6 órája
Építészek beszélgettek a cívis házak jövőjéről Debrecenben
A kerekasztal-beszélgetésen többek között Debrecen főépítésze is részt vett. Az Építészmérnöki Tanszék vezetője szerint a cívis házak esetleges további bontásáról projektenként kell dönteni.
A Debrecen építészeti arculatát sokfelé mai napig meghatározó régi cívis házak jövőjéről rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Szombathi István utcai új közösségi terében, a Szárító műhelyben. Az Építészmérnöki Tanszék által szervezett rendezvényen a többnyire építészhallgatókból álló közönség előtt helyi építészek, szakemberek beszélgettek a hirek.unideb.hu beszámolója szerint.
Forrás: Napló-archív
A tanszék idén márciusban meghirdette a CASA 15 nemzetközi építészhallgatói tervpályázatot. Az ehhez kapcsolódó, a debreceni cívis házak jövőjéről tartott kerekasztal-beszélgetés előtt a tanszék vezetője az egyetemi portálnak elmondta: ezek a régi épületek a belvárosban ma már sokfelé négy-ötemeletes társasházak közzé szorultak.
A cívis házak esetleges további bontásáról projektenként kell dönteni. Az egyedi építészeti értéket képviselő épületeket nem szabad eltüntetni, ugyanakkor azokat a házakat, amelyek helyzete nem annyira releváns, meghatározó a városszerkezet szempontjából, műszaki állapotuk miatt nehezen felújíthatók, lehet szanálni. Persze az is nagy kérdés, hogy mi épül ezek helyébe. Sok esetben a cívis házak bontását telekösszevonások követik, majd olyan nagy házakat húznak fel, amik nem akarnak reflektálni a múltra, a hagyományokra, ami hiba
– fogalmazott Szentirmai Tamás.
Egyre fontosabbnak tartja Debrecen a cívis házakat
Kovács Péter, az Építészmérnöki Tanszék docense annak a vélemények adott hangot, hogy a megmaradt cívis házakat többnyire éppen az értékeik miatt nem bontották még le, és szerencsére Debrecen is egyre fontosabbnak tartja ezeket.
Forrás: unideb.hu
- Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a város fejlődik, cserélődnek a mikroelemei. Debrecenben a 19. század végén, a 20. század elején egyszer már végbement egy építészeti léptékváltás, amikor sok régi cívis házat magas, nagy épületekkel váltottak fel. Abban az időben is komoly viták kísérték ezeket a beruházásokat, pedig például akkor épült a Simonffy és a Bajcsy-Zsilinszky utcák eleje, amiket ma szépnek tartunk – jelentette ki a DE MK docense.
Kovács Péter szerint az lenne a megfelelő, ha nem akarnának földszintes cívis házak mellé nagy társasházakat építeni, ezért előremutató, hogy Debrecen önkormányzata a belvárosban építési magasságkorlátozást rendelt el. Követendőnek vélte azokat a megoldásokat, amikor a régi cívis házak egy részét meghagyják, felújítják, mögé pedig újat építenek.
Gábor István, Debrecen főépítésze a cívis házak helyén újonnan létrehozott kiskörúttal kapcsolatban arról beszélt, hogy tervezési hibák miatt az ottani új társasházaknak sajnos ugyanúgy nincs kapcsolatuk az utcával, mint a lakótelepi utcák nagy részének. A házak földszintjén ugyanis többnyire nem üzleteket alakítottak ki, hanem garázsokat.
A cívis házakkal kapcsolatban arra emlékeztetett a főépítész, hogy a lakásállománynak nagyjából százévente le kellene cserélődnie, mert mint fogalmazott: manapság például már senki nem szeretne hátul a cselédudvarban lakni.
