Hogyan szerettek Debrecenben 100 éve?

A szerelem városa kifejezésről a többségnek hamarabb jut eszébe Párizs, mint Malmö, Manchester vagy éppen Debrecen. Erdei Nóra idegenvezető azonban úgy véli, ahol élnek emberek, ott vannak emberi kapcsolatok, amik között a szerelem kiemelt figyelmet érdemlő helyen szerepel – főleg egy olyan városban, amelynek több száz éves történelme van. – Amikor megkérdezik, mivel foglalkozom, el szoktam mondani, hogy az idegenvezetés egy igazi stand-up műfaj. Amikor a sétákat vezetem, nem feltétlenül konkrét helyeket mutatok meg, hanem azokhoz kapcsolódóan mesélek történeteket. 

– vázolta fel a következő eseményének a fókuszát.

A viharos szerelmi életű Szabó Lőrinc

Az idegenvezető elmondta, hogy a köztudottan viharos szerelmi életű Szabó Lőrincet – aki hosszú éveken át felesége és szeretője között őrlődött – első és egyben reménytelen szerelme Debrecenhez köti. – A Debreceni Református Kollégiumba járt 1910 és 1918 között, legendás osztálynak volt a tagja, osztálytársai között volt többek között Gulyás Pál költő és Bay Zoltán fizikus. Járt hozzájuk egy lány is, az értelmiségi családból származó Dienes Kató. Intelligens volt, Szabó Lőrinccel osztozott az osztályelső címén, több nyelven beszélt és költői babérokra tört. Budapesti társaságokba is bejáratos volt, személyesen ismerte Babits Mihályt. Katóéknak a Simonyi út 2. szám alatt volt villájuk, ahol ő és testvére rendszeresen vendégül látták barátaikat. Az épület ma is áll, érdemes arra járva belegondolni, micsoda élénk, pezsgő szellemi élet folyt a falai között egy évszázaddal ezelőtt. Egész életükben barátok voltak, még ha a szerelem beteljesületlen is maradt. Szabó Lőrinc érzéseit a lány iránt Tücsökzene című önéletrajzi versciklusában fogalmazta meg: „Nagy fejem volt, búsúltam, mint a ló. – Hogy mást szeretett Dienes Kató” – foglalta össze Erdei Nóra Szabó Lőrinc példáján át, hogy milyen micsoda érzelmek járták át a cívisvárost.

A huszadik század elején a fiatalok randevúzási lehetőségeiről azt mondta, a találkozások helye hasonló volt, mint napjainkban; iskolában, munkahelyen, rendezvényeken jöttek össze, a társadalmi rétegek viszont sokkal jobban elkülönültek. 

Szabad egy táncra?

Hozzátette, az udvarlási szokások sem változtak sokat, mert talán azt feltételezzük, hogy régebben mindenki végletesen erkölcsös volt, de ez nem így van. Béber László, Szabó Lőrinc egykori barátja, kortársa könyvében írt róla, hogyan menekültek bundában magas rangú, városi tisztviselők feleségei, amikor a férjek váratlanul betoppantak egy pajzán házi mulatság kellős közepén, és hogyan kaptak rajta buja szerelmespárokat a temetőben. Béber szerint arra is volt példa, hogy két nagy köztiszteletben álló férfi nő rokonai meztelenül pózoltak egy fényképésznek. Diszkréten kezelték az érintettek az ügyet, azonban egy rosszul sikerült felvételt a fotós összetört és kidobott a kukába. Az inas megtalálta, összeillesztette a filmet, és elő tudta hívni a fényképet, amit OnlyFans híján nem tudott sehova feltölteni, személyesen kezdte el értékesíteni. A felvétel végül az urak kezébe is eljutott, nem kis visszhangot verve a városban – tudtuk meg.

Titkos rajongó

– Ady Endre sem az erkölcseiről volt híres, ő is élt és tanult a városban. Rajongott a szebbik nemért, és érte is rajongtak – volt, akinek a kilétére 60 év után derült fény – tájékoztatott Erdei Nóra. Mint mondta, Ady első debreceni könyvbemutatóján egy fiatal hölgyet annyira megihlettek a versei, hogy másnap kérdést adott fel a napilapban A kíváncsi álnévvel a költőnek címezve, hogy miért olyan szomorúak a versei. – Levelezés indult el közöttük, nagyon személyes érzéseket osztottak meg egymással. Egy idő után Kíváncsi Illiként írta alá a hölgy a leveleket, akivel Ady többször is kezdeményezett találkozót, de Illi önbizalomhiánya miatt sosem jött létre a randevú. Írásaiból kiderült, nagyon boldoggá tették Ady levelei, de félt, hogy kiábrándulna belőle, ha személyesen találkoznának. Végül a költő elköltözött Nagyváradra és a kapcsolat megszakadt anélkül, hogy valaha is randevúztak volna. 

 – ismertette Erdei Nóra.

Aranybika-vadító viszony

Rámutatott, Móricz Zsigmond is szerette a nőket, többször házasodott, és a Csibével való kapcsolata is valószínűleg több volt egy apa-fogadott lánya kapcsolatnál, Debrecenhez egy titkos viszony kapcsolja. – Még Holics Janka volt a felesége, amikor már rajongott Simonyi Mária színésznőért. A két nő között őrlődve Debrecenbe menekült, az Aranybikában szállt meg. Két nappal korábban, a férjétől szintén ebbe a hotelbe menekült az akkor várandós Pancsi, azaz Kegyes Böske. 1924. december 9-i találkozásukról Móricz azt vallotta, isteni elrendeltetés volt, hogy összefutottak. Olyan meghatározó szerepet töltött be az életében, hogy egyik múzsája volt Pillangó című regényének, ami a magyar tanyavilág Rómeó és Júliája. Találkozásukról naplójában azt írta, „az első kritikus kedden megkívántam és szó nélkül lefeküdt azonnal…mindkettőnk arra gondolt: ha most bejönne a párja!” – idézte Erdei Nóra a szerző naplójából.

A debreceni álompár

Híres debreceni íróként Szabó Magda szerelmi élete sem maradhatott ki, férjével, Szobotka Tiborral legendás jó volt a kapcsolata. – Azt mondjuk, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy nő, az ő esetükben a fordítottja is igaz – vélekedett az idegenvezető. Kifejtette, Szobotka Tibor nagyon támogatta a feleségét, főleg azokban a nehéz időkben, amikor nem kapott olyan megbízásokat, amikben kiteljesedhetett volna. 

– fogalmazta meg Erdei Nóra.

Arról is beszélt, hogy az írónő művei abba engednek még bepillantást nyerni, milyen volt egy esküvői vacsora a huszadik század elején. Az idegenvezető rámutatott, hogy a Régimódi történet című könyvben Szabó Magda édesanyja első házasságának esküvői menüjét részletesen elolvashatjuk. Mint mondta, a mai klasszikus húsleves, töltött káposzta és sült húsokhoz képest jelentősen mást mutatott a terített asztal. A műből sorolta, hogy az 1906. januári esküvőn az Aranybikában dunai-bretagne-i módon elkészített kecsege, őz bormártásban finomfőzelékkel, vegyes francia befőtt, szerencsekürt fagylaltvirágokkal, gyümölcs és sajt került a tányérokba, a poharakba Kőbányai sört, Pannonhalmi fehér bort, Château Hungária vörösbort és Louis Francois Transsylvania pezsgőt töltöttek.

Petőfi debreceni szerelmei

– Petőfi Sándort nemcsak azért érdemes sorra venni, mert tavaly ünnepeltük születésének kétszázadik évfordulóját, hanem mert idén 175 éve volt Debrecen az ország fővárosa a szabadságharc alatt. A városban két nőhöz fűződött kapcsolata. 

Hozzátette, Petőfinek Prielle Kornéliával, a fiatal, feltörekvő színésznővel is volt kapcsolata. – Szigligeti Ede darabjában látta meg először, amikor a színésznő a költővel kacérkodva előadta annak egyik versét. Petőfi azonnal randevúra hívta Kornéliát, másnap pedig már meg is kérte a kezét. Nem volt azonban elérhető pap vagy lelkész, aki össze tudta volna őket adni, lassabban őröltek a malmok a városban, minthogy le tudták volna követni Petőfi vágyait. Végül nem keltek egybe, bár egy ideig még leveleztek – tájékoztatott Erdei Nóra kapcsolatuk végső kifutásáról.

Az idegenvezetővel készült teljes beszélgetést podcastunkban hallgathatja meg: