Aranyáron a köcsög körte és az alma – mi lesz a szezon után?

Egyre többen keresik a piacokon a magyar almát, de nem mindenki jár sikerrel, hiába most van a szezonja, van eladó, aki csak import áruval tud szolgálni. Apáti Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke érdeklődésünkre kifejtette: az idei időjárási anomáliáknak és a viharok, valamint a jégkárosításoknak köszönhetően a tavalyi termésmennyiséghez képest – ami 480 ezer tonna volt – idén 40 százalékkal kevesebb alma terem, azaz mintegy 270-300 ezer tonna.

– Sajnos, sokkal kevesebb étkezési alma lesz, mert a legfőbb hazai termőhelyén, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében súlyos károkat szenvedtek az almáskertek. Ebben a vármegyében található 15 ezer hektár almaültetvény az országos 20 ezer hektárból. Mindemellett a hőség és az aszály miatt egy hónappal előre kellett hozni a szüretet, amely hagyományosan október közepén szokott lenni az ipari alma ültetvényekben. Az étkezési alma esetében is egyértelmű és jelentős áremelkedés tapasztalható az előző szezonhoz képest. 

A tavalyi – fajtától függő – nettó 120-150 forint/kilogramm termelői árak (kerti árak) 25-35 százalékos emelkedésére számítunk. A nagykereskedelmi (áruházlánci beszállítási) árakban 15-25 százalékos növekedést valószínűsítünk. Várhatóan a fogyasztói árakban is bekövetkezik egy 10-15 százalékos emelkedés, és arra számítunk, hogy az előző szezon 350-400 Ft/kg-os akciós árai helyett (bruttó, fogyasztói árakat értve alatta) 450-500 Ft/kg árszint alatt akciók sem tudnak majd megvalósulni – magyarázta a szakember a magyar alma ára kapcsán.

Miért van kevés magyar alma?

Apáti Ferenc rámutatott: az almásokban a tavaszi fagykártétel magasan kiemelkedik a többi gyümölcsé közül, az összes kárjelentett terület mintegy 85 százalékát teszi ki. Országosan a bejelentett 20 ezer 130 hektár tavaszi fagykár 36 százaléka az almásokat érintette. – A jelentősebb kárnemek között van a jégesőkár (847 hektár, 10 százaléka az összes kárjelentett almás területnek), ám országosan marginális jelentőségű a teljes jégkárt szenvedett területhez képest (45 ezer 221 ha). 

Hozzátette: nemcsak a magyar almából van kevés, európai szinten is a tavalyinál lényegesen kevesebb a termésmennyiség. A legnagyobb európai termelőnél, Lengyelországban 3 millió tonna körüli mennyiséget becsülnek, ami a tavalyi termés (3,9 millió tonna) kétharmada.

Apáti Ferenc rátért a magyar körte helyzetére is. Azzal kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az utóbbi években hazánkban a körte termőterülete és termésmennyisége is folyamatosan csökkent, és ez évben is terméscsökkenés tapasztalható. 

– tudatta a szakember. Hozzátette, hogy a hazai körte a magyarországi áruházláncokban a belga, a holland, az olasz és a lengyel körtével versenyez. A versenyhátrányunk – még a korszerű gazdaságok vonatkozásában is – a klimatikus tényezőkben rejlik, ami miatt a konkurensek dupla vagy tripla fajlagos termést tudnak produkálni.

– Az egyes termőtájakon hagyományos helyi körtefajtákat is termesztenek, amelyek az adott termőhelyhez alkalmazkodott, helyben kialakult fajták. Főleg házi kertben, szórványgyümölcsösökben találhatók. Az államilag elismert hazai fajták köztermesztésben is szerepelnek, de a környezeti igényük miatt csak egy-egy termőtájra jellemző a termesztésük. 

Így például a csengő körte, a gyöngy körte a Dél-Alföldre jellemző, a fehérvári körtét és a köcsög körtét Dél- és Közép-Dunántúlon termesztik, a kétszertermő körte, a tüskés körte és a sózó körte a Nyugat-Dunántúlra jellemző, a maróti téli a Dunakanyar fajtája. Ezen fajták áruminőségben nem versenyképesek a több száz éve nemesített és bizonyított világfajtákkal szemben, inkább helyi turisztikai értékeikkel és génforrásként lehet szerepük – tájékoztatott a terméktanács elnöke.

Magas az alma és a körte ára

Körbenéztünk a debreceni nagypiacon, és mi is azt tapasztaltuk, igen magas az alma és a körte ára. Bőven volt választék, de nem mindenhol volt kitéve a „magyar zászló”, bizonyára azért, mert külföldről hozták a gyümölcsöt. Az árak változóak, 450 és 650 forint között mozognak. Van mindenféle: gála, idared, delicsesz, jonatán, pinova alma. A vásárlók szemezgettek, de nem állt mindenki sorba, sőt, inkább többen sétáltak el a szép piros almák mellett.

A vásárlók a Haon érdeklődésére elmondták, sokallják az alma árát, jóval drágább, mint tavaly volt. De úgy vélik, ez nemcsak az almára igaz, a legtöbb gyümölcs „aranyáron” van, amit nehéz megfizetni. – Nagyon szeretem az almát, igazából a kedvenc gyümölcsöm, néhány éve még készítettem is almabefőttet, de már nem. Nem éri meg. Nem sokkal lenne olcsóbb szerintem, mint a bolti – jegyezte meg Piroska.

Megnéztük az Árfigyelőn az alma árát, és nem ért meglepetés, ott sem olcsóbb kilója, többnyire 700 forint körül mozog a boltokban, de persze mindig bele lehet futni egy-egy akcióba, és akkor akár 400 forintért is megvásárolhatjuk. A körte ára sem túl barátságos, sőt, 800 és 1200 forint körül van kilója, ami egy kicsit nyomottabb, barnább, az 700 forint körül mozog, ami nem túl biztató, főleg azoknak, akik szeretik a körtekompótot. 

– mondta Katalin. Persze, tudja, nem az eladók tehetnek arról, hogy sokba kerülnek a gyümölcsök, de azt nem sejtheti, mi lesz később, amikor már nem is lesz szezonja egy-egy gyümölcsnek. – Akkor nyilván nem fogok venni almát és körtét sem – jegyezte meg. A körte a boltokban inkább 1000 forint, mint 800, viszont ha akciózzák, akkor kilójáért 700 forintért is hozzájuthat a vevő.