Újra feltűnt a nyírmártonfalvai medve, ezúttal kicsit odébb

Vasárnap a 48-as főút mentén, Vámospércs és Haláp között látta a medvét egy férfi, ő állítólag már másodjára is kiszúrta az állatot – tájékoztatta a Haont Filemon Mihály. Nyírmártonfalva leköszönő polgármesterénél arról érdeklődtünk, milyen fejlemények vannak a medve ügyében, melynek állítólagos megjelenésére ő maga hívta fel a figyelmet még múlt csütörtökön. Most megosztotta, egy helyi lakos azzal kereste meg ma, hogy Hármashegyalján, a tanyák környékén a nyírmártonfalvai medve nyomát is látta. 

A tanyavidéken egyébként már korábban is megjelenhetett az állat, az egyik gazda arról számolt be portálunknak, hogy hetekkel ezelőtt három birkája és egy kutyája pusztult el vélhetően medvetámadásban. 

Nincs nyoma a nyírmártonfalvai medve jelenlétének

Mivel természetvédelmi őrök is figyelemmel követik az esetet, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnál érdeklődtünk a fejleményekről. Az alábbiakról tájékoztattak: 

Hasonlóan nyilatkozott a Nyírerdő Zrt. is, arról tájékoztattak, hogy a hétvége folyamán sem észleltek medve jelenlétére utaló nyomokat. A társaság erdészei és hivatásos vadászai folyamatosan kinn vannak a területen, és amennyiben észlelik a medve jelenlétét, értesítik az érintett hatóságokat és önkormányzatokat.

Míg a barna medve Hajdú-Biharban korábban még nem vendégeskedett, addig a Bükkben már egy jó ideje otthon érzi magát. Tavaly többen is észleltek medvét a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park területein: Aggtelek, Szilvásvárad környékén, valamint Bükkalja környéki településeken. A Bükki Nemzeti Park területén kameracsapda is rögzített medvét.  

Milyen a barna medve? 

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több közleményében is foglalkozott a területein megjelent medvefajtával. Mint írták, a barna medve a legnagyobb termetű emlős fajunk, amely általában 100-340 kilogrammos, de egyes egyedek akár a 450 kilogrammot is elérhetik. A kifejlett példányok körülbelül 2 méteresek.  

A barna medve alapvetően magányos, territoriális magatartású, tehát a saját területét védi. Élőhelyének nagysága néhány ezer hektártól akár több ezer négyzetkilométerig is terjed. A hímek területe nagyjából háromszorosa a nőstényekének. 

Mit eszik a barna medve? 

A barna medve mindenevő táplálékának körülbelül 70 százaléka növényi eredetű, egyaránt kedveli az erdei gyümölcsöket, terméseket, fűféléket, gyökereket, a rovarokat, kis- és a nagyobb termetű emlősöket is, de a dögöt sem veti meg. Bármelyik napszakban aktív lehet, viszont leginkább reggel és éjszaka táplálkozik. A nap fennmaradó részét a vackában tölti, de naponta tízkilométeres távot is megtesz. A közhiedelemmel ellentétben nem alszik téli álmot a barna medve, gyakran felébred.  

A barna medve eredendően összefüggő erdőségekhez kötődik, alkalmazkodóképességének köszönhetően az eredeti élőhelyein jelentkező egyre intenzívebb emberi jelenléttel szemben is toleránssá vált.  

Mi a teendő, ha medvével találkozunk? 

A Bükki Nemzeti Park felhívja a figyelmet, hogy sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult” helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást. 

A medvéről eddig megjelent írásainkat ebben a cikkben találják, ahol többek között megszólalt egy nő is, aki látta az állatot: