Így szurkoltak a nemzeti tizenegynek Debrecenben – szurkolói fotók a Németország elleni Eb-mérkőzésről

Már több mint egy órával a Németország–Magyarország válogatott labdarúgó-mérkőzés kezdete előtt alig lehetett elférni a Nagyerdei Víztoronyban szerda délután. Nem csoda, hiszen a nemzeti tizenegy évek óta tartó jó szereplése újkori futball-lázat okozott az országban, így Debrecenben is. Aki nem érkezett időben üres padot találni esélye sem volt maradt a bekérezkedés valahová, míg az élelmesebbek padokat kerítettek valahonnan, és megpróbálták a lehető legközelebb helyezkedni a kivetítőhöz.

Győzni kell

Szalai Márkó egy liverpooli Szoboszlai Dominik-mezben, egy hűsítő nedűvel a kezében várta a kezdősípszót. – A svájciak elleni összecsapást egy barátomnál néztük, úgyhogy élőben, nagyközönséggel ez az első meccs, de nagyon impresszív, és jó hangulat lesz itt a víztorony kertjében – nézett körbe.

Egy kicsit keményebben, harciasabban kell fociznunk, és akkor lehetőségünk ez ellen a jól játszó, kimondottan jó formában lévő német válogatott ellen. Úgy vélem, győznünk kell ahhoz a németek ellen, hogy reális esélyünk legyen a továbbjutásra, és nem ártana egy egész jó gólkülönbség is. De én most annak is örülnék, ha most egy x-et ki tudnánk hozni, és akkor Skócia ellen mindent belerakva egy győzelemmel akár tovább is mehetünk – bizakodott Márkó.

Musiala bejött...

Karsai Máté egy asztaltársaság tagjaként várta már, hogy végre elkezdődjön a mérkőzés. Arra kérdésünkre mire számít, már sorolta is: 

Ha ezek megtörténnek, akkor vasárnap nagyon oda kell tenni magunkat, három pontot meg kell szerezni, és onnan továbbjutottunk. De ha ”csak” négy pontunk lesz a végén, akkor is jó esélyünk lesz továbblépni – mondta el Máté, aki azt is megígérte, ha továbbjut Marco Rossi együttese, az asztaltársaságából mindenkit meghív egy sörre.

A mieink kivonulását taps és biztató füttyögés fogadta, majd a Himnuszt egy emberként énekelte Szoboszlai Dominikékkel a több száz összegyűlt szurkoló. A korrektség kedvéért meg kell említeni, hogy egy maroknyi német drukker is kilátogatott a Nagyerdőre, akik megpróbálták hangosan megéljenezni kedvenceiket, de túl nagy sikert nem arattak vele.
Felharsant a Ria, ria, Hungária! rigmus, az első percben pedig máris talpra ugrottak a magyar drukkerek, de kimaradt a nagy helyzet. 

A németek góljánál mindenki a fejét fogta, mert ilyen pechet/bénázást, ami a találat előtt született, ritkán lehet lehet látni futballpályán. Ám aztán újult erővel tört elő a torkokból a buzdítás.

Mögöttünk egy fiatalokból álló társaság különösen ”élte” az összecsapást, minden történésre azonnal rezdültek, ha kellett, hangosan biztatták a mieinket, de ha úgy érezték, a Nagyerdőről kérték számon a Stuttgartban fújó bíró ítéletét. 

Büszke a válogatottra

Félidőben meg is kérdeztük őket,mindig ilyen átéléssel szurkolnak-e a meccseken? – Persze, Izrael ellen is kint voltunk a Nagyerdei Stadionban, az konkrétan életem legjobb meccsélménye volt! A B-középbe mentünk, elképesztő hangulat volt, akkora szurkolás volt, hogy az nem igaz – osztotta meg velünk Szilas Miklós, majd azzal alendülettel rá is kanyarodtunk a mostani összecsapásra. – A védelmünk egyébként hellyel-közzel működik, de a gólnál a srácok benézték egyébként, főként Willi Orbán. Oké, elcsúszott, meg minden, de azért… Egyébként szerintem ahhoz képest helytállunk, hogy a házigazda Németország ellen játszunk.  Én büszke vagyok a fiúkra, jól játszunk egyébként. Nagyon szurkolok, remélem behúzzuk ezt a meccset, vagy legalább egy ikszre kihozzuk. Ugye Svájctól kikaptunk, és mivel csak a négy legjobb csoportharmadik megy tovább, nem vagyunk könnyű helyzetben.

De most abban bízom, a srácok felszívják magukat a második 45 percre – mondta el Miklós.

Semmi sem szegte kedvüket

Járva egyet a szünetben arról beszélgettek a szurkolók, semmi gond, van még 45 perc megszerezni az egyenlítő gólt. Ám a második német gól után érezhetően alább hagyott a hitt, bár a legfanatikusabbak ekkor is űzték-hajtották a fehér mezes kedvenceket. Az utolsó percekben is szólt a Ria, ria, Hungária!, de ez sem segített, a mieink 2–0-ra kikaptak, és nagyon nehéz helyzetbe kerültek a továbbjutás szempontjából. Ennek ellenére a közönség tapssal jutalmazta az akaratot és a küzdést.

Így szurkoltunk a válogatottnak Debrecenben