Jó szülők a parti madarak?

Debrecen - A kutatás nagy mértékben hozzájárulhat a veszélyeztetett fajok megőrzéséhez.

A lilék, cankók és rokonfajaik szaporodásának ökológiai, demográfiai és genetikai jellemzőit vizsgálja kutatásában a Debreceni Egyetem neves etológusa, Székely Tamás. A projekt az NKFIH legkiválóbb felfedező kutatásokat támogató Élvonal programjába is bekerült – tudatta a Debreceni Egyetem.

Vizsgálja a szociális életüket

– A biológiában az egyes fajok evolúciós megítélésében kulcsfontosságú a szaporodási siker, az, hogy mekkora a felnőtt egyedek túlélési esélye a szaporodásig, korosztályonként mennyi az életképes utódok száma, mekkora a túlélési esély két korosztály között. Erre nagymértékben hatással vannak az adott populáció párválasztási, párkeresési és utógondozási szokásai – magyarázza Székely Tamás etológus, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének professzora.

Székely Tamás a 80-as évek végén Varga Zoltán professzor, illetve Aradi Csaba ökológus hatására kezdett viselkedésökológiával foglalkozni. Azóta vizsgálja a madarak szociális életét, párválasztási, utódgondozási szokásait, a nemi szerepek evolúcióját. 2000 óta az egyesült királysági Bath-i Egyetem kutatóprofesszoraként is dolgozik. A neves Nature magazinban publikált tanulmányában azt vizsgálta, hogy a gerincesek különböző osztályainál milyen összefüggés van a párválasztási szokások, az ivar­arány és a várható életkor között.

Genetikai okok

– Miközben az emlősöknél a nőstények vannak többségben, magasabb a várható élettartamuk, addig a madaraknál mindez a hímekre igaz. Ugyanakkor a partimadarak fajainál ez populációnként változik, egyikben a hímek vannak többségben, a másikban a nőstények. Ennek genetikai okai vannak. Az új kutatásban a legmodernebb genetikai NGS (next generation sequencing) módszerekkel, immunológusok, bakteriológusok bevonásával keressük a választ, hogy egyes populációknál miért pusztulnak nagyobb arányban a hímek vagy éppen a nőstények – sorolja a részleteket Székely Tamás.

A viselkedésökológus új kutatását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartozó, szakterületük formálóiként iskolateremtő kutatók támogatását célzó Élvonal – Kutatói kiválósági program keretében 11 másik hazai kutatás mellett, egyedüli debreceniként – támogatja.

A projekt során az etológus Barta Zoltán professzor, a DE TTK Állattani és Humánbiológiai Tanszék vezetőjének, valamint Kosztolányi András, az Állatorvostudományi Egyetem docensének közreműködésével egy nemzetközi kutatóhálózatot alakít ki. Madagaszkártól Kínán át Szibériáig 15 országban tanulmányozzák a lilék, cankók és rokonfajaik populációinak szaporodási sajátosságait.

A kutatás nemcsak az evolúcióbiológia számára meghatározó jelentőségű, de nagy mértékben hozzájárulhat a veszélyeztetett fajok megőrzéséhez, illetve az ezekhez kapcsolódó természetvédelmi programokhoz.

HBN