Dodó, teknőc, vanília – „ládamesék” a Déri Múzeumban – fotókkal

Ki ne emlékezne Robinson Crusoe-ra, aki huszonnyolc éven át egyedül élt egy lakatlan szigeten, vagy épp Jules Verne A rejtelmes sziget című nagyszabású regényére, melyben öt férfi léghajóját sodorja el a vihar, s egy Csendes-óceáni lakatlan szigeten érnek földet. Jelen esetben „főhősünk” a debreceni Déri Múzeum főmuzeológusa, Mező Szilveszter, aki hátizsákját és fehér kalapját magára öltve vágott neki egyedül, kerek húsz évvel ezelőtt Réunion-szigetének. Mint megtudtuk, az egykori francia gyarmatról akkoriban nagyon kevés magyar nyelvű írás született, sok helyen csak annyit lehetett olvasni, vulkán működik rajta és Madagaszkár mellett van. 

– Balázs Dénes debreceni születésű földrajztudós útirajzai hatására ébredt fel bennem a vágy, hogy megismerjem a Földet. Inspirált még a jeles geográfus, Kubassek János, valamint Németh Géza földrajzi szakíró is, aki bejárta valamennyi kontinens számos országát. Az volt a célom, hogy olyan különleges helyre utazzak, amelyről aztán cikkeket írhatok és esetleg könyvet adhatok ki – mondta el Mező Szilveszter. Pár évvel a szigeten tett látogatása után az ott szerzett élményeket és szakmai tapasztalatokat egy könyvben: „Óceánba pottyant édenkert – Réunion története és földrajza” címen 2006-ban tette közkincsé. Kiemelte, számos publikációja jelent meg a szigetről hazai ismeretterjesztő lapokban, emellett a Réunionon forgatott felvételeiből filmet készített, s azokat műsorra is tűzte a Duna TV és a Magyar Televízió.

Út az ismeretlenbe

Nagyon kevesen ismerik Réunion nevét. Népszerűbbek a környező szigetek, Madagaszkár, s még inkább Mauritius, ahová főleg az üdülni vágyók járnak, vagy a közeli régióban található Seychelle-szigetek, amely ország a luxusturizmus egyik központja. 

 – mutatott rá Mező Szilveszter. A főmuzeológus visszaemlékezett kalandos útjára, s arra, miként jutott ki a szigetre két évtizeddel ezelőtt: Debrecenből vonattal utazott Budapestre, onnan autóbusszal a Bécs–Schwechati Nemzetközi Repülőtérre, ahol egy éjszakát egy padon töltött a párizsi járat indulásáig. A francia fővárosból aztán egy óriásgép vitte Réunionra, ahol egy teljes hónapot töltött. – Ez idő alatt 4-5 város olcsó panziójában laktam, csillagtúraszerűen utaztam be a környéket: hátamra vettem a hátizsákomat és elindultam a környező hegyekbe, ahol menedékházakban aludtam, de volt, hogy a szabad ég, a csillagok alatt. Szerencsére a kint élő emberek barátsággal fogadtak, és semmilyen sérelem nem ért – idézte fel Mező Szilveszter.

Mit is „tud” az óceánba pottyant édenkert?

Korábban a teknősök szigetének is nevezték Réuniont. A tengerészek „élő konzervként” vitték fedélzetükre ezeket az állatokat: befogták őket, és mivel víz és élelem nélkül is hosszú ideig életben maradtak, így friss húshoz jutottak a matrózok a hosszú tengeri úton. Tojásaikat is megették, állítólag levest főztek belőle – mondta el a főmuzeológus. 

A sziget otthont adott egy mára már kipusztult madárfajnak, a fehér dodónak is. Kihalásához az emberek mohósága vezethetett, de közvetett úton a szigetre behurcolt állatok is hozzájárultak a faj eltűnéséhez. A patkányok, kutyák és malacok ugyanis felfalták a madarak (és a teknősök) tojásait. – A három leghíresebb illatos növénye a szigetnek a vetiver, a geránium és az ilang-ilang. Belőlük speciális eljárással nyernek ki finom esszenciákat, olajokat, amelyek a legendás francia parfümgyártás alkotóelemei. A kiállításon a különleges növények illatával is megismerkedhetnek a látogatók – árulta el Mező Szilveszter.

Azt is elmondta, a világ egyik legaktívabb tűzhányója Réunionon található. Rendszeresek a kitörések, a vulkán olykor egy évig is egyenletesen működik, majd évekre elcsendesül. A szigeten található egy vulkánkutató intézet, s ott figyelemmel kísérik az aktivitást. Végül megtudtuk azt is, hogy Réunionról származik a Bourbon-vanília, dúsan terem a cukornád, de a rum és a kávé is fontos export árucikk a szigeten, amelynek területe mindössze akkora, mint Hajdú-Bihar vármegye fele, s kevesebb, mint egymillió ember lakja.

ND