2009.03.05. 15:20
A keleti régiókban még nagyobb a baj
<p>A napokban olvasóinknak adott telefonon<br /> tanácsokat Rezsőfi István, az<br /> Észak-alföldi Regionális Munkaügyi<br /> Központ általános<br /> főigazgató-helyettese, mi pedig a<br /> régió munkaerőpiaci helyzete<br /> kapcsán faggattuk.</p>
Napló: – Miközben
tavaly egész évben 1800 dolgozó
csoportos leépítésének a
szándékát jelentették be a
munkaügyi központnak például a
hajdú-bihari munkáltatók,
idén már eddig 1200 főét.
Ebben a nagy számban nyilván az is benne
van, hogy a munkahely-megőrző
támogatás
igénylésének feltétele a
veszélyeztetett dolgozói
létszám előzetes
bejelentése.
Rezsőfi István: –
Csalóka a szám, mert a tervezett
leépítést mindössze
néhány százalékban viszik
végig. A szándék
bejelentése előtt konzultálni kell a
szakszervezettel, illetve különböző
pályázatoknak valóban
feltétele a Munkaügyi Központ
felé tett hivatalos jelzés. Azonban sok
vállalkozás valójában nem
akar leépíteni, sokkal inkább
támogatást kérni a munkaerő
megtartására. Idén mintegy havi
1000 fő elbocsátásáról
érkezett hozzánk
szándéknyilatkozat a
régióból, ténylegesen
kétszáz ember
leépítése valósult
meg.
N: – Az Országos
Foglalkoztatási Közalapítvány
munkahelyek megőrzésére szánt
6 milliárd forintos keretét mostanra
gyakorlatilag lejegyezték a
munkáltatók, ugyanakkor immár a
munkaügyi tárca által
elkülönített 10 milliárd
forintra is lehet pályázni. Kiknek,
mikortól és milyen
feltételekkel?
R. I.: – Előző
pályázatra csak a
régiónkból 186 kérelem
érkezett be mintegy 4 milliárd forintnyi
összegre (ebből Hajdú-Biharból
másfél, Szabolcsból 2 és
Szolnok megyéből fél milliárd
forintra), többségét pozitív
véleménnyel
továbbküldtük, (de volt olyan
pályázó, aki nem felelt meg a
pályázat feltételeinek).
Sajnos, régiónkban
különösen nagy a baj: ha
Nyugat-Magyarországon egy év
viszonylatában 20 százalékkal
nő az állástalanok száma, ez
volumenében megfelel a mi 6
százaklékos
növekedésünknek;
régiónkban ugyanis a magas
munkanélküliség évek
óta fennálló probléma. Ott
feltehetően hamarabb átesnek majd a
krízisen és előbb-utóbb
beindul a növekedés. A keleti
országrészre viszont
valószínűleg lassabban ér el.
Vásárosnaményban nemrég 500
munkahely került veszélybe: ez 500
család megélhetését
jelenti, s ha elvész, talán soha nem
szerezhetjük vissza! A munkaügyi tárca
által elkülönített
forrásra márciustól
pályázhatnak a
versenyszféra szereplői.
Kérelmüket a munkaügyi központok
kirendeltségeihez kell benyújtaniuk,
ezeket mi havonta öszesítjük és
egy munkaerőpiaci programot
készítünk, amivel
pályázunk a Foglalkoztatási
és Szociális Hivatalhoz. A
támogatásról a minisztérium
által összehívott
szakértői bizottság dönt.
N: – Az előzetes csoportos
létszámleépítési
bejelentések alapján
régiónkban mely ágazatokat
sújtotta eddig leginkább a
pénzügyi, gazdasági
válság?
R. I.: – Az ipart, azon
belül a könnyű- és
építőipart, illetve a kereskedelmet
is. Kihat azonban a nehéz helyzetben
lévő szegmens kiszolgálóira,
de a gazdaság egészére is, hiszen
az emberek kevesebbet fogyasztanak.
Valószínűleg végigmegy minden
ágazaton. Nem túl
optimisták a
várakozásaink.
N: – Az Út a
munkához program keretében az
önkormányzatok most veszik számba
azt, hogy a településükön a
rendszeres szociális segélyben
részesülő állástalanok
közül kik a valóban
munkaképtelenek, és kik azok, akik az
ellátás fejében képesek a
közösség számára hasznos
munkát végezni. Mekkora az
érdeklődés a program
iránt?
R. I.: – Már a
lakosság részéről is
tapasztaltuk az érdeklődést. Az
önkormányzatokat jogszabály
kötelezi arra, hogy március 31-ig
közfoglalkoztatási tervet
készítsenek és április
15-ig felülvizsgálják a
segélyezetti állományukat. Akik
alkalmasak a közcélú
munkavégzésre, azok számára
közmunkát kell biztosítaniuk. A
Munkaügyi Központ segítséget
nyújt a feladat ellátásához
a települések polgármesteri
hivatalainak többek között az
informatika és a jogértelmezés
terén. Lesz a Munkaügyi Központ
és az önkormányzatok
számára egy közös informatikai
rendszer az adatcseréhez. A tervek szerint
országosan mintegy 1200
foglalkoztatásszervező szakember fogja
segíteni a munkát,
valószínűleg maguk is
közfoglalkoztatottak.
N: – Mit tud tanácsolni
azoknak, akik elveszítik az
állásukat?
R. I.: – Azt, hogy keressenek
minket, sok segítséget tudunk adni;
elhelyezkedéshez,
vállalkozóvá
váláshoz, képzésekhez.
Utóbbival kapcsolatban megjegyzem, hogy
legutóbbi felmérésünk szerint
a tanfolyamot végzetteinknek fele
rövid időn belül munkába
állt.