Riadó, sarki fény a hajdú-bihari égen! – fotókkal

Csütörtök este újra sarki fény kúszott be a magyarországi égboltra, és bár az ország számos pontján jelenleg is felhős az idő, a jelenséget több helyről is észlelték már sötétedés óta. Az Időkép erről szóló cikkében azt írta, az első hullám este 7 óra körül érte el a maximumát, de az előrejelzések alapján egészen napkeltéig intenzív geomágneses aktivitás várható, így a hidegfront felhőzetének elvonultával várhatóan több helyről is megfigyelhető lesz a légköri látványosság. A sarki fényt az esti órákban Hajdú-Biharból is sikerült lefotózni, többek között például Debrecenből, a készítő szerint kb. 20.45-kor.

Nyírábrányból nézve néhány kóbor felhő fölött mutatta meg magát a jelenség:

A Vega Csillagászati Egyesület hajdúsági területi klub hivatalos Facebook oldala pedig hajdúböszörményi és hajdúhadházi észlelésekről közölt fotókat.

És Hajdúszoboszlóról is ki lehetett szúrni a lilás fényt.

De hosszú még az éjszaka, minden bizonnyal lesz ezeknél jóval több észlelés is a vármegyéből, ha hinni lehet a fenti előrejelzésnek.

Nem ez az első őszi sarki fény Hajdú-Biharban

Idén ősszel egyébként ez már legalább a második alkalom, hogy sarki fényt sikerült lefotózni Hajdú-Biharban, szeptember közepén Püspökladánynál világított lilán az ég.

A sarki fény májusban is egészen látványos volt Hajdú-Biharból nézve, ezt egy csomó kép bizonyítja.

Így keletkezik a sarki fény

Mint azt a kapcsolódó Wikipédia-szócikk írja, a sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre.

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ez inkább alacsonyabb szélességeken látható. A légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.