Uniós bíróság: a nemzeti hatóságok nem kötelesek a légi utasok egyéni panaszainak ügyében eljárni

Brüsszel - A nemzeti hatóságok általános felügyeletet gyakorolnak a légi utasok jogainak biztosítása érdekében, azonban nem kötelesek egyéni panaszok ügyében eljárni - mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

Megjegyzik azt is, a nemzeti jogszabályokban az illetékes szerveknek hatáskört biztosíthatnak arra, hogy a légi utasok panaszos ügyeiben eljárjanak, de a hatóság ebben az esetben sem köteles a légi fuvarozókat kártalanítás megfizetésére kötelezni. Ha mégis kártalanítást ítél meg a hatóság, a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A bíróság ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamok a légi utasok védelme érdekében felhatalmazhatják arra a hatóságot, hogy az egyéni panaszok nyomán intézkedéseket fogadjon el.

A felelős nemzeti hatóság általános hatásköre kiterjed arra, hogy végrehajtási intézkedéseket hozzon többek között akkor, ha a légi fuvarozó rendszeresen elutasítja az utasok kártalanítását. Ezzel szemben az utas saját sérelmére vonatkozóan benyújtott kérelemre nem hozhat végrehajtási intézkedéseket - mondja ki a bíróság.

A luxembourgi székhelyű bíróság felidézte, hogy járat törlése esetén a légi fuvarozó köteles az utasokat ellátni, valamint - távolság függvényében 250 és 600 euró közötti - kártalanítást fizetni.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az MTI érdeklődésére úgy nyilatkozott: a légijárat késése, törlése, illetve a beszállás visszautasítása esetén a légi utasok kártalanításánál az Európai Közösség rendelete alapján kell eljárni, külön nemzeti szabályozás azonos témakörben nincs.

Magyarországon két hatóság is rendelkezik hatáskörrel a jogszabállyal kapcsolatban: a légifuvarozók, és a légiközlekedés általános felügyeletét a Légügyi Hivatal látja el, az utaspanaszok elbírálására a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rendelkezik hatáskörrel.

Az NFH azt közölte az MTI-vel, hogy a magyar szabályok szerint a hatóság kötelezheti a légitársaságot, hogy járattörlés, járatkésés vagy visszautasított beszállás esetén kártalanítást fizessen a fogyasztóknak, valamint fogyasztóvédelmi bírság kiszabására is sor kerülhet. Az NFH álláspontja szerint ezen gyakorlat nem áll szemben az Európai Unió Bírósága a csütörtöki ítéletében foglaltakkal. Hozzátették: fontos kiemelni, hogy alapvetően a kártalanítási, azaz magánjogi (polgárjogi) igények az általános szabályok szerint bíróság előtt (vagy adott esetben békéltető testületi eljárás során) érvényesíthetők.

Beszámoltak arról, hogy tavaly 130 légi utas tárgyú kérelem érkezett a hatósághoz, amelyeket továbbított az illetékes elsőfokú fővárosi, illetve megyei kormányhivatalokhoz. Emellett az Európai Fogyasztói Központhoz (EFK) nagyságrendileg éves szinten 250 egyedi határon átnyúló, légiközlekedéssel kapcsolatos fogyasztói panasz érkezik.

Mint írják, tapasztalataik szerint a kártalanítási összegek kifizetése kapcsán a leginkább vitatott kérdés a légitársaságok részéről az, hogy a járat késésére, illetve törlésére nem rendkívüli okból került-e sor. Kiemelték: a hatóság döntésétől függően - például a határozat azt állapítja meg, hogy a késést/törlést nem rendkívüli körülmény okozta - az EFK segítséget tud nyújtani a fogyasztóknak a külföldi légitársaságokkal szembeni kártalanítási igények érvényesítésében. Ilyenkor is sok ügyben eredményesen zárul a panaszkezelés, azaz az utasok megkapják a nekik járó kártalanítási összeget - írja az NFH.

- MTI -