Egy lebontott csodakert Debrecenben: a Margit-fürdő

A „Margit” – a legendás debreceni fürdő története címmel nyílt helytörténeti kiállítás szerdán este a debreceni Méliusz Központi Könyvtár földszinti nagyelőadójában. Az összeállítást a helytörténeti fotótár anyagából Marton Andrea válogatta. A Bem téri intézményben november 17-ig látható tárlat megnyitó ünnepségén a MoMo Duó (Györgyfi Zsolt – trombita, Molnár Endre – tangóharmonika) adott stílszerű, hangulatos műsort múlt század eleji melódiákból, majd dr. Nagy Attila képeslapgyűjtő tartott múltidéző előadást.

Ingyen utazhattak ki a látogatók

Beszédében a helytörténet-kutató felidézte azt is, hogy Debrecenben több mint 100 éven át igen nagy vízi élet volt, és ennek alkotta részét a Margit-fürdő is, melyet Szikszay Gyula építtetett. Ez az építészeti remekmű 1890-ben nyílt meg, és nemcsak (tisztasági) fürdő volt, hanem egyebek mellet korcsolyapályája, nagyterme és később munkásotthona is működött. A Károly Ferenc József sugárúton (a mai Füredi úton) kialakított, színvonalas létesítmény Debrecen vízisport-életében is jelentős szerepet töltött be, hiszen itt üzemelt a város első – férfi – uszodája. Nagy Attila felelevenítette azt is, hogy a Margit főépülete dél felé nézett, előtte szökőkutas park, mögötte pedig maga a „rekreációs komplexum” terült el.

Szikszay Gyula megegyezett a gőzvasúttársasággal, így ingyen utazhattak a járatokon azok, akik jegyet váltottak a Margitba. A tulajdonos halálát követően Bíró Márton és Szatmári Sándor bérelték, aztán 1921-ben a Margit Rt. tulajdona lett. Négy évvel később még vendéglőt építettek a területre, végül azonban 1941-ben elrendelték a fürdőrész lebontását. A területen már 1909-ben munkásotthon nyílt, ahol szakszervezeti csoportok és szociáldemokrata iroda is helyet talált. Végül 1922-ben a Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet 800 ezer koronáért megvásárolta a teljes ingatlant.

Szabó Magda is a regényébe foglalta

A II. világháborúban a munkásotthon épületét is nagy károk érték, a házat 75 százalékban romnak nyilvánították. 1964-ig a városi–járási munkásőrség székházaként működött. A megmaradt (de még akkor is szép) épületrészeket ezután bontották le, s a helyükön négyemeletes lakóházakat húztak föl. A Szent László Plébániával szemközti ingatlanegyüttes tömbbelsőjében 1975 óta egy munkásmozgalmi tábla utal a néhai paradicsom valamikori létezésére. A fürdő emlékét azonban Szabó Magda megörökítette a Régimódi történet című regényében – a névadó Margit ugyanis az ő anyai nagyapjának a testvére, aki nem más, mint Jablonczay Margit.

Vass Attila

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/igy-jott-letre-egy-legelobol-a-debreceni-repuloter-5779571/