Az aranygeneráció utolsó mohikánja volt

Minden idők egyik legnagyszerűbb, és legnépszerűbb futballkapusa, Gianluigi Buffon néhány nappal ezelőtt jelentette be visszavonulását. A klasszis hálóőr 45 évesen döntött úgy, hogy szögre akasztja a kesztyűt. Ezzel vitathatatlanul lezárult egy korszak, a régi nagyok, akiket áhítattal nézett a világ, már nem varázsolnak a pályán. Persze vannak újak, ügyesek, tehetségesek, de ők már egy más generáció.

– Mindig is az olasz futball nagy szerelmese voltam, Buffon is egyből a kedvencem lett. Nem csupán azért, mert borzasztó jó képességű kapus, hanem a személyisége okán is. 

Érdekes, hogy a neve jelentése, hogy bohóc. Egyszer ő maga nyilatkozta: „Úgy érzem, kicsit bohóc is vagyok. Bohóc, aki szórakoztat másokat.” Ő úgy volt bohóc, hogy a védéseivel szórakoztatott. Az utóbbi időben is hasznos tagja tudott lenni még egyesületének, a jelenléte fontos volt az öltözőben is. Az olasz foci rajongójaként mindig nagy örömmel emlékszem vissza a 2006-os vb-győzelemre, abban az aranygenerációban még voltak egyéniségek. Bár a kapuban már nem láthatjuk, azonban marad a foci mellett, a válogatottat segíti majd, ez is mutatja, van még benne kraft, és számít a szava, a személye – mondta el gondolatait Gigi visszavonulásával kapcsolatban a DEAC újságírója, rengeteg sportcikk szerzője, Tamás Nándor, aki köztudottan megőrül az olasz labdarúgásért.

Marad a foci mellett

Buffon profi pályafutása a Parmában indult, majd 18 éven keresztül a Juventust erősítette, tíz olasz bajnoki címet gyűjtött a Zebrákkal. Sokak szimpátiáját kiérdemelte azzal, hogy még akkor sem hagyta el a torinói klubot, mikor az a másodosztályban szerepelt. 2018-ban a Paris Saint-Germain csapatához igazolt, de egy évvel később visszatért a Juventushoz. 2021-ben ismét nevelőegyesülete, a másodosztályú Parma szerelését öltötte magára. 

Gyűjteményéből hiányzik a Bajnokok Ligája trófea, 2003-ban az AC Milantól, 2015-ben a Barcelonától, 2017-ben pedig a Real Madridtól kapott ki a Juve a fináléban.