Minden fejlesztés új kihívásokat is hoz magával

A tócóvölgyi lakóparkról, a kertségi fejlesztések során felmerülő problémákról és a keleti elkerülő kérdéséről is szó esett Pósán László Naplónak adott interjújában. Az országgyűlési képviselő a bérlakásprogramról is beszélt, tudatta, ezek a lakások a város működése során nélkülözhetetlenek, a közszférában dolgozó szakembereknek jelentenének pályakezdési lehetőséget, támogatást. 

A hírek szerint a Tócóvölgy jelenleg beépítetlen része hamarosan beépített és parkosított területté válna. Meg tudja erősíteni ezeket a híreket? 

A Tócóvölgy fejlesztésével kapcsolatban a baloldal valótlanságokat állít és politikai hecckampányt folytat. A beépítetlen terület nem rét és nem park, hanem az 1980-as évek óta építési területnek kijelölt övezet, ami az 1990-es évek elején, amikor a tócóvölgyi társasházak épültek, az építőanyagok tárolására szolgált, így ma jórészt törmelékekkel és más építési hulladékkal feltöltött rész, melyet nyaranta gyomnövények borítanak, és leginkább kutyasétáltatásra használnak. A Tócoskert és a Tócóvölgy fejlesztése során egyébként kutyafuttatót is tervezünk. 

A Momentum úgy gondolja, hogy a beruházással zöldterületet vennének el a várostól, s a bérlakásprogramot sem támogatják ebben a formában. 

A Momentum a tagadás pártjaként tűnt fel a magyar politikai életben. Önként és dalolva francia érdeket szolgáltak ki, amikor Budapesten megfúrták az olimpiát, így az Párizs ölébe hullott. Ezzel egyébként arcul csapták a debreceni fiatalokat, mert egy magyarországi olimpia esetén, az ország nagyvárosai érintettek lettek volna, így Debrecen is. A sportingatlan-fejlesztések mellett az olimpia a sportolók elhelyezésére szolgáló szálláshelyek építését is magával hozta volna, ez egy része a későbbiekben lakáscélokat szolgálhatott volna, a másik részéből pedig egyetemi vagy középiskolai kollégiumokat tudtunk volna kialakítani. A Momentum és a baloldal erre mondott nemet, majd utána habzó szájjal követelték, hogy legyenek bérlakásprogramok az országban. Ennek megindításához természetesen nagyon komoly pénzügyi feltételek kellenek, de azt mindig elhallgatták, hogy ők nemhogy üres kasszával adták át a 2010-ben az országot, de hihetetlen mértékben még el is adósították. Mire abból kilábaltunk, az nem kevés esztendő volt. 

A lakosság visszajelzései alapján mennyire van létjogosultságuk a tócóvölgyi terveknek? 

A 2021 nyarán Debrecenben városrészi szintekre lebontva széles körű konzultációt folytattunk. A Tócóvölgy és a Tócóskert esetében azok a válaszok voltak többségben, hogy jó lenne, ha beépülne a „senki földje”, de egyúttal tágasabb parkok, rekreációs részek is legyenek. Ennek megfelelően kezdtük el a terveket készíteni. A Momentum is rendelkezik önkormányzati képviselőkkel, tehát tudhattak a szakmai előkészítésekről és munkákról. Ehhez képest hazudnak és indulatokat gerjesztenek. 

Azt állítják, hogy ez a beruházás nagymértékű zöldfelületet venne el a várostól. 

Nagy, 30 ezer négyzetméteres parkot és egy tavat is tervezünk ide, hasonlót, mint a Nagyerdőn a Békás-tó. A nagy park mellett erdősávokat, ligetes részeket szeretnénk kialakítani, és az itteni beépítettség jóval kisebb lenne, mint a Tócóvölgy jelenlegi részén. Az épületek között sokkal több lesz majd a zöld. 

Milyen lenne az a bérlakás-konstrukció, amelyről szintén lehetett hallani a Tócóvölgy fejlesztésével összefüggésben? 

Nem egyszerűen csak piaci értékesítési célú lakások lennének, hanem önkormányzati tulajdonú bérlakások is. Ennek a pontos jogi konstrukcióit nyilván később ki kell dolgozni. Nem a piaci, tehát nem az aktuális albérleti árak szintjén mozognának az árak, hanem terveink szerint legalább 20 százalékkal a piaci ár alatt. Ennek az lenne a célja, hogy a város napi működése, az itt élő emberek hétköznapi élete szempontjából fontos területekre a megfelelő szakembergárdát, annak utánpótlását biztosítani tudjuk. Szükség van szakemberekre az óvodai, iskolai területen, a szociális ágazatban, az egészségügyben, valamint a közművelődésben. Nyilvánvalóan ezek olyan típusú ágazatok, ahol a bérek nem a versenyszféra logikája szerint alakulnak, hanem közpénzből finanszírozottak, ezért nem biztos, hogy mindig versenyt tudnak tartani a versenyszférával. 

Akkor ez a lakótömb nem a majdani BMW-gyár dolgozóinak épülne? 

Nem. Az erre vonatkozó kijelentések egy politikai hangulatkeltés részei voltak. Itt alapvetően olyan típusú bérlakásokat szeretnénk, amelyek piaci ár alattiak, és ebből a szempontból a város működése során nélkülözhetetlen, a közszférában dolgozó szakembereknek jelentene pályakezdési lehetőséget, támogatást. 

A város bizonyos pontjai nem éppen könnyen átjárhatóak, az újabb lakótelepi rész kiépítése tovább centralizál több száz autót. Lehet ezt kezelni majd? 

A Tócóvölgy és az újonnan rendbe teendő rész között csak gyalogos- és kerékpáros-közlekedési lehetőségek lesznek majd kialakítva. A gépkocsiforgalom egyáltalán nem itt járna, két irányba szeretnénk elterelni azt. Az egyik a Kishegyesi út, ami persze most forgalmas, de annak a rekonstrukciója ugyancsak elkezdődik, és itt áteresztőképesség-kapacitásokat próbálunk növelni, illetve a másik, hogy a Vincellér utca felé kell kinyitni. Ezek egyúttal, azzal a nagy ívű tervvel párosulnak, hogy a közösségi közlekedést is fejlesztenünk kellene ahhoz, hogy mérsékelni lehessen a gépkocsiforgalmat. Ezt szolgálná egy keresztirányú, kelet-nyugati villamosvonal megépítése. Ez sem lesz egyszerű, mert a beépítettség is határt szab a terveknek és a vágyaknak. Most folyik annak a szakmai felmérése, hogy hol és milyen útvonalakon lehet ebben gondolkodni. 

Sem a közlekedésfejlesztés, sem a Tócóvölgyben a lakópark megépítése nem egy parlamenti ciklus alatt fog elkészülni. Felmerül a kérdés: honnan lesz ezekre sok-sok milliárd forint? 

Ez így van, valóban nem egy ciklus alatt épül meg egyik sem. Természetesen a pénz mindig fontos dolog, ilyenkor szét kell szálazni az egyéb projektek elemeit is. Meg kell azt nézni, hogy ebből infrastrukturális fejlesztésre például mennyi pénzt lehet behúzni az uniós, a hazai és a saját, városi forrásokból. Az üzleti alapú lakásokat nem a városnak kell felépíteni, a városnak itt szabályozó szerepe lesz. Nyilvánvalóan egy bérlakás­programnál is többféle konstrukció képzelhető el. Az a politikai stabilitás, ami Debrecent mindeddig jellemezte, kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a gazdaság fejlődése egyre nagyobb lehetőséget biztosítson egyéb fejlesztésekre. 

Debrecenben például az elmúlt harminc évben, a rendszerváltás óta, gyakorlatilag három polgármester volt: Hevesi József, Kósa Lajos, Papp László. Ugyanezen időszak alatt, mondjuk, Miskolcon hat, kétszer annyi. Ott jóval több a változékonyság, ami bizonytalanságot és kevésbé kiszámítható tervezési feltételrendszert jelent. Ugyanez egy országra is igaz. Magyarországnak az a politikai stabilitása, ami 2010 óta van, elengedhetetlen volt ahhoz, hogy felálljunk a teljes csődből, és elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a magyar gazdaság ott tartson, ahol most. Az ellenzék azt próbálja szajkózni, hogy ez a kormány állandóan lop. Kérdezem, ha ennyi mindent elloptunk, akkor hogyan tudott ennyi minden felépülni? Mert hogy felépült, az tagadhatatlan. Arról nem is beszélve, hogy olyan családtámogatási rendszert vezettünk be, ami egyedülálló Európában.A 25 év alatti fiatalok szja-mentessége lehetővé teszi, hogy a pályakezdőknek több pénz maradhasson a pénztárcájában. A nyugdíjasoknak visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat, amit a baloldal elvett tőlük. A magyar embereket érintő járványhelyzetben és világméretű inflációs krízisben megállítottuk az üzemanyag, a legfontosabb élelmiszerek árának növekedését, biztosítottuk az ország és Debrecen energiaellátását, megőriztük a rezsicsökkentést. A baloldal mindezt elvenné az emberektől, és fizetőssé tenné az egészségügyet. 

Ön már a hetedik parlamenti választására készül. Miben lesz ez a kampány más, mint az előzőek? 

Minden kampány más, már csak azért is, mert más-más szereplők is a színen vannak, és természetesen, ahogy telik az idő, úgy újabb és újabb korosztályok lépnek be abba a korba, amikor már ők is szavaznak. A mai fiatalok számára nem megélt élmény a nyolcvanas évek, vagy a rendszerváltás időszaka. Olyanok is vannak szép számmal, akik most lesznek választókorúak, és nem tudnak szinte semmit a 2006-os Gyurcsány-terrorról. Akkor szemeket lövettek ki, megverték az embereket az utcán és lehetne sorolni. Ezért mondom, hogy minden helyzet más és más, mindig újabb és újabb korosztályok lépnek be, és természetesen a technika sem áll meg. Az ellenzék pedig nem riad vissza attól, hogy egyéni érdekeiket szem előtt tartva hazugságokat állítsanak. Az egyértelműen látszik, hogy ha tehetné, visszavonná a magyar lakosságnak juttatott kedvezményeket, megszüntetné a családtámogatási rendszert és újra kiárusítaná és eladósítaná az országot. Az Orbán-kormány a stabilitás, a jövőépítés útján halad, és egyre jobbá teszi az emberek életkörülményeit.

Kanyarodjunk még vissza egy kicsit a választókerületéhez, amelyben szép számmal vannak kertségek, valamint jelentős fejlesztésen áteső területek, elég csak a déli városrészre gondolni. A dinamikus fejlődés problémákat is vonz majd magával, akár a lakhatás, akár a közlekedés szempontjából. Hogyan lehet ezt kezelni? 

Minden fejlesztés új kihívásokat is jelent. Ahol egy új utca nyílik, ott azonnal megjelenik az aszfaltos út, a közművek kérdése, a területet rendbe kell tenni, bekötni a közösségi közlekedésbe. A kertségekkel kapcsolatban folyamatosan van teendő, és nem is tudom, hogy mikor sikerül utolérni magunkat. Ezek egy részét megörököltük, hiszen valamikor a ’60-as, ’70-es években kezdtek el beépülni, az akkori engedélyek alapján készültek el ott házak, és a legtöbb esetben az útszélesség hihetetlenül keskeny. Ez nagyon sok helyen óriási kihívás. Elég, ha néhány ott lakó miatt, aki nem partner a fejlesztésben, megáll a folyamat. Az újonnan kialakított építési részeknél nyilván már az új szabályozási logikát követjük, ott sokszor lehet, hogy hamarabb tudunk utat építeni, ami szintén konfliktusokkal jár, hiszen bizonyos részeken évtizedek óta várnak erre. Kétségtelen, hogy vannak teendőink, a keleti és déli városrészre vonatkozóan ez abszolút igaz. Ezek állandóan jelenlévő problémák, még úgy is, hogy egyébként egyre több és több forrást igyekszünk a városi költségvetésből erre biztosítani. A 2021-es évben az eddigi legnagyobb összeget fordítottuk a város közlekedési infrastruktúrájára. 

A keleti elkerülő út kérdése is szóba került már korábban, ez több országgyűlési képviselő körzetét is érintené. Mikorra lehet ebből valóság? 

A keleti elkerülő a városon átmenő tranzitforgalmat csökkentheti. Az, hogy mikorra lehet ez kész, még nem tudjuk, de az biztos, hogy az állami utak fejlesztéséért felelős NIF már foglalkozik a kérdéssel. Ha ismételten megkapom a debreceni emberek bizalmát, egyik fontos feladatom a keleti elkerülő út kérdése lesz. 

Kiss Dóra