2024.06.20. 10:51
Gyönyörű, legendás kincs került Hajdúszoboszlóra
A Múzeumok Éjszakáján mutatja be szenzációs szerzeményét a Bocskai Múzeum. A hajdúszoboszlói intézmény Fejedelmi Kincstára egy hatalmas uralkodó fenséges kincseit tárja a látogatók elé.
Az év legnagyobb múzeumünnepén különleges kiállítás nyílik Hajdúszoboszlón. A helyi múzeum 3 éve nyitotta meg kincstárát, melyben eddig Bocskai István fejedelem „török koronája” és jogara volt látható. Azonban a Múzeumok Éjszakája alkalmával igazi ritkasággal egészül ki a kollekció: egy műkincsrekonstrukciót, Bocskai „erdélyi koronáját” állítják ki. Bár nyugaton gyakran, Magyarországon csak kivételesen készítenek rekonstrukciót eltűnt történelmi ereklyékről. Az eredeti erdélyi korona ugyanis jelenleg nem fellelhető. Nemcsak ez a tény, de kalandos története is legendássá teszi Hajdúszoboszló új műkincsét – szögezték le a kapcsolódó közleményben.
Forrás: Bocskai Múzeum
Drakulának, Erzsébet királynénak és Nagy Lajosnak is köze lehetett hozzá
A múzeum igazgatója, dr. Bihari-Horváth László elmondta: a budapesti Hősök terén is szoborral rendelkező, egyetlen győztes szabadságharcunkat vezető Bocskai bár fejedelem volt, mégis megkoronázták, sőt, két koronát is kapott! A második, kevésbé ismert koronaékszert erdélyi hívei adták át neki 1605. november 12-én Vácon. Bocskai azonban 1606-ban meghalt, s a korona húsz év múlva már egy császári (osztrák) altábornagy, Althan gróf birtokában volt. Ő a híres olaszországi Loreto kegyhelyének adományozta a kincset, amit emiatt loretói koronának is nevez a tudomány. Ott sokáig a Mária-kegyszobor fejékeként funkcionált. Ez azért is izgalmas, mert Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelye, ahol Szűz Mária názáreti háza látható. A kiemelt vallási jelentőség azonban nem hatotta meg Napóleont, aki itáliai hadjárata során kirabolta a kegyhelyet. A kegyszoborral együtt 1798-ban így kerülhetett Párizsba az erdélyi korona is, de sajnos innentől elfogynak ismereteink a kincs újabb kori történetét illetően.
Ahogy arra vonatkozóan is szűkszavúak a források, hogy Bocskai előtt kié lehetett a korona. Annyi bizonyos, hogy Brassóban őrizték, ahová egy román vajdától kerülhetett, az viszont már tényleg csak legenda, hogy ez a vajda a vámpírfilmeket is ihlető Drakul volt.
Feltételezhető, hogy a vajdák a szerb fejedelmi Brankovics családtól, ők pedig a bosnyák királyi Kotromanics-háztól örökölték, vagy szerezték meg a koronát, amit Bocskai kortársai emiatt nevezhettek bosnyák, vagy rác koronának. S hogy a magyar történelmi személyek közül ki származott a Kotromanics-házból? Anjou királyunk, I. (Nagy) Lajos felesége, Erzsébet. Több lehet, mint puszta véletlen, hogy Erzsébet királyné egy, az erdélyi koronához hasonlót a zárai (zadari) monostornak adományozott, egy másik ilyen korona pedig a nagy király lánya, Anjou Mária sírjában bukkant fel Nagyváradon, s került a budapesti Nemzeti Múzeumba.
Nagyon valószínű tehát, hogy Bocskai erdélyi koronája eredetileg egy Anjou-korona volt, talán épp Nagy Lajosé, akit előszeretettel ábrázoltak kortársai liliomos koronával. S bár ezt ma már nehéz bizonyítani, a legendás koronája mégis megerősíti a fenti feltételezéseket.
Egész nyáron lehet majd látni a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeumban
S hogy miként is nézett ki a legendás korona, azt egy horvát-magyar származású pap kéziratából tudjuk, aki 1627-ben Loretóban egy méretarányos, színezett rajzot is készített róla. Ez alapján történt a rekonstruálás, amit dr. Takács József ötvösmester végzett hiteles és művészi módon. Az aranyozott ezüst műkincset 147 drágakő díszíti.
A legendás erdélyi koronát a Múzeumok Éjszakájától csodálhatják meg a látogatók. Kiállítása június 22-én 18 órakor nyílik a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum Fejedelmi Kincstárában. Utána pedig egész nyáron megtekinthető lesz a fürdővárosban. Szoboszlón a koronakiállítás megnyitója után megelevenedik Ben Stiller klasszikusa, az Éjszaka a múzeumban: a látogatók ugyanis zseblámpás tárlatvezetéseken vehetnek részt, de varázslatos dallamok és mesés történetek is várják majd az érdeklődőket.
