Ilyen időjárás vár ránk júliusban és augusztusban – számítani kell jégesőre, viharokra?

Ha az elmúlt hetek időjárását nézzük Hajdú-Biharnak, akkor sajnos kijelenthetjük, rájárt a rúd vármegyénkre, de igaz ez egyébként az egész országra. A mögöttünk álló négy hétben számtalanszor beszámoltunk a Haonon arról, a heves zivatarok miatt milyen károk érték vármegyénket. Május közepén megírtuk, az év első komolyabb zivatara elérte Hajdú-Bihart, szó szerint víz alá került Hajdúböszörmény főtere. Május végén özönvízszerű esővel csapott le a vihar Hajdú-Bihar több településén: Hajdúböszörményből hatalmas esőről, Nagyhegyesről jégről számoltak be olvasóink. A zivatar nyomait a facebookozók is megörökítették, egymás után kerültek fel a fotók és videók a közösségi médiába – ezek többségét a Hajdú Online olvasói is szemügyre vehették az oldalunkon. Az égszakadás után volt némi fellélegzés, de június első péntekén újra arról kellett hírt adnunk, sötét viharfelhők lepték be az eget Hajdú-Biharban – több helyen leszakadt már az ég is. Minden bizonnyal nem csak mi vagyunk kíváncsiak arra, mire kell számítani az elkövetkezendő hetekben, így arra kértük Szegedi Sándort, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Meteorológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét, ossza meg velünk, jelenleg mit tud elmondani, milyen lesz az idei nyári időjárás.

– Tudni kell, ez az időszak, amiben benne vagyunk, minden évben a legcsapadékosabb. A legtöbb csapadék Magyarországon jellemzően májusban és júniusban hullik, a legkevesebb januárban és februárban. A csapadék mennyisége évről évre ingadozik, a legcsapadékosabb években akár háromszor annyi is eshet, mint a legszárazabbakban. Ez azért van, mert ebben a két hónapban van a légkörben a legtöbb energia, vízgőz, aminek „köszönhetően” a gomolyfelhőtől egészen a szupercelláig, tornádóig „bármi” kialakulhat – osztotta meg gondolatait a Haonnal Szegedi Sándor debreceni klímakutató. Rámutatott, ha egyik nap esik az eső, majd másnap kisüt a nap, akkor párás lesz a levegő. Ilyenkor a páracsepp úgy viselkedik, mint egy kis „fuvarozó”, ugyanis az energiát átviszi, átszállítja a légkörbe, ami végül kicsapódik és felhő lesz belőle.

 – hangsúlyozta a klímakutató. Kifejtette, minél melegebb van, annál több a légkörben az energia, ami ezeket a folyamatokat működtetni tudja.

Extrém időjárási jelenségekre kell számítanunk

– Önmagában szeretjük és örülünk a csapadéknak, csak nem ilyen formában, ahogyan azt tapasztaltuk az elmúlt egy hónapban. Évek óta beszélünk a globális felmelegedésről, ami nem véletlenül jön szóba, ugyanis, ha ennyire meleg van, akkor nem csendes eső jön, hanem egyre nagyobb viharok környékezik meg hazánkat. Sajnos a forró nyár szinte borítékolja azt, hogy extrém időjárási jelenségekre kell számítanunk – mondta Szegedi Sándor. 

A klímakutatótól arra is választ kaptunk, miből tudjuk kikövetkeztetni, hogy egy adott vihar hoz-e magával jeget, vagy sem. – Mindig a zivatarfelhőkben alakul ki jég, aminek a nagysága sem a véletlenektől függ. Minél fejlettebb a zivatarfelhő, annál nagyobb az örvény, és minél nagyobb az örvény, annál nagyobbra kell „megnőnie” a jégnek, hogy ki tudjon esni, szakadni a felhőből. Ha elég nagy, akkor fog kiesni – tudatta. Majd az is kiderült, nem véletlen tartunk jobban a sötétebb fellegektől.

 – húzta alá.

Milyen időjárásra számítsunk a nyáron? 

Szegedi Sándor leszögezte, tudományunk jelenlegi állása szerint a napi szintre lebontott és a köznapi felhasználók által már megszokott részletességgel – és pontossággal – bíró előrejelzést 5-6 napra előre lehet szolgáltatni. De amikor beindulnak a frontok, akkor gyakorlatilag az imént említett szám lecsökken 3-ra. – Hazánkban nem olyan az időjárás, mint például Spanyolországban vagy Olaszországban, ezeken a helyeken tényleg csak nagyon kevés, vagy szinte semennyi esőre nem kell számítani egész nyáron. Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja. Tehát nálunk az a helyzet, hogy néhány nap leforgása alatt át tud fordulni az időjárás egyikből a másikba, hétfőn még szikrázó napsütést tapasztalunk, míg csütörtök délután jön a hideg és az eső – részletezte.

Rámutatott, ha az a nagy kérdés, mi lesz a folytatás, és milyen időjárásra kell számítanunk júliusban és augusztusban, akkor a következő a válasza: 

 – számolt be a klímakutató. 

Szegedi Sándor azt tanácsolja, ha idén nyáron belföldön víz mellé megyünk nyaralni, és nem 2-3 napra, hanem 7-9 napra, akkor mindenképpen készüljünk fel rá, hogy lesz legalább 1-2 olyan napunk, amikor nem szabadban, hanem zárt helyen kell kikapcsolódnunk.