A bakteriális fertőzések elleni biztos fegyvert állítják elő a debreceni Pilot Kutatólaboratóriumban

Ünnepélyes keretek közt adták át a Debreceni Egyetem Technológiai és Innovációs Parkjában lévő Pilot Kutatólabóratórium épületét kedden délután. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter örömét fejezte ki, hogy egy újabb alkalommal adhatnak át Debrecenben egy, a magyar kutatás előrehaladását segítő intézményt.

– Célunk, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz legjobb innovátora között legyen, és hogy egyetemeink a világ száz legjobbja között szerepeljenek, hazánk szuverenitását és gazdaságát megerősítve – hangsúlyozta, majd hozzátette, a kormány ebben kiemelt szerepet szán az egyetemeknek, hiszen olyan modellt alkottak, ahol a felsőoktatási intézmények együttműködnek a gazdaság meghatározó szereplőivel.

A miniszter emlékeztetett rá, ezért indították útjára azt a Neumann János Programot, melyben erősíteni kívánják a gyógyszeripar és a digitalizáció területét, valamint a zöld átállást és az agráriumot. A program egyik meghatározó pilléreként a tudományos parkok fejlesztését emelte ki, azonban az infrastrukturális épületek megléte mellett elengedhetetlennek tartja a kiváló magyar kutatók munkáját. Elmondta, míg 2023-ban 21 milliárd forintot fordított az állam kutatási kiválóságok támogatására, idén erre 43 milliárd forint áll rendelkezésre.

Nem csak oltóanyagot állítanak elő a Pilot Kutatólaboratóriumban

 – mondta beszédében Kossa György. Az egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a létrehozott kutatóegységek lehetővé teszik, hogy a Debreceni Egyetem kutatói a Pilot-üzem laboratóriumaiban a high-tech biotechnológiai iparág legmodernebb technológiai, minőségügyi és kiviteli kutatásaikkal hozzájáruljanak a tudományos eredmények gyarapításához és az eredmények gyakorlati alkalmazásához.

Ismertette, az új kutatólaboratóriumban két, egymástól elkülönített területen biológiai hatóanyagokat állítanak elő steril gyártási technológiával, valamint lehetőség lesz a baktériumtörzsek fenntartására, közepes és nagy volumenű fermentoros termelésére is. Ez megteremti az innovatív oltóanyagok fejlesztésének alapfeltételeit, a vakcinakutatáson túl azonban a fehérje természetű terapeutikumok kutatására és előállítására is alkalmas lesz.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja elmondta, a Pilot Kutatólabor nehéz és változásokkal teli folyamatokon van túl, ám a minisztérium, az irányító hatóság, az ipari szereplők, a kormányzat, az egyetem és kivitelező együttműködése lehetővé tette, hogy egy soha nem látott gyógyszeripari beruházás valósuljon meg. 

Reményét fejezte ki, hogy a 2100 négyzetméteres kutatólaborban olyan fejlesztések jönnek létre, amelyek eredményei Európában is egyedülállóvá teszik, és a jövőben komoly bevételeket fog termelni. Mint mondta, ennek érdekében az első két évben próbaüzemű fejlesztési szakaszban fog működni, melynek egymilliárd forintos üzemelési költségét egyetemi forrásból és az oltóanyaggyárhoz kapcsolódó állami támogatásból finanszírozzák, ezt követően viszont a termelési szakaszba léphet az üzem.

Debrecenben nemcsak az ipari, hanem a kutatási terület is fejlődik

Papp László beszédében elmondta, a város és a Debreceni Egyetem közös fejlesztési stratégiája lehetővé tette, hogy Debrecen gazdaságát, az ipari és tudományos tevékenységet, a kutatást infrastrukturális fejlesztésekkel megalapozza, majd tartalommal feltöltse.

Kifejtette, az elmúlt öt évben a Debreceni Egyetem égisze alatt 82 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, a folyamatban lévő és a következő három évben megvalósuló beruházások értéke pedig eléri a 60 milliárd forintot. Úgy véli, Debrecen élen jár azokban a fejlesztésekben, amelyek nemcsak ipari és gazdasági jellegűek, hanem innovációs és kutatás-fejlesztési alapon állnak.

Példaként említette, Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora még évekkel a járványidőszak előtt megfogalmazta, hogy mekkora jelentősége lenne Debrecenben egy gyors reagálású kutatólaboratóriumnak, amely egy pandémiára, vagy akár a kórházak falain belüli baktériumok vagy vírusok problémájára rövid távú megoldást tudna kínálni.

A bakteriofágok előállítására fognak koncentrálni

Szilvássy Zoltán felelevenítette, a laboratórium ötlete tíz évvel ezelőtt merült fel, amikor arról tanácskoztak egy szűk baráti, munkatársi körben, hogy az antibiotikumok baktériumokkal szembeni védőereje megsérült. Ekkor merült fel a bakteriofágok alkalmazása, amellyel az első világháború idején, az antibiotikumok megjelenése előtt számos betegséget visszaszorítottak:

– tudatta a rektor.

Szilvássy Zoltán rávilágított, a fágok hatékonysága nem lehetőség, amennyiben azok megtalálják a baktériumot, bizonyosan képesek arra, hogy hatástalanítsák. Megjegyezte, az elkövetkező években ez csak Debrecen környékén jelent biztos fegyvert, mivel néhány száz kilométerrel távolabb ugyanaz a baktériumtörzs már más variánsban mutatkozik meg, így azok ellen is ki kell fejleszteni a megfelelő bakteriofágokat.