A félmilliós földár a múlté

Debrecen - A megye frekventált helyein, a hajdúsági löszháton 3 millió forint körül van egy hektár termőföld ára.Hajdú-Biharban, a Sárréten nemrégiben rendeztek online termőföld-árverést, ahol szántóként nyilvántartott, de legelőként használt területek találtak gazdára, meglepően borsos áron. Hektáranként félmillió forint tájékáról indult a licit és végül 1,2 millió forint közelében koppant a virtuális kalapács.

Vajon egyedi esetről van szó, vagy tényleg elkezdődött valamiféle áremelkedés a földpiacon azt követően, hogy kiderült: a földszerzési moratórium lejárta után sem lesz módjuk pénzes külföldieknek a hazai termőfölföldpiacon megjelenni és ezzel az árakat felverni?

- Miközben a földárak szépen lassan kúsznak felfelé (a félmilliós hektárankénti ár ma már a múlté), a potenciális vevők viselkedését továbbra is a kivárás határozza meg. Mindenki arra vár, hogy milyen kínálat jelenik meg az állami földbérletek piacán. A Hortobágyi Nemzeti Park területén nemrég hirdetettek meg jelentős területeket, és a volt állami gazdasági földekre is hasonló sors vár. Ilyen jelentős állami földmozgásra régen nem volt példa - mondta el a Naplónak Jakab Tamás agrárvállalkozó, aki a megye több térségében is rendelkezik szántókkal.

Papíron ennyi! És valójában?

Napjainkban már egyáltalán nem ritka a hektárankénti többmilliós termőföldár Hajdú-Biharban.

"Arra vigyázzunk, hogy túl magas összegeket ne írjunk, ne generáljuk mesterségesen a földárakat; mennek azok fel anélkül is! Hogy mi a legjobb üzlet az agráriumban? Hát, az ingatlan..." - két megszólaló, két vélemény. Ami közös bennük, hogy mind a ketten gyakorló hajdú-bihari agrárvállalkozók; ezért aztán nem is csodálkoztunk azon, hogy csak név nélkül vállalták a nyilatkozatot.

Az csak duma...

"Ugye tudja, hogy ami az adásvételi papírokban szerepel, az csak duma, az ottani ár a hivataloknak szól" - folytatta egyikük, utalva arra, hogy továbbra is kevés adásvétel köttetik, ezért például a hajdúsági löszháton a jobb földekért már 3 millió forintot is elkérnek hektáranként. Ez egy 40 aranykoronás földnél közel 80 ezer forintos aranykoronánkénti árat jelent, ami a honi viszonyaink között már igencsak "emberesnek" számít. Gáspár Gyula agrárvállalkozó (aki befektetőként és gazdálkodóként is jelen van a földpiacon) az országot járva azt tapasztalja, hogy egyre több az eladó termőföld.

- Mióta nyilvánosságra került az új földtörvény koncepciója, és kiderült, hogy a földszerzési moratórium jövő évi megszűnése után sem lesz lehetőségük külföldieknek magyar termőföldet venni, és ezzel az árakat felhajtani, egyre többen jelennek meg eladási szándékkal a földpiacon - fogalmazott a vállalkozó, aki egyébként évek óta szereplője a 100 leggazdagabb magyart bemutató kiadványnak is. Ő a saját vállalkozásában a mennyiségi szemlélet helyett a minőségi megfontolásokat helyezte előtérbe, azaz nem újabb területek megszerzése, hanem a meglévőkön a termesztési technológia fejlesztése az elsődleges célja. Azt mondja, csak így lehet versenyképes egy magyar gazda terméke a hazai és a külföldi konkurensekével.

Államira várva

Jakab Tamás  nem érzékeli azt, hogy számottevően élénkült volna a földpiac forgalma. Azzal ő is tisztában van, hogy a földárak folyamatosan kúsznak felfelé, de árrobbanásról nincs tudomása.

- Óriási az érdeklődés az állami földbérletek iránt, sokan először így próbálnak földhöz jutni, és ha nem sikerül, akkor néznek szét a szabadpiacon. Ahol egyébként a félmillió forintos hektárankénti ár gyakorlatilag a múlté. Ennél a nyírségi homokos területeken is többet kérnek a földért, nem beszélve a löszhátról, ahol jó ideje bizony már milliókban beszélnek - osztotta meg velünk tapasztalatait az ismert gazdálkodó.

HBN-PA