2 órája
Utazásra vagy csak a számlákra futja majd a nyugdíjból húsz év munka után? Utánajártunk!
Mindenki tudja, hogy a ledolgozott évek és az átlagbér a mérvadó. De az utolsó pillanatig rejtély, mennyi lesz a nyugdíj.
Nem igazán jellemző, hogy a szép reményekkel teli fiatalok a távoli jövőben megkapott nyugdíjról elmélkednének, hiszen számos ibizai nyár, családi karácsony előzi meg azokat az időskori éveket, amikor a postás érkezésekor derül ki, hány hetes világkörüli hajókirándulásra telik majd belőle. Ahogy azonban telnek az évek, az ember gondolataiba meszesedik a kérdés: egyáltalán kifutja legalább a gyógyszerekre, a gázszámlára és egy műanyag dinoszauruszra az unokáknak?
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Egy-két munkanélküliként töltött év, egy időszak, amikor kényszerből beleegyeztünk, hogy 4 órásnak jelentsenek be a konyhán, vagy amikor feketén dolgoztunk az építőiparban. Egy szempillantás alatt eltelik mind, és az a drága idő máris összeráncolja a homlokunkat: mégis mennyi nyugdíjat fogok kapni?
Azzal azért mindenki tisztában van, hogy a boríték súlyát a ledolgozott idő és az életutunk során megkapott kereset fogja meghatározni, ám a nyugdíj kiszámítása egy meglehetősen összetett folyamat. Cikkünkben a jogszabály szerinti korhatár után járó öregségi nyugdíjra szorítkozunk, és nem térünk ki a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásra. Ugyanígy az 1960 előtt születettek esetében érvényes alacsonyabb nyugdíjkorhatárra sem, hiszen többségük már tisztában van azzal, mennyi jár havonta. A jelenleg hatályos 65 éves nyugdíjkorhatárt vesszük alapul, ami szinte mindenkire érvényes, kivéve a 40 évnyi jogosultsági időt, vagyis munkaviszonyt és gyermeknevelési időszakot együttesen felmutató nőkre.
Legalább húszévnyi munkaviszony szükséges
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint míg 2000-ben Hajdú-Biharban 34 ezer forint volt átlagosan a nyugdíj, ez az összeg 2024-ben csaknem 217 ezer forintra emelkedett. Természetesen nettó összegről van szó, mivel a nyugdíj nem adóköteles. Mielőtt bárki felhördülne, hogy az átlagbérhez hasonlóan ez egy elrugaszkodott adat, jó, ha tudjuk, hogy a kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezők ebben az esetben is felfelé billentik a statisztikát, a lakosság túlnyomó részének nyugdíja nem közelíti meg a valós átlagot.
Léteznek nyugdíjkalkulátorok, amik életkorunk, jelenlegi nettó bérünk, iskolai végzettségünk alapján számítják ki a várható nyugdíjat. Ám minél távolabb állunk a 65 évtől, az infláció és a keresetek kiszámíthatatlan növekedése miatt nem tudunk pontos összeget meghatározni. Azt azonban tudhatjuk, hogy nyugdíjat már 15 év munkaviszony után is kaphatunk, azonban ekkor csupán egy részösszegre számíthatunk, teljes értékű állami nyugdíj 20 évi munka után jár.
Mennyi lesz a nyugdíjam?
Az Államkincstár oldalán közzétett információk alapján főszabályként szerepel, hogy öregségi nyugdíjra azok az állampolgárok jogosultak, akik betöltötték a 65. életévüket, és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkeznek.
A szolgálati idő lényegében azt az időszakot jelenti, amikor az igénylő fizetett nyugdíjjárulékot, de ide tartozik a katonai szolgálat, a szakmunkás tanulói jogviszony, illetve az 1998 előtti nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama is. Értelemszerűen az esetlegesen nem bejelentett munkaviszony, vagyis a feketén szerzett jövedelem nem számít bele az átlagkeresetbe, így lényegesen kevesebb nyugdíjat kaphat, akinek nem volt törvényes munkája. Húsz év bejelentett munkaviszony után évente az átlagkeresetünk két százalékával nő a nyugdíj mértéke a 25. évig, majd egészen a 38. évig egy, ezt követően évente másfél százalékkal. Negyven ledolgozott év után az átlagbérünk 70 százalékát kaphatjuk kézhez.
Magyarországon 2000-ben a minimálbér 25 ezer, a bruttó átlagbér pedig 87 ezer forint volt, míg 2024-ig ezek fokozatosan 266 ezer, illetve 634 ezerre növekedtek. Értelemszerűen, ha önmagában ezek átlagát számolnánk, a két évtizeddel ezelőtti bérek jelentősen lefelé húznák a személyes átlagbérünket, és ezzel bizony senki sem járna jól. Erre válaszul vezettek be egy módosító szorzót, a valorizációt, ami a korábbi, mai szemmel alacsonynak tűnő fizetést a mai értékének megfelelőre alakítja, és ennek megfelelően számítják ki az átlagbérünket.
Ebből következik, hogy a jövőbeli béremelések sem fogják a jelenlegi fizetésünket a nyugdíjazás szempontjából leértékelni, mivel a valorizációnak köszönhetően az akkor aktuális átlagbérrel fog kalkulálni a rendszer. Tehát várhatóan nem lesz arról szó, hogy a fránya infláció miatt egy kiló pogácsára telik majd a nyugdíjból. Minél távolabbi az igénylés időpontja, annál inkább lehetetlen megjósolni, pontosan mekkora összeget várhatunk, és annak mennyi lesz az adott időben a valós értéke, azonban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon bárki érdeklődhet arról, mennyi lesz a várható juttatása.
A Haon nemrégiben írt arról, milyen mértékben nőtt a nyugdíjak vásárlóreje, illetve a Debreceni Nyugdíjas Egyesület jubileumáról is beszámoltunk:
Ajánljuk még:
