3 órája
A csalók azt kérik, ne bízzunk a bankokban és a rendőrökben
Nem fogynak ki a leleményes trükkökből a bűnözők. Újabb módszerekkel igyekeznek megcsapolni a pénzünket a telefonos csalók.
Bárkinek feltennénk a kérdést, odaadná-e az utcán a megtakarításával teli pénztárcáját egy idegen kérésére, bizonyára nemmel felelne. Kisarkított példa, de voltaképpen ez történik, amikor átengedjük a bankszámlánk kezelését egy meggyőzően érvelő, de valójában teljesen ismeretlen telefonáló részére. A Haonon gyakran hívjuk fel a figyelmet a digitális világ veszélyeire. Meggyőződésünk, hogy a jövő bűncselekményeit egyre inkább az online térben fogják elkövetni. Többek közt a telefonos csalók, akik kifogyhatatlanok az ötletekből.
Forrás: Illusztráció: MW-archív
A Magyar Rendőrség tájékoztatása szerint Magyarországon minden ötödik bűncselekmény az internethez köthető. Illés Zoltán rendőr alezredes, a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság, bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettese pedig nemrégiben azt nyilatkozta lapunknak, hogy manapság a csalások 70 százaléka már az online térben történik.
A internetes csalók számos módszerrel operálnak, gyakran meglepően kreatív trükkökkel, és ami talán még hajmeresztőbb, vérprofi módon felépített stratégiát alkalmaznak pénzünk megszerzése érdekében. A cél mindig ugyanaz: a bankszámlánkhoz való hozzáférés. Mivel a bebiztosított banki rendszereket nem képesek feltörni, ezt egyetlen módon képesek elérni, ha önként adjuk meg az adatainkat. Ebben az esetben azonban a pénzünk visszaszerzése is akadályba ütközik majd.
A telefonos csalók azt kérik, ne szóljunk a rendőröknek
A rendőrség a police.hu-n szeptemberben közzétett írásában ismételten arra kérte a lakosságot, hogy soha, semmilyen körülmények között ne töltsenek le banki alkalmazottnak vagy ügyintézőnek tűnő személyek kérésére semmilyen alkalmazást, és tartózkodjanak az AnyDesk telepítésétől, amely a telefonunk távoli elérését segíti elő, így az elkövetők gyakorlatilag éppúgy képesek használni a telefonunkat, mintha a kezükbe adnánk azt.
A csalók legújabb és leggyakoribb módszereiről számolt be friss közleményben Szente Krisztina, a MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja, amelyet a Világgazdaság is megosztott. A szakember felhívta a figyelmet: a magukat banki alkalmazottként kiadó bűnözők a távoli elérést biztosító alkalmazásokat gyakran azzal a magyarázattal igyekeznek telepíttetni, hogy a kérdéses program a bank vírusirtója, vagy biztonsági programja. Elhitetik a gyanútlan ügyféllel, hogy az alkalmazás segít megelőzni azt, hogy illetéktelenek férjenek a bankszámlánkhoz, holott trójai falóként éppen a kémprogramot engedjük be gondosan elbástyázott „éléskamránkba”.
Ami még inkább abszurd, hogy arra kérik az ügyfeleket, az alkalmazás sikeres telepítése után menjenek át a másik szobába; távolodjunk el az eszközünktől, mert „a vírusirtás csak így végezhető el sikeresen”.
Szente Krisztina arra is kitért, gyakori, hogy az elkövető azzal hiteget bennünket, hogy a gyanús tranzakció összegét másnap vagy egy későbbi időpontban visszakapjuk, addig ne keressük sem a bankunkat, sem a rendőrséget. Mint írja, előfordult olyan eset is, hogy a csaló azt hitette el az áldozattal, hogy banki ügyintézők, rendőrök is érintettek a csalásban, és az ügy felderítése érdekében tilos bárkivel is beszélnie a történtekről.
Profin felépített telefonhívások
Természetesen a valódi cél a bejelentés késleltetése, hogy a bűncselekmény ténye minél később jusson a bank vagy a rendőrség tudomására. Holott éppen ők azok, akik próbálják megakadályozni, hogy illetéktelenek kezébe kerüljön megspórolt vagyonunk. A kibervédelmi csoport megalakulása óta 30 százalékkal csökkentek a sikerrel végződő próbálkozások, emellett a rendőrök számos esetben felderítettek online csalásokra szakosodott bűnszervezeteket, hálózatokat.
Legutóbb október 1-jén egy összehangolt akció keretében ütöttek rajta egy nirégiai bandára a Cívis Közterületi Támogató Alosztály és az Országos Rendőr-főkapitányság Kiberstratégiai Osztályának munkatársai, akik társkereső oldalakon igyekeztek tehetősebb nők bizalmában férkőzni, és egy jól felépített történettel több tízmillió forinttal próbálták meglopni behálózott áldozataikat.
A szakember egy másik megtörtént esetet is közölt. Az egyik ügyfelüket egy magát banki alkalmazottnak kiadó illető hívta fel azzal az indokkal, hogy a bank biztonsági rendszere gyanús tranzakciót jelzett, miszerint külföldre próbáltak utalni a számlájáról. Az ügyfél elmondása szerint olyan profin felépített telefonhívás volt, mintha valóban egy bankfióktól keresték volna. Végül a csaló meggyőzte a számlatulajdonost arról, hogy utalja át a pénzét a bank biztonsági számlájára. Mondani sem kell, hogy többé nem látta viszont az átutalt hétmillió forintot.
Az MNB munkatársa felhívja a figyelmet, a bankok ügyfélszolgálatai a valóságban nem kapcsolják át a hívást sem más bankhoz, sem a rendőrséghez. Hozzátette azt is, a bankoknak nincs „biztonsági” bankszámlája, amire a saját pénzünket átutalhatnánk. A banki alkalmazottak sosem kérnek bankkártyaszámot, bankszámlaszámot, banki belépési adatokat vagy számlaegyenleget. A bank soha nem kéri semmilyen alkalmazás letöltését. Azt javasolja, amennyiben a hívó egy program telepítését kéri tőlünk, szakítsuk meg a hívást!
