2 órája

Így zajlott az 1956-os forradalom Berettyóújfaluban

Címkék#podcast #Berettyóújfalu #haon podcast #Október 23 #1956-os forradalom

Hatvannyolc évvel ezelőtt történt, hogy a magyar nemzet azt mondta, elég a kommunista rezsim elnyomásából, a „felszabadító” szovjet csapatok pedig hagyják el az országot. Az 1956-os forradalom berettyóújfalui eseményeiről beszélgettünk a Bihari Múzeum történész-muzeológusával.

Bekecs Sándor

Az 1956-os forradalom berettyóújfalui eseményeiről a Bihari Múzeum állandókiállításának egy része is megemlékezik

Forrás: Bihari Múzeum-archív

Az 1956-os forradalom Magyarország egyik legsötétebb időszaka. A forradalomból kibontakozó szabadságharc, s a mindezeket megtorló intézkedések, megbélyegzések nemzedékek sorsát határozták meg évtizedekre. Az 1956. október 23-án kitört forradalom híre hamar eljutott az ország más pontjaira, így köztük a hajdú-bihari településekre is. Podcastműsorunkban Szőke Richárd Rajmonddal, a Bihari Múzeum történész-muzeológusával beszélgettünk az 1956-os forradalom berettyóújfalui eseményeiről.

Diákok fáklyás megemlékezése az 1956-os forradalom berettyóújfalui eseményeiről 2021-ben
Forrás: Napló-archív

Bár az országos események valóban október 23-ra datálhatóak, Berettyóújfalu számára október 26-a délután jelentette a forradalom eljövetelét a fővárosi, illetve a debreceni események hírére. Ezen a napon Gaál János és Csóra József vezetésével az épületekről leverték, illetve lefestették a vörös csillagokat. Ez volt a kiindulópontja az 1956-os forradalom berettyóújfalui eseményeinek

– mondta Szőke Richárd Rajmond. A településen vér nélkül tudott így győzni a forradalom.

A szovjet csapatok bevonulásáig vér nélkül zajlottak az 1956-os forradalom berettyóújfalui eseményei

A Bihari Múzeum történész-muzeológusa elmondta, az 1956-os forradalom berettyóújfalui eseményei hatására a helyi pártvezetés egy része elmenekült, akik maradtak, azok helyére új vezetőket neveztek ki. Utóbbiakat sem érte atrocitás.

– A forradalmi eseményekben részt vevők számáról hivatalos adatunk nincs. Visszaemlékezésekért olyanokat tudtunk felkeresni, akik ebben az időszakban általános iskolás kisgyerekek voltak. Ők valahogy úgy fogalmaznak, hogy rengetegen, sokan voltak, de pontos számot nem tudunk. A beszámolóik alapján tudjuk, hogy a berettyóújfalui főtéren, az egykori községháza előtt traktorral húztak el egy szovjet emlékművet – emelte ki. Hozzátette, az októberi események kapcsán leginkább az elbeszélésekre, valamint az ezeket alátámasztó dokumentumokra támaszkodnak a kutatások.

Október 27-én már működött a községi forradalmi bizottmány, illetve a járási forradalmi bizottmány. Előbbi Balogh József elnökletével, utóbbi pedig dr. Dubay Miklós orvos vezetésével kezdte meg működését. Célként a nyugodt, békés élet megszervezését tűzték napirendre. Ezt a forradalom napjaiban tudták is tartani, a szovjet csapatok érkezéséig.

– Itt még a forradalom leverése is vér nélkül zajlott, azonban később, a megtorlás időszakában sajnos halálos áldozatot is ismerünk – ismertette Szőke Richárd Rajmond.

Az egyik berettyóújfalui forradalmár a rendőri intézkedésben szerzett sérüléseibe halt bele

– A megtorlás ugyanúgy érte a berettyóújfaluiakat, mint bárki mást az országban. Sokakat eltávolítottak a munkahelyükről, elkezdték szűrni az embereket, hogy kinek van 56-os múltja, ami akadály lehetett az adott forradalomban részt vevő gyermekének egyetemi felvételijénél is akár – tért át a megtorlásokra a Bihari Múzeum történész-muzeulógusa.

A berettyóújfalui október 26-i események egyik kiemelt személyét, Gaál Jánost a rendőrök elvitték, majd az intézkedés során olyan súlyos sérüléseket szerzett, amelyekbe később belehalt. Csóra József négy év börtönt kapott.

Szőke Richárd Rajmond elmondta, eddig két kötet jelent meg, amelyekből megismerhetőek az 1956-os forradalom berettyóújfalui történései. Az egyik egy 2017-es konferenciakötet, amely „1956. Nagyszüleink harca értünk” címmel jelent meg. Idei kiadású „Az iparosított faluváros. Berettyóújfalu szovjetizálásától a várossá válásáig 1944–1979” című kötet, melyben egy nagyobb fejezetben kaptak helyet a forradalmi események. Mindezek mellett a Bihari Múzeumban látható állandó kiállítás részeként ismerhetik meg a történéseket az érdeklődők, illetve annak a 43 személynek a nevét, akiket valamilyen módon ért a megtorlás.