Ibolyás víz és tojásfestés hagymahéjjal - amikor még versenyre ment, kinél járt több locsoló

– foglalta össze Bartók Istvánné Katika a főbb állomásokat. – A józsai gyülekezetben mi minden hétköznap könyörgésre gyűlünk össze, igeolvasással, imádkozással, énekléssel készülünk a húsvétra. Virágvasárnap virágokkal díszítjük a templomot, nagycsütörtökön úrvacsorás istentiszteletet tartunk, nagypénteken pedig levetítjük a Passió című filmet. Az utóbbi években húsvét reggelén 5 órakor tartottuk a hajnali istentiszteletet, ami igazán különleges így, hiszen még sötétben megyünk be, de már megvirrad, amikor kijövünk, ez egyúttal a sötétségből a világosságba vezető utat is szimbolizálja – osztotta meg, hogyan ünnepel napjainkban.

Húsvétra a böjti ételekkel készültek

Elmondta, a húsvét előtti böjt ideje legfőképpen arra szolgál, hogy az ember magába forduljon, megbánja a bűneit, adakozzon a rászorulóknak és bizonyos dolgokat, ételeket megvonjon magától. Úgy látja, ma már kisebb a jelentősége a nagyböjtnek, amit régen azért is volt könnyebb tartani, mert kevesebb húst fogyasztottak az emberek, de azért megosztott velünk néhány bevált receptet.

– A pergelt leves a világ legegyszerűbb levese. Olajon vagy zsíron hagymát dinszteltek, paprikát és borsot tettek bele, majd főtt krumpli levével felöntötték, zöldséglevéllel fűszerezték, és tésztát tettek bele. Ugyanezt az alaplevet használták a görcsleveshez. Tojással kigyúrták a tésztát, nyújtódeszkán hatalmas leveleket nyújtottak belőle, amit sűrű hagymás-paprikás zsírral megkentek. Kettőt-hármat csavartak rajta, majd feldarabolták 5-10 centiméteres szeletekre, amikre görcsöt kötöttek és az alaplében kifőzték. Második fogásnak cinkét készítettek. Megfőzték a krumplit, a levét leöntötték, de felfogták. Megtörték, lisztet raktak bele, kikeverték és a krumplilével visszahígították, majd a láng fölött habosra kikeverték. Hagymás zsírral ettük – emlékezett vissza Bartók Istvánné Katika.

Nagypéntektől a locsolkodásig

Hozzátette, nagypénteken nem főztek húst, még a kocsma is be volt zárva, még akkor is, ha a kocsmáros nem volt hívő. Mint elmondta, aznap készítették a süteményeket, főleg piskótákat, amit gyakran a gyerekeknek kellett felverniük, így ő is gyakran segédkezett. – Készítettünk pattogatott kukoricát is, de nem ezt a mikrós fajtát. Mindenki megtermelte magának a kukoricát, rostába tették, és úgy tették a tűzbe, csak úgy potyogott a földre a sok szem, sokszor már onnan csipegették fel a gyerekek – elevenített fel.

– A nagyszombat a húsokról szól. Sonka mindig maradt vissza a téli disznóvágásból, de jellegzetes volt a töltött csirke is, amit felpumpáltak, hogy a bőre elváljon a húsától. A tojásokat is aznap festettük, összegyűjtöttük a főzésnél a hagyma héját, azzal színeztük, petrezselyemlevéllel mintáztuk. Később, amikor már kapható volt tojásfesték, akkor a cipésztől kértünk viaszt, azzal vittünk fel mintákat a tojásra, mielőtt beletettük a festékbe. Húsvétvasárnap korán keltek az asszonyok feltenni főni a húslevest és a töltött káposztát, aztán elmentek a templomba. A családból a legidősebb asszony otthon maradt vigyázni az ételre, hozzá külön kiment a lelkész. A sonkát csak húsvéthétfőn tálalták fel a többi hússal. Akkoriban nem volt még köretnek krumplisaláta meg franciasaláta, zöldhagymával és retekkel fogyasztották – mondta Bartók Istvánné Katika.

Lánykorában nagyon várták a locsolókat, számolták, hogy kihez mentek többen – értelemszerűen azok voltak előnyben, ahol több lánytestvér is volt a háznál.

– jegyezte meg.

A bepácolt sonkához sós kalács dukál

– Sós kalácsot szoktam készíteni, az a sonkához jobban passzol. Élesztővel, tejjel, sima liszttel szoktam készíteni, amibe teszek egy kevés sót is, a gyerekek miatt minden évben hármat sütök – kapcsolódott be Gyarmati Éva a húsvéti menüsorral, aki sonkafőzési tippjeit is elmondta a hallgatóknak.

– Régebben mi is a disznóvágásból maradt sonkát használtuk, most a boltból vesszük, már december környékén beszerezzük a nyers combot. Ezt bepácoljuk, 2-3 hétig sós lében áztatjuk, ezután elvisszük egy füstölőhöz, aki felfüstöli, majd húsvétig érleljük. Nagyszombaton feldarabolom az egész sonkát 2-3 darabra, sima vízbe beáztatom, és vasárnap reggel felteszem főni fokhagymával, borssal. 3-4 órán át főzöm nagyon lassú tűzön, utána hűvös helyre teszem, és hagyom, hogy a főzőlében hűljön ki. A főzőlevet a húsvétot követő napokban babbal és füstölt sonkával főzöm össze – részletezte a folyamatot Gyarmati Éva.

Népszerűbb a wellness, mint a hagyományok?

Kifejtette, szerinte is nagyon megváltoztak már a szokások, templom helyett wellnessezni mennek a családok a hosszú hétvégén, aminek nyilvánvalóan megvan az az előnye, hogy így nem kell készülni, sokkal kellemes időtöltés pihenni.

– mondta el a tapasztalatait az egyesület vezetője.

Mint megtudtuk a vászonhímzőktől, a színek is fontos szerepet játszanak az ünnepek alatt. - A böjti időszakban az egyházi textíliák színe lila, vagy lila mintával készült, ez a lelassulást, a bűnbánati időszakot szimbolizálja, ezért kevésbé hivalkodó. Nagypénteken fekete garnitúrát használnak, ami a gyász színe. Húsvétkor fehéret, esetleg egy kis arannyal díszítve, mert ünnepélyes, Jézust is fehér gyolcslepedőbe csavarták. Pünkösd idején pirosas, meggyszínű terítőket tesznek ki, ami egy igazi örömünnep – sorolta Bartók Istvánné Katika.