Kiállítás

2024.06.02. 18:20

Hogyan élte meg az 1944-es bombázást Debrecen? – fotókkal

A debreceni Déri Múzeum új kiállítása többek között erre ad választ a látogatóknak. A Felperzselt város – Debrecen bombázása 1944. június 2. című tárlat megnyitóján jártunk.

Kosztin Éva

Megnyílt a Felperzselt város – Debrecen bombázása 1944. június 2. című kiállítás a Déri Múzeumban

Forrás: Czinege Melinda

A Déri Múzeumban június 2-án, szombaton nyitották meg a Felperzselt város – Debrecen bombázása 1944. június 2. című kiállítást az intézmény dísztermében. A megnyitón Angi János, a múzeum igazgatója a kettősségről beszélt, hogyan van jelen egyszerre a fény és az árnyék Debrecen történelmében. - Másfél hónapja nyitottuk meg a kiállításunkat a dicsőséges tavaszi hadjáratról és a függetlenségi nyilatkozat kikiáltásáról, ma azonban egy tragikus esemény adta az apropót. A múzeum az emlékezés közösségi tere, emlékezzünk közösen, méltó módon az 1944-es bombázásra – fogalmazta meg.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója a Felperzselt város – Debrecen bombázása 1944. június 2. című kiállítás megnyitóján
Angi János, a Déri Múzeum igazgatója a Felperzselt város – Debrecen bombázása 1944. június 2. című kiállítás megnyitóján
Forrás: Czinege Melinda

Debrecen bombázása a város modern kori történelmének legnagyobb pusztítása volt

Puskás István, Debrecen kulturális területért felelős alpolgármestere arról beszélt, hogy pontosan nyolcvan éve, a megnyitó órájában a mai Petőfi tér területe már csak romhalmaz volt. – Debrecen modern kori történelmének legnagyobb pusztítása zajlott, ezen a kerek évfordulón emlékezvén azonban az egyéb veszteségeinket is fel kell idézni. Abban az évben a bombázások még többször visszatértek, az első után pár héttel pedig a téglagyár területét 12 ezer zsidót szállító szerelvény hagyta el, akik közül 6 ezren soha nem tértek vissza. Gondolunk azokra is, akik akkor már évek óta a fronton harcoltak, vagy az életüket vesztették a világháborúban – emlékeztetett. Nyomatékosította, azok előtt is fejet kell hajtani, akik túlélték a harcokat, és hazaérvén Debrecen újjáépítése mellett szavaztak.

Ők építették meg a Főnix szárnyai alatt azt a várost, amiben ma is élünk

– emelte ki.

Puskás István, Debrecen alpolgármestere
Puskás István, Debrecen alpolgármestere
Forrás: Czinege Melinda

Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét idézte Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense, aki szerint a költemény jól mutatja, milyen testközelből megélni egy olyan tragédiát, ami világháborús viszonylatban porszemnek számít. Magyarország stratégiai jelentőségéről beszélt, és hangsúlyozta, a bombatámadás nem Debrecen ellen szólt, hanem az egész európai vasútvonalat akarták így gyengíteni az ellenséges csapatok. – A második világháborúban több mint 50 millióan haltak meg. A kiállítás célja, hogy bemutassa, mit jelentett ez a helyieknek, hogyan élték meg az 1944-es bombázásokat a debreceniek – mutatott rá.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Forrás: Czinege Melinda

A Felperzselt város – Debrecen bombázása 1944. június 2. című kiállításon többek között korabeli egyenruhákat, fotókat, mozgóképeket láthatnak az érdeklődők, de a ledobott bombák másolata is megtekinthető a Déri Múzeumban.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában