Soha nem dőlhetnek hátra a tűzoltók, tavaly több mint ötezerszer vonultak Hajdú-Biharban

Több mint ötezerszer vonultak 2022-ben a tűzoltók különböző káreseményekhez. Pintér Antal Tamás tűzoltó ezredes értékelte a Hajdú Online kérésére a mögöttünk hagyott évet. A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóját a jól ismert tűzoltói feladatok mellett kérdeztük a hatósági engedélyezési eljárásokról is, hiszen a CATL-beruházás kapcsán igencsak előtérbe került ezen tevékenységük is. Mindezek mellett a létszám, az önkéntesség és az Év katasztrófavédelmi őrse is szóba került.

Milyen volt 2022-es év a katasztrófavédelmi igazgatóság szempontjából?

Változatos volt a feladatok végrehajtását illetően. Az év egészét végigkísérték a megelőző célú felkészítések, és azoknak a szabadtéri kockázati helyszíneknek az ellenőrzése is megtörtént, ahol korábban tűzeset volt. Arra azonban senki nem számított, hogy a tavasztól kora őszig tartó időszakban ennyire extrém szárazság lesz, ami a mi munkánkat is jelentősen befolyásolta. Megemelkedett a szabadtéri tüzek száma, magas riasztási fokozat mellett kellett ezeket az eseményeket kezelni, komoly erőt, eszközt igényeltek. A legnagyobb probléma egy ilyen eseménynél, hogy lekötik a rendelkezésre álló erőket, ezért átcsoportosítással kell gondoskodni a város védelméről. Gyakorlatilag órákig, vagy komolyabb eseményeknél napokig kell a tűzoltóknak oltaniuk, ahogy történt a Hortobágyon, valamint a sárréti, bihari részen. A tavalyi körülbelül 730 szabadtéri tűz az egész vármegyét érintette.     

Lakástüzek vonatkozásában milyen évet zárt az igazgatóság? 

A lakástüzeket, köztük a halálos kimenetelű eseteket egész évben kiemelten kezeljük. Amikor tavaly májusban kineveztek, az egyik fő célkitűzésem az volt, hogy csökkentsük a tűzeset során elhunytak számát.

A másik nagy probléma elsősorban Debrecent érinti, de talán minden nagyobb városra jellemző a középmagas, magas épületeket, panelépületeket, az elöregedett épületeket érintő probléma. Az idősödő épületek épületgépészeti és egyéb olyan építészeti problémákkal küszködnek, amelyek növelhetik a tűzesetek kialakulásának kockázatát. Ezért különösen fontos a tűzmegelőzés, hiszen megfelelő megelőzési tevékenységgel, illetve azzal, ha a lakóközösség odafigyel az alapszabályok betartására, akkor a tűzesetek száma csökkenthető.

A tűzeseteken túl évről évre a nagy esetszámot produkálnak a közúti balesetek. 

A katasztrófavédelem, azon belül a tűzoltósági szakterület feladatrendszerének két fő eleme a tűzoltás és a műszaki mentés. Évenként változik, hogy mikor melyikből van több, hiszen egy lokális csapadéktevékenység, vagy viharos időjárás ezeket a számokat teljesen felül tudja írni. Az elmúlt tíz év távlatából megállapítható, hogy a beavatkozások nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg. A műszaki mentések esetében továbbra is komoly kihívást jelent a térségünket jellemző megnövekedett forgalom. Vannak olyan útszakaszok, amelyeken bizony komoly beavatkozásaink voltak közúti balesetek felszámolásánál. Célunk az, hogy minél gyorsabban be tudjunk avatkozni, és emberi életeket és anyagi javakat tudjuk megmenteni.

Melyek voltak a kiemelkedő beavatkozások tavaly? 

Ami a műszaki mentéseket illeti, a 4-es számú főúton, Ebes térségénél volt egy tragikus kimenetelű közúti baleset, nyáron pedig a 42-es számú főúton ütközött össze egy személygépkocsi, egy mezőgazdasági vontató és egy kisbusz. Utóbbi roncsaiból több sérültet, köztük gyerekeket kellett kimenteni. Ezek a kiemelt események testileg és lelkileg is megviselik az embert. Fel vannak készülve a tűzoltók az ilyen esetekre, de arra is odafigyelünk, hogy kezeljük a velük járó pszichés terheket. Pszichológusunk segítségével mindkét említett esemény után olyan krízisintervenciós tevékenységet folytattunk, amelynek segítségével a kollégák fel tudták dolgozni az ott látottakat. A tűzeseteknél a magas riasztási fokozatú szabadtéri tüzek jellemezték a 2022-es évet, de Bánk térségében volt egy ötös – legmagasabb – riasztási fokozatban kezelt tűzeset: egy raktárban műanyagipari termékek égtek, ez az eset is komoly kihívások elé állította a tűzoltókat. 

Kevésbé látványos az igazgatóságnak a hatósági tevékenysége, bár most ez is egy kicsit előtérbe került a CATL kapcsán.

A térségben több olyan létesítményi beruházás van folyamatban, ahol katasztrófavédelmi engedélyezési eljárások is zajlanak, valamennyi szigorú szabályok szerint. A mi feladatunk az, hogy minden, az eljárást érintő határozatunk, döntésünk szabályszerű legyen.

Hogy kell elképzelni ezt a folyamatot? Hogyan születik meg az engedély?

A veszélyes üzemek engedélyezési eljárása két lépcsőből épül fel. A telephelyen tárolni kívánt veszélyes anyagok mennyiségétől, illetve veszélyességétől függően felső, alsó vagy küszöbérték alatti kategóriába sorolódik az üzem. Egy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem – mint például a CATL – esetében biztonsági jelentést kell készíteni. Az engedélyezési eljárás legfontosabb része a biztonsági jelentés vizsgálata. 

Fontos az együttműködő szervekkel való jó kapcsolat és a megfelelő információáramlás. Minden megelőző intézkedés ellenére történhetnek olyan események, amelyek kihatással vannak a létesítményre. Még ha minden szabályt betartanak, akkor is bekövetkezhet olyan esemény, amely miatt a katasztrófavédelemnek be kell avatkoznia. Minden adott ahhoz, hogy létesítményen belül tudjuk lokalizálni az eseményeket, és ne kerüljön a probléma a kerítésen kívülre. A megfelelő gyakorlattal, helyismerettel és a szakmai felkészültséggel tudjuk a kockázatokat minimalizálni.

A már működő üzemeket milyen gyakran ellenőrzik? 

Időszakos ellenőrzéseket tartunk, továbbá ha az üzem feladataiban különböző változások történnek, azt az üzemeltetőnek be kell jelentenie, például azért, mert nekünk el kell bírálni, hogy esetleg nem vált-e kategóriát a létesítmény az ott tárolt anyagok vagy a technológiai folyamatok tekintetében. Erről úgy tudunk meggyőződni, hogy a megfelelő dokumentációkat megvizsgáljuk, utána pedig a helyszínen is ellenőrizzük, hogy az adatok a valósággal összhangban vannak-e. De hangsúlyozom, hogy ilyen jellegű létesítményekben nem volt említésre méltó beavatkozásunk az elmúlt időszakban. A hatósági felügyelet, az üzemeltető felelős működése, illetve a technológiai biztonság hármasa adja a biztonságot, ezzel pedig a bizalmat. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az adott üzem semmiféle veszélyeztető hatást ne gyakoroljon a környezetre.

Örök és kikerülhetetlen kérdés, hogy van-e elég tűzoltó a vármegyében? 

Továbbra is stabil, jól működő létszámmal tudunk dolgozni. Természetesen nálunk is van fluktuáció, részben éppen a gazdasági beruházásoknak köszönhetően. A munkalehetőségek lényegesen kedvezőbbek itt, mint néhány más térségben. Ezt érzékeljük mi is, de megfelelő megbecsüléssel itt tudjuk tartani a kollégákat, mert számunkra az a fontos, hogy egy tapasztalt, több éve itt tevékenykedő csapattal tudjunk együtt dolgozni.

Hogy állunk az önkéntesek tekintetében? 

A térségben sajnos kevés olyan fiatal van, aki a mindennapi munkája mellett tud vagy akar még időt, energiát szánni arra, hogy bekapcsolódjon ebbe a feladatba. Nagyon köszönjük az önkénteseknek a szerepvállalásukat, hiszen könnyítik a hivatásosok terheit. Szerencsére több kifejezetten aktív önkéntes mentőszervezetünk van. Ilyen a Magyar Református Szeretetszolgálat Mentőkutyás, Önkéntes Kutató-mentőcsoport és Tűzoltó Egyesület, a Hajdú Speciális Kutató-Mentő Egyesület és a Kabai Önkéntes Tűzoltó Egyesület is. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a kis magot féltve őrizzük, és szakmailag támogassuk.

Korábbi beszélgetésünkben kitértünk a szándékosan megtévesztő hívások okozta problémákra. Mennyire jellemzőek még ezek? 

Tavaly nyolcvan ilyen eseményünk volt. Azt gondoltam, hogy ez a ’80-as, ’90-es évek trendje volt, de sajnos fennmaradt. Szakmai szempontból két nagy problémát okoznak ezek a szándékosan megtévesztő jelzések: egyrészt költséggel jár, de ennél is nagyobb baj, hogy az ilyen bejelentés elvonja az erőt és az eszközt a valós eseményektől. Ezt igyekszünk tudatosítani az emberekben, hiszen ami valakinek jó kis szórakozásnak tűnik, az a kollégáknak felesleges vonulást jelent.

Február végén az ország legjobbjait ismerték el az évértékelő állománygyűlésen, ahol a Hajdúböszörményi Katasztrófavédelmi Örs kapta az Év katasztrófavédelmi őrse címet. Miben rejlik ezen egységek ereje? 
Az őrs egy kicsi, de nagyon fontos szervezeti eleme a katasztrófavédelemnek. Azért fontos az ő létezésük, hiszen nagyon sokszor elsőként tudják megkezdeni a beavatkozást, ha pedig szükséges, más településekről érkezik a segítség. Nagyon büszkék vagyunk a hajdúböszörményiekre, mert komoly vonulási számokat produkáltak 2022-ben. Három katasztrófavédelmi őrs működik a vármegyében, a hajdúböszörményi mellett Nyíradonyban, illetve Hajdúszoboszlón. És ha már Nyíradony: késő tavasszal, kora nyáron talán már át tudnak költözni az új laktanyába, ahol a jelenleginél sokkal jobb körülmények között folytathatják a munkájukat. 

A törökországi földrengés kapcsán is előtérbe kerültek a tűzoltók, hiszen a HUNOR Mentőszervezetben egy debreceni és egy püspökladányi lánglovag is volt. 

Igen, két kollégánk volt a török földrengés helyszínén, de többen is tagjai a HUNOR Mentőszervezetnek. Nagyon komoly kihívások elé állította a katasztrófa a mentőcsapatot, de ahogy a hírekben is lehetett hallani, minden lehetőséget kihasználtak, és segítették az ott folyó munkát, több túlélőt is ki tudtak menteni a romok közül. A HUNOR egy elitalakulat, a jók közül is a legjobbak, de kevés lenne a szakmai tudás, ha nem lenne meg mindenkiben az elhivatottság. Nem is volt kérdés, hogy mennek és mindent megtesznek azért, hogy segítsenek.

Melyek az idei év legnagyobb célkitűzése? 

Kiss Dóra