Olyan korban élünk, ahol egy boltban vett drónnal egy több százmilliós harckocsi is elpusztítható

Évtizedek óta a legnagyobb geopolitikai játszma van kibontakozóban a Nyugat és a „globális délként" emlegetett hatalmi tömb között, ezáltal elfelejthetjük azt a békésebb időszakot, amelyben az életünk jelentős része telt. A következő évek, évtizedek konfliktusaira egyesével talán lehet majd megoldást találni, de a nagy kérdés az, hogy mi lesz az Egyesült Államok és Kína közötti szuperhatalmi verseny vége – fogalmazott Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő. A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője Palkovics Lászlóval, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójával együtt volt az MCC debreceni intézetének a vendége nemrég – írja a Cívishír.

Az orosz-ukrán és az Izrael által a Hamász ellen vívott háború mögött több fegyveres konfliktus zajlik, Etiópia és Szudán szétesésével tovább romlik a biztonsági helyzet Afrikában, míg Ázsiában Kína és Tajvan viszonya éleződik. Demkó Attila szerint nem kell szeretni az USA-t, de azt muszáj elismerni, hogy az amerikaiak hosszú időn át képesek voltak számos konfliktust fedő alatt tartani. Ezek a fedők remegnek egyre inkább a válságok növekvő nyomása miatt. Ahol lerepül a fedő, ott elszabadulnak az indulatok. Hogy világméretűvé szélesedik-e ez a jelenség, az jelenleg nem bizonyosság, de kizárni sem lehet.

Palkovics László emlékeztetett: a 2016-os Orbán-kormány döntött a védelmi képességek megerősítéséről, majd 2020-ban a német hadipari és járműipari nagyvállalattal, a Rheinmetallal közösen megkezdődött a zalaegerszegi harckocsigyár és a várpalotai lőszergyártó komplexum megépítése. 2023 végén elkészült az első Lynx (Hiúz) páncélozott gyalogsági harcjármű, míg a Bakonyban a közepes kaliberű – 30 milliméteres – lőszerek gyártása 2024, a nagy kaliberű – 155 milliméteres – lőszereké 2025 végén kezdődhet meg. volt A volt innovációs miniszter hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök azért is szorgalmazta a védelmi ipar fejlesztését, mert komoly európai konfliktusra számított, igaz, nem Ukrajnában, hanem a Balkánon (a szerbek és az albánok között, területileg Koszovóban).

Ukrajnát sem tudják legyűrni

Arra a felvetésre, hogy Oroszország maga alá gyűrheti-e Ukrajnát teljesen, ezáltal szomszédossá válhat-e Magyarországgal, Demkó Attila határozott nemmel felelt.

Ezt amúgy meggátolná az ukrán nacionalizmus is, az ország nyugati harmadát szinte reménytelen lenne meghódítani. Erre reális esély kizárólag a Krímben és Kelet-Ukrajnában van, ahol a kulturális közeg eleve oroszosabb. Tegyük hozzá, Donbászban kisebbségben vannak az orosz etnikumúak. Az oroszok képtelenek Ukrajnát kontroll alatt tartani, és ehhez öt év múlva sem lesznek közelebb – vélekedett a szakértő, megjegyezve: a háború sem stratégiai, sem geopolitikai szempontból nem volt okos döntés Putyintól. Még ha 2022. február 24-én azt is hitték, hogy tömegével állnak majd át az ukrán katonák, mint a Krím megszállásakor.

– E témában is nagy a „zaj". Úgy születnek cikkek, hogy az újságírók életükben nem láttak valódi hadműveletet. A balti országokat leszámítva ahhoz, hogy Oroszország hagyományos fegyverekkel rátámadjon a Nyugatra, először el kellene foglalnia a katonai logika és a logisztika szempontjából kulcsfontosságú ukrán területeket – vetett ellent egy orosz támadás lehetőségének. Amíg az USA a NATO tagja, egy ilyen esemény bekövetkezésére a szakértő gyakorlatilag zéró esélyt lát. Az amerikaiak kiszállása persze jelentősen módosítaná az erőviszonyokat, de ez szerinte republikánus elnökkel sem fog megtörténni. A számok is Európának kedveznének, hiszen hiába hatalmas Oroszország, csak 150 millió lakosa van az Európai Unió 450 millió lakosával szemben. A gazdasági-pénzügyi-innovációs erőfölényről nem is szólva.

– jelentette ki Palkovics László, aki úgy gondolja, az ukrajnai események a Nyugat és Kína konfliktusának előkészítése. Ugyanakkor szerinte a jövőben arra helyeződik majd a hangsúly, hogy az oroszokat hogyan hozzák át a Nyugat oldalára, mert csak együttesen képezhetnek ellensúlyt Kínával szemben. – Többször jártam Kínában. A kilencvenes években még tudtunk újat mondani. Tíz évvel később már közel azonos szinten voltunk, 2010 után viszont már érezhetően előttünk jártak. Manapság már csak a hátukat látjuk, legyen az az autóipar, az akkumulátorgyártás, az elektronika – mondta az állami cég vezérigazgatója, aki eredeti foglalkozását tekintve gépészmérnök.

Trump sem verné szét a NATO-t

Veszített-e a NATO a katonai erejéből, hangzott a következő kérdés, amire a vendégek egyértelmű nemmel feleltek. – Nem tudom, hogy miért terjed ez a nézet. A svédek és a finnek felvételével csak tovább nőtt az észak-atlanti szövetség fölénye. A finnek kiemelkedően jól képzett haderővel és innovatív hadiiparral rendelkeznek. Ráadásul a NATO sokkal közelebb került Szentpétervárhoz, amelyet így jobban kell védenie az oroszoknak – fejtette ki Demkó Attila, aki szerint az USA Donald Trump esetleges újbóli elnökké választásával sem lépne ki a NATO-ból. Legfeljebb növelné a nyomást azokon az európai tagállamokon, amelyek nem teljesítik a GDP-arányos legalább 2 százalékos katonai költést.

– A képességek egy idő után elavulnak, ezért sok országnak kellene modernizálnia. Ezt a folyamatot sietteti, hogy a háborúval az orosz hadi innováció is felpörög. Nem igaz, hogy a „medve" nem tanul. Más kérdés, hogy a közelmúltban az ukránoknak ismét sikerült egy pár ezer dolláros drónnal súlyos károkat okozni egy 35 millió dolláros Szu-57-esben. Az ötödik generációs vadászbombázót, amelyből kevés áll rendelkezésre Oroszországban, még könnyűszerkezetes hangárral sem védték... – fejezte ki értetlenségét a szakértő. Leszögezte:

Az olyan innovációk, mint a mesterséges intelligencia, a robotok vagy éppen az ukrán hadszíntéren bizonyító drónok a modern hadseregeket is átalakítják. Palkovics László úgy fogalmazott, a szomszédban dúló háború egyik fő tanulsága, hogy egy, a Mediamarktban beszerezhető pár százezer forintos drónnal akár egy több százmilliós harckocsi is elpusztítható. – Ezzel együtt a drónok sem mindenhatók. Hiszen nem váltják ki például a 70 kilométerre is kilőhető 155 milliméteres tüzérségi lőszereket. S még e lőszereket is nagyban érinti az innováció, hiszen dolgoznak azon, hogyan lehet növelni általuk a hatótávolságot vagy azt elérni, hogy cirkálólőszerként csak meghatározott célpontra csapjanak le. S ha ilyen nincs a közelben, akkor megsemmisülés helyett úgy landoljanak, hogy később begyűjthetők legyenek az újbóli felhasználás érdekében – mutatott rá Palkovics László.

Demkó Attila úgy látja, az új technológiák mellett a hagyományos hadi eszközökre is szükség van. Mert hiába van drónod, nagy szélben, ködben nem tudod használni, de akkor sem, ha elektronikus drónelhárítóval kényszerík a földre a szerkezetet.