Nem hittünk a fülünknek: így viseli a nyári hőséget a 90 éves Kelemen Károly – videóval

Kelemen Károly bácsi július 5-én töltötte be 90. életévét; a nagy ünneplést július 15-én tartotta a család debreceni otthonukban, ahová Széles Diána alpolgármester, valamint Tóth-Vanka Judit, a polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa, illetve a Haon stábja is meghívást kapott. A család nagyon várta a vendégek érkezését, akiknek a 90 éves Károly bácsi fia mosollyal az arcán nyitott ajtót. A délutáni ünnepség egy olyan helyiségben volt megtartva, ahol két kisebb asztali ventilátor hűtötte a levegőt, de sajnos nem sokat segítettek a nagy forróságban. Mindenki legyezte magát, kínálni sem kellett a vizet, ám mindeközben az ünnepelt szépkorú csak bazsalygott, egy izzadságcsepp sem gördült le a homlokán.

A 90 éves Károly bácsi számára nem gond a hőség

– Kérem, én jól bírom a meleget! – jelentette ki Károly bácsi, amikor nekiszegeztük a kérdést, mivel védekezik a forróság ellen. Mondani sem kell, a mostani időjárás mindenkit megvisel, még a fiatal, egészséges szervezetet is, ezért szó szerint tátott szájjal figyeltük, hogy a 90 évesnek meg sem kottyan a 37-38 fok. 

 – árulta el Károly bácsi, akiről a beszélgetés folyamán kiderült, Nyíregyházán született, hárman voltak testvérek, de közülük már csak ő él. Károly bácsi úgy fogalmazott, édesanyja túladott rajta, amikor kicsi volt, így ahogyan a vele egysorsúak, állami gondozásban nevelkedett.

Embert faragtak belőle a gyermekotthonban

– Eleinte kóvályogtam a nagyvilágban, már 12 évesen szántottam, két ló volt a segítségemre, megtanultam a kétkezi munka csínját-bínját. Később, 14 évesen Budapestre kerültem egy gyermekotthonba, ahol embert faragtak belőlem. Kitanultam a kőműves szakmát, majd 20 évesen elmentem katonának. Pápán elvégeztem a tiszthelyettesi iskolát, felderítő katonaként tevékenykedtem a területen, de végül leszereltem, amikor már megtehettem – idézte fel Károly bácsi. 

– Több mint 30 évet lehúztam a Debreceni Építőipari Vállalatnál, ahol kőművesként dolgoztam. Szerettem a munkám, igazából mindegy volt, milyen idő van, csináltuk, amit kellett (bizonyára ezért is bírja olyan jól a meleget – N.E.) – mutatott rá Károly bácsi. Manapság csendesen, tévézéssel, rádiózással telnek napjai, amiket két unokája és egy dédunokája tesznek szebbé.