Így jött létre egy legelőből a debreceni repülőtér

Szemelvények a Debreceni Repülőtér történetéből címmel nyílt helytörténeti kiállítás a Méliusz Lencztelepi KönyvtárPontjában, a Lencztelepi Református Templom gyülekezeti termében csütörtökön. A helytörténeti fotótár anyagából válogatott tárlat november 18-ig látogatható a debreceni Cseresznye utcai intézményben.

A tárlat fotók és más dokumentumok segítségével mutatja be a Debreceni Repülőtér történetét 1927-től, az epreskerti repülőállomás létesítéséről szóló szerződés megkötésétől 1946. október 15-ig, a polgári légiközlekedés beindulásáig. A rendezvényen Komolay Szabolcs tanácsnok, a körzet önkormányzati képviselője köszöntötte a látogatókat, majd Papp József, Csokonai, Kós Károly- és Podmaniczky-díjas helytörténet-kutató tartott múltidéző előadást. Közben a MoMo Duó (Györgyfi Zsolt – trombita, Molnár Endre – tangóharmonika) adott zenés műsort.

Kaszáltatási és legeltetési joggal

A repülőállomás csaknem 100 évvel ezelőtti létrehozása kapcsán megtudtuk: a Tiszántúli Hírlap 1927. július 30-i cikke is beszámolt arról, hogy elkészült az epreskerti repülőállomás létesítéséről szóló szerződés. Ez alapján a város 50 évre átengedte az epreskerti legelőt, és fél kilométeres műúttal hozzáférhetővé tették a repülőteret az autóforgalom számára.

A beszámoló szerint hosszas tárgyalás előzte meg Debrecen leendő epreskerti repülőállomásának megvalósulását. „Az országos vízügyi hivatal vezetőjének és a városi tanács delegáltjainak a tárgyalása eredményre vezetett, és megegyeztek a szerződés szövegében, amelynek aláírása után haladék nélkül kiépítik Debrecen egyik legnagyobb jövőjű forgalmi intézményét az epreskerti repülőállomást.”

A tanács egyes módosításokat írt a szerződéstervezetbe, amelyet Zöld József gazdasági tanácsnok és Miszty Károly főügyész rövidesen felterjesztett a légügyi hivatalnak aláírásra. A város az epreskerti kaszáló-legelőt teljesen átengedte a társaságnak 50 éves állandó bérletre. A 93 holdnyi terület holdjáért évi 70 pengő bért fizettek, de a városé maradt az állomás fűkaszálási és legeltetési joga.

A város fejlődését biztosítja

A repülők nagyszabású építkezést hajtottak végre. Hangárokat, tiszti lakásokat, őrlaktanyát, jelző- és világítókészülékeket készítettek. A város ezzel szemben kötelezettséget vállalt a személy- és teherforgalom biztonságáért. A Mikepércsi úttól a repülőállomásig 500 méteres betonmakadám utat készítettek. A korabeli cikkből kiderült az is, hogy a polgármester a szerződéstervezet változtatását javasolta az 50 évre szóló, holdankénti 70 pengő haszonbér megállapítása miatt.

„Ugyanis ilyen hosszú idő alatt a pénzérték, a telekérték emelkedése és a városfejlődés nagy változáson mehet keresztül, és bekövetkezhet az – érvelt az akkori városvezető –, hogy a ma még jól megfizetett terület egy-két évtized után sokszorosan többet jövedelmezhet.” Mivel a repülőállomás létesítése közérdekű, és a város forgalmát, fejlődését biztosítja, a tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy inkább inkább áldozatot kell hozni a nagy jövőjű epreskerti 92 hold átengedésével, mintsem a túlzott elővigyázatosság miatt felborítani a kedvező mederben folyó tárgyalásokat.

VA

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/kultura/helyi-kultura/egy-lebontott-csodakert-debrecenben-a-margit-furdo-5776901/