Ybl Miklós-díjat kapott a Debrecen épített arcát is meghatározó szakember

A magyar építészek munkái szerint modern, korszerű országban élünk, korszerű emberek vagyunk, akik tisztelik hagyományaikat, akik képesek világszínvonalon, de sajátosan magyart képesek alkotni - mondta Novák Katalin köztársasági elnök a magyar építészet napja alkalmából rendezett díjátadón szombaton a Pesti Vigadóban.

A magyar építészek munkáiban megmutatkozik a múlthoz való viszony, jelenünk hangsúlyai és hogy nyitottak vagyunk-e a világra - hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve: mindezt olyan művek formájában, amelyek bárhol a világban megállnák helyüket. Ilyen a mai, 21. századi magyar építészet is, az Önök munkája - tette hozzá.

Novák Katalin elmondta:

A köztársasági elnök kitért arra is: büszkék lehetünk arra, hogy a magyar emberek többsége ma saját tulajdonú otthonban él, amelyek egyre magasabb színvonalúak. A magyar építészek munkái megmutatják azt a sokszínűséget, amely a magyar embereket jellemzi és azt a sajátosan magyar kultúrát, amelyet annyira tisztelünk és amelyben élünk - mutatott rá, hozzátéve: az a tény, hogy a Kárpát-medencében mintegy 3200 templom újult meg és 200 új templom épült, kifejezi, hogy mi az igazán fontos számunkra az életben.

Minden magyar építésznek köszönetet mondott Lázár János

A magyar építészet egy önkifejezés, a magyarok önkifejezése - hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter az ünnepségen. A tárcavezető köszöntőjében kiemelte: azok az építészek, akik elismerésben részesülnek az építészetben végzett munkájukért, mindannyian készek és képesek voltak arra, hogy kifejezzék és megmutassák a világnak, milyen a 21. századi magyarság.

Lázár János hozzátette, hogy a díj egyben a múltat, a jelent és a jövőt is jelenti. Kifejtette:

A jelenben alkalmas arra, hogy megmutassuk a világnak, kik vagyunk mi, magyarok a 21. században. Emellett a jövőbe mutat, hiszen „kedvet csinál a múlt teljesítményével”, hogy a jövő generációja az építészeti szakmát vállalja, tanulja és művelje.

Lázár János a kormány nevében minden magyar építésznek megköszönte, hogy részt vesz a 21. század országépítő munkájában.

Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke ünnepi beszédében elmondta: Kós Károly nem csupán építész, hanem politikus, író, könyvkiadó és grafikus is volt, de elsősorban az erdélyi szellemiség őrzője, a kulturális élet szervezője. Kiemelte: Kós Károly munkásságából az látható, hogy egyszerre szeretett volna az egyszerű emberek életén és környezetén javítani a maga szépségében, hagyományaival együtt. Az építészetében arra törekedett, hogy a közösség befogadja az elkészült művet, magáénak érezze azt - mutatott rá az MMA elnöke.

A díjazottak

Az Országgyűlés idén ősszel nyilvánította Kós Károly születésének napját, december 16-át a magyar építészet napjává. A Kós Károly-életműdíjat - amelyet első alkalomal adtak át - Dévényi Sándor vehette át. A régészeti örökség védelme érdekében kimagasló, a feltáró és tudományos munkásságon túlmutató, széles körű régészeti szakmai tevékenység elismeréseként Schönvisner István-díjban idén Gallina József Zsolt részesült.

A műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai tevékenység elismeréseként a Forster Gyula-díjat Besey László vehette át. Kimagasló egyéni tájépítészeti alkotói, oktatói és szakpolitikai-szemléletformáló tevékenysége elismeréséül, életműdíjként Mőcsényi Mihály-díjban Vincze Attila részesült.

A Pro Architectura díjat idén Hegedüs Csilla, Bődi Imre, Frikker Zsolt, Major Zoltán, Müllner Péter, Getto Tamás és Sztranyák Gergely vehette át.

– zárul az MIT híradása.

Mint ismert, a Bordás Péter által alapított BORD Építész Stúdió számos debreceni épületet és közterületet tervezett, a nevükhöz fűződik többek között a Nagyerdei Stadion, a Debreceni Nemzetközi Iskola és az Aquaticum Strandfürdő épülete, a Debreceni Egyetem Innovációs Központja, vagy az átalakult, megújult Dósa nádor tér.

Bordás Péter a stúdió tulajdonosa, ügyvezetője és vezető tervezője is egyben.