célunk pedig az, hogy megismerjék az Érmellék, Bihar, Hajdú-Bihar értékeit. Mindez alapul szolgálhat későbbi szorosabb együttműködésekhez, esetleg újabb projektekhez, ahhoz, hogy a lakosok átmenjenek egymáshoz, illetve útkereséshez a további együttműködés szintjén. A projekt résztvevői már a következő időszakra is terveznek.

A debreceni projektzárón jelen volt és előadást tartott Mazsu János, a Debreceni Értéktár Bizottság elnöke. A Napló kérdésére elmondta, hogy Debrecennek a határon átnyúlóan is van regionális felelőssége. Ez a felelősség megnyilvánul például a Partium területén a testvérvárosi kapcsolatok építésében. A most záruló projekt pedig erősíti ezeket az értékelvű kapcsolatokat.

Az Érmellék egy egység

A megyei önkormányzat ugyancsak támogatóként vett részt a projektben. A záróeseményen jelen lévő Bulcsu László megyei közgyűlési alelnök kijelentette: megyének az Érmellékről határozott álláspontja van, eszerint a tájegység gazdaságilag és nemzetiségileg összetartozik, az Érmelléket egyértelműen tömbmagyarságként lehet értelmezni. Ebben a vonatkozásban pedig mind a közösségfejlesztés, mind a gazdaságerősítés, mind egyéb partneri kapcsolatok jelenleg is folyamatosak és a múltban is sokat építettek erre. A projektben különböző tárgyalások voltak, az agrár felsőoktatástól kezdve a települések- és civil szervezetek együttműködéséig sok témában. Bulcsu László kiemelte a szakképzést, amelyben a tárgyalási szinten már túl vannak. A lényeg, hogy az Érmelléket egységként kell értelmezni, és ebben a felfogásban kell róla beszélni.

Kovács Zsolt

Borítókép: Erdei Gábor, a szervező Érmelléki Népfőiskolai Egyesület elnöke