MVFC: a nyelvi nehézségeket is leküzdik

Berettyóújfalu - Hiába jöttek messziről, és magyarul sem tudnak, mégis kiválóan beilleszkedtek az újfalui légiósok.

A profi sportolói lét velejárója, hogy ha a helyzet úgy kívánja, a játékosoknak, edzőknek olykor csapatot kell váltaniuk, és sokszor távol kerülnek szülőföldjüktől, akár több ezer kilométerre, másik országba.

Tavaly nyáron a férfi futsal NB I-ben szereplő MVFC-Berettyóújfalu több idegenlégióssal erősített: a tizenötezer fő lakosú hajdú-bihari városba tette át székhelyét a katari nemzeti csapat másodedzői posztját hátrahagyó, spanyol Sergio Mullor Cabrera. Az új vezetőedző mellett három játékos is érkezett, a brazil Rafael Henrique da Silva, azaz Rafinha, a spanyol származású Sanchez Barrena Francisco Javier, röviden Javi Sanchez, illetve a portugál Ricardo Amilcar da Silva Gomes, vagyis Amílcar.

Annak ellenére, hogy a sportemberek hozzá vannak szokva a vándorélethez, nem biztos, hogy olyan könnyen megy a beilleszkedés. Az az eredményeken tisztán látszik, hogy a játék fonalát hamar felvették a Mezei-Vill idegenlégiósai: Sergio Mullor Cabrera vezetésével az Újfalu tizenhárom forduló után vezeti az élvonalbeli pontvadászatot, az új futsalosok pedig szépen termelik a gólokat.

De nem csupán a futsalról szól az élet; lapunk kíváncsi volt, hogyan érzi magát Magyarországon a Berettyó külföldi szekciója, mennyire sikerült fél év alatt akklimatizálódniuk. Éppen ezért ellátogattunk a Mezei-Vill egyik edzésére, és kifaggattuk őket.

Épp a foglalkozás utáni levezető nyújtásokat végezték a játékosok, mikor a Pálfi István Rendezvényközpontba érkeztünk. Látszott, hogy jó a hangulat a társaságban, összhang uralkodik a sportolók és szakvezetőjük között.

Az a fránya magyar

– A családommal együtt költöztem Magyarországra, a feleségem és a két gyermekem is velem tartott, Debrecenben élünk. Hamar sikerült beilleszkednünk, sok segítséget kapunk a klubtól is, de például a kislányom az iskolában is rengeteg támogatásban részesül.

Tetszik az ország, illetve a cívisváros is, sokat sétálunk a Nagyerdőn, imádjuk azt a környéket, ahogyan a belvárosban a sétálóutcát is."

– Próbálunk új barátokat szerezni, sok időt töltünk együtt a Berettyó erőnléti edzőjével, Derzsi Zoltánnal és családjával – mondta az NB I-es gárda mestere. Arról is kérdeztünk őt, a játékosok miként viszonyulnak hozzá.

Barátságosan fogadott a csapat, hamar közös nevezőre jutottunk. Amik problémát okoznak: a nyelvi nehézségek, valamint hogy más stílust képviselek, mint amihez eddig hozzá voltak szokva az újfalui játékosok."

– Tervezem, hogy megtanulok magyarul, csak hát nincs túl sok szabadidőm, illetve úgy érzékelem: ez határozottan nehéz nyelv – hangsúlyozta.

Természetesen egy kis szakmai értékelés sem maradhatott ki a beszélgetésből. – Legutóbb a katari válogatottnál voltam másodedző, ám jött ez a lehetőség, és úgy gondoltam, érdemes belevágnom, hiszen így egyrészt újra Európában dolgozhatom, másrészt pedig felépíthetek valami jót, miközben magam is fejlődhetek. Hosszabb távra tervezek, az építkezés nem egyik napról a másikra megy. Erősnek mondható a magyar bajnokság, ebben a külföldi játékosoknak is szerepük van. Az egyetlen hiba talán az, hogy kevés az olyan együttes, mely csak a futsallal foglalkozik. Igaz, hogy most az élen állunk, de sok van még hátra a bajnokságból, ráadásul a rájátszással szinte egy új pontvadászat kezdődik. Persze szeretnénk megnyerni a kiírást. Ezért mindent meg is teszünk, viszont az elsődleges cél inkább az, hogy folyamatosan fejlődjön a társaság, és hogy a játékosok megértsék, mit is várok tőlük.

Mindenki boldog

Kissé megszeppenve állt körbe Rafinha, Javi Sanchez és Amílcar, de hamar feloldódtak a srácok, és készségesen álltak rendelkezésre. Kiderült, mindhármukat az új vezetőedző hívta Újfaluba; korábbról már jól ismerték. – Több külföldi játékost is ismerek, aki régebb óta Magyarországon játszik. Megkerestem őket, kérdeztem, mi a véleményük a magyar bajnokságról, illetve a körülményekről. Mindenki csak jót tudott mondani, így nem volt kérdés, hogy elfogadom az ajánlatot – fogalmazott Amílcar.

– Boldogok vagyunk itt, jól érezzük magunkat. A társaink hamar befogadtak, mindenben segítenek, a szurkolók szeretetét is érezzük, illetve a klubvezetőség támogatását is élvezzük. És ami még lényeges, hogy az eredmények is jönnek, így lehet csak kerek minden – nyilatkozta a portugál.

Megtudtuk, Javi Sanchezt a barátnője is elkísérte új csapatához, ők Debrecenben élnek, ahogyan Amílcar is, egyedül Rafinha lakik Újfaluban.

– Mikor idegen országba látogatok, nagyon élvezem, hogy felfedezhetem az új környezetet. A szabadnapokon gyakran megyek el bóklászni a városba, tetszik nekem Debrecen, lakható település – így Amílcar.

Javi Sanchez szintén odáig van a cívisvárosért, kedvére való, hogy viszonylag sok a zöld terület. A párjával biciklivel szokták bejárni a környéket. A brazil jól érzi magát Újfaluban, sokat van otthon, illetve gyakran látogatja meg Amílcart, akivel igen jó barátok. A fiúk egyébként sokat vannak együtt, és az edzőjükkel közösen szoktak ebédelni is.

HBN