Akár polgárháborúvá is fajulhat a görög válság

Budapest - Inotai András szerint a görögök régóta tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takarójuk ér.

A Naplónak nyilatkozó közgazdász szerint egy esetleges görög államcsőd új pénznem bevezetését, az euróövezetből történő kényszerű kilépést, egyszersmind a görög családok tragikus mértékű elszegényedését jelentené. Bár még nem jelentettek csődöt, vannak erre utaló jelek.

Zárva a bankok

Görögországban egy hétig zárva maradnak a bankok annak következményeként, hogy a hét végén megszakadtak a tárgyalások a görög kormány és a hitelezői között az adósságrendezésről. „Az Európai Unió (EU) történetében példa nélküli, hogy egy tagállama csődöt jelent, éppen ezért erre az esetre a közösségen belül világos játékszabályok sincsenek. Miközben az Unióba történő belépésnek nagyon is kézzel fogható követelményrendszere van, onnan kitenni senkit nem lehet. Ezt persze a görögök is nagyon jól tudják, és ott zsarolják az EU-t, ahol lehet” – mondta el a Napló érdeklődésére Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóntézetének nyugalmazott igazgatója. Szerinte az eurózóna akkor tudná ezt a helyzetet a legkisebb megrázkódtatásssal átvészelni, ha végre megcsinálnák a fiskális uniót; erre azonban a tagállamok részéről továbbra is hiányzik a politikai hajlandóság.

Euró helyett drachma?

– Mit jelent az államcsőd? Görögországban be kell vezetni egy új pénznemet (ez alighanem a drachma lehet), ki kell lépni az euróövezetből (egyesek szerint akkor az Európai Unióból is), bár ez utóbbira kényszeríteni senkit nem lehet. Meglátásom szerint a görögök a közös pénzt (euró) szeretnék, a rájuk vonatkozó uniós kötelmektől azonban kiveri őket a hideg veríték. Az a helyzet, hogy a görög társadalom évtizedeken keresztül a lehetőségein felül élt, és ezt az Unió nemcsak tűrte, de támogatta is (miközben a görög gazdaság versenyképessége jottányit sem javult).

Mit lehet kezdeni egy olyan országgal, ahol az államadósság a nemzeti össztermék (GDP) 170 százalékára rúg. Tegyük fel (bár szerintem ez a forgatókönyv kizárt), hogy a hitelezők elengednék ezt az irdatlan összeget. Mi történne ekkor? Holnap reggeltől a görög gazdaság szépen elkezdené újratermelni az adósságot, hiszen éppen az ezt jó eséllyel megakadályozó szerkezeti reformokra mondtak nemet – lapozott tovább az általa lehetségesnek tartott forgatókönyvben Inotai András.

Gazdagok és szegények

A szakértő szerint államcsőd esetén hatalmas infláció, jókora életszínvonal-csökkenés, valamint gyenge és tovább gyengülő drachma vár a görögökre, természetesen ezeknek a politikai és társadalmi következményeivel. Inotai András azt sem tartja kizártnak, hogy a folyamatos politikai bizonytalanság és a gazdasági ellehetetlenülés együtthatójaként polgárháborús helyzet alakul ki Görögországban. – Miközben az ország fizetésképtelen, a bankok zárva, napi 60 euróban limitálták a lakosság által készpénzben felvehető összeget. Halkan jegyzem meg, hogy ez havi 1800 euró, ami több mint félmillió forint. A görögök tehát még ebben a helyzetben is tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takarójuk ér – fogalmazott a közgazdász, hozzátéve, hogy miközben az átlagemberekre tragikus mértékű elszegényedés vár, egy szűk elit sikeresen kimentette a vagyonát. Legalábbis erre utal a napi egymilliárd eurónyi tőkekivonás az országból, amit a kormány engedett.

- Petneházi Attila -