Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Schanda Balázst és Tallódi Zoltánt jelölte a kormány a strasbourgi bíróságba

Budapest - A kormány Füzi-Rozsnyai Krisztinát, Schanda Balázst és Tallódi Zoltánt jelölte az Európa Tanácsban Magyarország következő strasbourgi bírájának; ezzel egyidejűleg az igazságügyi miniszter kezdeményezte a jelölteknek az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága előtti meghallgatását - áll az igazságügyi tárca által az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben.

Emlékeztettek: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága magyar bírájának, Sajó Andrásnak 2017 januárjában lejár a mandátuma. Az Európa Tanács (ET), az ET Parlamenti Közgyűlése előreláthatólag októberében választja meg Magyarország következő strasbourgi bíráját.

Az ismertetés szerint Füzi-Rozsnyai Krisztina az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense. Fő kutatási területe a közigazgatási perjog és a közigazgatási eljárásjog, azon belül is elsősorban a közigazgatással szembeni jogvédelem kérdései: a hatékony bírósági jogvédelem biztosítása, a tisztességes ügyintézéshez és a tisztességes eljáráshoz való jogok érvényesülése.

A jelölt 1999-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát, Münchenben, Párizsban és Speyerben is végzett tanulmányokat. Dolgozott az Alkotmánybíróságon, Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának Hatósági Főosztályán, majd tudományos főtanácsadóként a Kúria Közigazgatási Kollégiuma mellett. 2015 eleje óta az igazságügyi miniszter felkérésére a közigazgatási perrendtartás kodifikációs munkálatait vezeti, miniszteri biztos.

Schanda Balázs egyetemi tanár az alkotmányjog és az egyházjog nemzetközileg is elismert professzora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Alkotmányjog Tanszékének vezetője, 2007-től 2013-ig a kar dékánja is volt.

1993-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, Trierben, Bonnban, Birminghamben és New Yorkban is folytatott tanulmányokat. PhD fokozatát 2003-ban szerezte, 2010-ben habilitált. Több mint egy évtizeden át az Alkotmánybíróság munkatársa volt. Az 1990-es évektől többek között alkotmányjogi, alapjogi és emberi jogi kurzusok oktatója, a hazai jogi felsőoktatás alakításának aktív szereplője. Több mint száz tudományos közlemény szerzője, publikációi számos európai nyelven jelentek meg elsősorban a vallásszabadság és az állam-egyház viszony témakörében.

Tallódi Zoltán az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi és Emberi Jogi Főosztályának főosztályvezető-helyettese. 1990-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte jogász diplomáját, de folytatott tanulmányokat többek között Firenzében és Birminghamben is. Széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik az emberi jogok, az alkotmányjog és a nemzetközi jog terén: 1990-től az Igazságügyi Minisztérium munkatársaként 1998-ig a közjogi kodifikáció területén, azóta pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti kormányképviselet munkatársaként látja el feladatait. Az emberi jogok elismert szakértőjeként rendszeresen tart előadásokat, szemináriumokat felsőfokú oktatási intézményekben, az ELTE ÁJK államvizsga-bizottságának tagja. Számos emberi jogi és alkotmányjogi tárgyú tudományos publikáció szerzője.

A jelöltek kiválasztására a korábbi gyakorlatnak megfelelően, a legnagyobb körültekintéssel került sor. A kormány - Trócsányi László a hivatásrendek és a tudományos élet képviselőivel történt konzultációját követően - e három jogászt jelölte. Az igazságügyi miniszter - tekintettel arra, hogy évente beszámol az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának a strasbourgi peres képviseletről - kezdeményezte, hogy a bizottság hallgassa meg a jelölteket - zárul a közlemény.

- MTI -