Józan paraszti ész ökológiai tudással felvértezve: ilyen volt a kedd esti Zöld mozi

Harmadik alkalommal szervezett ingyenes filmvetítést a Future of Debrecen és az Apolló mozi. A kedd délutáni Zöld Mozi-élményt a Becsüld meg a földet (Kiss the ground) című 2020-as dokumentumfilm biztosította. Az alkotásban színészek, politikusok és termelők mutatják be, hogyan lehet önfenntartó, megújuló gazdaságot létrehozni, valamint azt, hogy mekkora szerepe van a talajnak abban, hogy megkösse és a földbe zárja a légkörben lévő szén-dioxidot.

A vetítés után megrendezett közönségtalálkozón a Future of Debrecen szakembereivel beszélgetett Váradi Ferenc rádiós műsorvezető a fenntartható gazdálkodásról.

Duzs László agrármérnök tápanyag-utánpótlási szaktanácsadóként 160 termelő munkájára lát rá heti szinten. Úgy véli, a mezőgazdaságban a legnagyobb limitáló tényező nem a műtrágya, hanem minden esetben a csapadék.

A klímaváltozással különböző mértékben egyre gyakoribbá válnak az aszályos időszakok, és egyre intenzívebbek az esőzések. Gyakoriak a hőhullámok, méhész vonalon megcsúsznak a virágzási időszakok

– mondta. Emellett a legnagyobb probléma, hogy sokan gyors haszonszerzés céljából a talajéletet elszegényítő intenzív, vegyszerekkel operáló gazdálkodást folytatnak.

– Az intenzív mezőgazdaság az, amikor nagyobb profit reményében nagyobb inputot, beviteli anyagot teszünk bele a felszántott talajba. A műtrágya ára négyszeresére emelkedett, amiből látszik, hogy mennyire intenzíven gazdálkodtunk. Ehhez még hozzátársulnak a gombaölő, rovarirtó szerek és a gyomirtó. A műtrágya maga nem az ördögtől való, ha szakmailag helyesen használjuk fel, és vigyázunk a talaj tápanyagtartalmára – tette hozzá. Duzs László a jelenlegi gazdálkodást a szerencsejátékhoz hasonlította. Hiszen aki csak a búzára hagyatkozik, az időjárási körülményektől teszi függővé a termést.

– A repce és a búza jelenleg nagyon dívik, de ott tartunk, hogy termelők még a szalmát is eladják a földekről, szinte aprópénzért. Azért, hogy később műtrágya formájában visszavásárolják. Holott, ha ezeket a tápanyagban gazdag szármaradványokat a felszínen hagyjuk, az megvédi a talaj legfelső rétegét azáltal, hogy nem hagyjuk meztelenül. Ha takarónövényekkel „felöltöztetjük”, akkor megvédjük az időjárástól. Emellett biztosítjuk a szükséges talajéletet, hiszen a szerves anyagok jelenléte roppant fontos – hangsúlyozta az agrármérnök.

Duzs László önellátó gazdaságot alakított ki, amit Rejtekhegynek nevezett el. Teheneket tart, melyeket rotáltatnak a legelőn, a belőlük származó trágya pedig a talajéletet – mint fogalmazott – elképesztő módon felpezsdíti. A szármaradványokkal elvegyülve szerves védőréteget képeznek a talajfelszínen, ami számtalan élőlénynek védelmet nyújt. 

A szakember szerint a növény- és az állatvilágnak együtt kell mozognia. A műtrágya csak egy eseti kezelés.

A természetes szimbiózis a kulcs

– Az egyik legnagyobb probléma, hogy szétválasztjuk a növénytermesztést és az állattenyésztést. Mivel egy természetesen működő rendszert – amiben az élőlények együtt élnek – megbontunk, a rendszer stabilitása azonnal bomlik – magyarázta el dr. Kozák Lajos permakultúra-tervező és gazdálkodó. Az ökológus nevéhez fűződik a Napraforgó Waldorf iskola részére kialakított permakulturális elveken alapuló dinamikus tangazdaság is.

– A permakultúra nem egy termelési vagy gazdálkodási, hanem egy tervezési módszer.

A lényege az, hogy egy területnek engedjük, hogy azt csinálja, amit magától is szeretne.

A természet mintázatait próbáljuk beemelni a gazdálkodásba, ezáltal a legkisebb energiabefektetéssel igyekszünk a legnagyobb hozamot elérni. Mondhatni egy „józan paraszti ész”-szerű gondolkodás ökológiai tudással felvértezve – fejtette ki.

Az ökológus úgy látja, minden beruházás nélkül folytatható olyan gazdálkodás, ami a helyi adottságokhoz alkalmazkodik.

– Egy terület hozama megsokszorozható, ha egynyári növények termesztése helyett többszintű rendszerben gondolkodunk. Egy erdőkert építésénél például a fák alatt helyezkedik el a bogyós szint, alatta pedig a lágyszárú szint. A permakultúra egy tér- és időbeli tervezés, ami – ha az elemek jól vannak összeválogatva – egy természetesen működő rendszert alkot. A módszer kisebb területeken, magánfarmokon már működik, és akár nagyban is lehetne alkalmazni. 

A természet évszázmilliókon keresztül tökéletesen működtette ezt a rendszert. Az evolúciós fejlődés létrehozta a megoldásokat

– vallja Kozák Lajos.

Önellátó növénytermesztés

– A síkkomposztálás, vagyis a mélymulcsos kertművelési módszer lényege, hogy a fedetlen talajrétegre 50-80 centiméteres magasságban szerves anyagot juttatunk ki. Ha figyelünk a helyes szén- és nitrogénarányra, azzal megfelelő tápanyaggal látjuk el a szemmel nem látható mikroorganizmusokat. Tökéletes szerves anyag például a friss istállóalom, mivel a szalma szénben gazdag, a ló vizelete és ürüléke pedig nitrogént tartalmaz. Ezt a keveréket az erdei avar működéséhez hasonlóan a mikroorganizmusok a növények számára hasznos tápanyaggá alakítják át, így – mint a komposzt esetében – tavasszal ültetni tudunk ebbe a rétegbe – fejtette ki Nagyné Pálfi Zsuzsa környezetgazdálkodási agrármérnök.

A talajvédelmi kutató szerint a módszer különlegessége, hogy ez az élettel átszőtt réteg lényegében egy önellátó rendszert hoz létre. Így szükségtelenné válik a kapálás és az öntözés, nem kell tápanyagot utánpótolni, valamint minimálisra csökkenthető a gyomlálás.

– A televényrétegben azért nem kell kapálni, mert a talajélet elvégzi helyettünk. Öntözésre pedig azért nincs szükség, mert a bolygatatlanság következtében gombafonal-hálózatok alakulnak ki, amelyek nedvességmegőrzésre alkalmas glomalint termelnek. Emellett a gombákkal való szimbiózisnak köszönhetően a növények távolabbról képesek ásványi- és tápanyagot magukhoz venni, cserébe cukrokat termelnek a gombák számára. A mélymulcsos talajt táplálni sem kell, mert a benne lévő intenzív élet miatt önellátóvá válik, és biztosítja önmaga számára a változatos tápanyagot – fejtette ki Nagyné Pálfi Zsuzsa.

Az agrármérnök szerint a síkkomposztálás ezen felül csökkenti a hőmérsékleti szélsőségek hatásait, így a fedetlen talajhoz képest sokkal hatékonyabban megóvja a növényt a hőingadozástól.

– Akinek van kertje, törekedjen a talajborításra, a bolygatatlanságra, és alakítson ki egy természettel harmóniában élő rendszert. Hiszen a gyomnövények sem mindig az ellenségeink, inkább próbáljuk megérteni, hogy miért reagált így a természet a megjelenésükkel – tanácsolta.

Hajnal László