Honnan kapta a nevét Hortobágy, és mit jelent az Ohat-Pusztakócs?

– A Hortobágy nevet hallva több dologra is gondolhatunk. Így hívják Kelet-Európa legnagyobb kiterjedésű pusztáját, amely több elpusztult középkori falu helyén alakult ki. Hortobágy a neve a hortobágyi pusztán folyó vízfolyásnak is, amely a Hármas-Körösbe torkollik, illetve van egy ilyen nevű település Balmazújváros szomszédságában – ismertette Tóth Valéria, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének egyetemi tanára, akinek fő kutatási területe a magyar nyelvtörténet és a történeti helynévkutatás. Kifejtette, ezeknek a helyeknek a neve szorosan összefügg egymással: a víznév volt az elsődleges, később ebből alakult ki a településnek és a pusztának a neve. Rámutatott, a magyar helynévadásban nagyon régi és gyakori jelenség, hogy egy település az ott folyó vízről kapja a nevét, így született például Eger vagy Sárospatak településnév is. 

Honnan ered a Hortobágy településnév?

A Hortobágy településnév és a Hortobágy tájnév tehát a Hortobágy víznévből alakult, de vajon honnan való a víznév? Tóth Valéria szerint biztosat nem tudhatunk, de valószínűleg egy olyan összetételből származik, melynek előtagja a Hort helynév lehetett, az utótagja pedig a Bágy víznév – ez abból a „bágy” szóból alakulhatott, aminek jelentése 'széles felszíni mélyedés, melyben csapadékos időben a víz összegyűlik'. 

 – tájékoztatott a nyelvészprofesszor. 
Elmondta, a Hortobágy víznév írott forrásban először egy 11. századi alapítólevélben jelent meg, majd egy 13. századi oklevél Hortobágy vize formában említette. – Később többféle ’víz’ jelentésű szóval is szerepelt főleg térképeken: Hortobágy-víz, Hortobágy-folyó, Hortobágy-csatorna, Hortobágy-főcsatorna. Ez utóbbi két név főleg a vízügyi szaknyelvben használatos, a helybeliek a folyót egyszerűen csak Hortobágy-nak nevezik – tette hozzá. 

A nyelvész arról is beszélt, hogy a Hortobágy nevű településről a középkortól kezdve vannak ismereteink, a százdi apátság 1067 körül kiadott alapítólevele említette elsőként Chartẏbak alakban. 

 – mutatott rá Tóth Valéria. 

Ohat települést már Anonymus is óhatatlanul említette

– A ma Egyekhez tartozó egykori település a 13. század elejétől kezdődően szerepel a középkori írott forrásokban, ezek Ohat és Ohatmonostora formában egyaránt említik. Nevét minden bizonnyal egy Ohat nevű birtokosról kapta, ez a személynév nagy valószínűséggel létezett az Árpád-kori névrendszerben – tájékoztatott a nyelvészprofesszor. 

 Mint megjegyezte, ez jellegzetes módszere volt a névtelen jegyzőnek: a honfoglalástörténet szereplőit részben annak a vidéknek a helyneveit felhasználva teremtette meg, ahová az adott szereplőt valami fontos esemény leírásakor vezette.

Tóth Valéria kiemelte, a település a 14. század végén Ohatmonostora néven is feltűnt a korabeli iratokban. – Ez a névváltozat úgy alakult ki, hogy az elsődleges településnévhez a monostor szó kapcsolódott arra utalva, hogy a településen monostor állt. Ohat monostoráról és apátjáról már a legkorábbi forrásokban is szó esik. Ez a névalak azonban csak ideiglenes használatú lehetett, mert csak néhány oklevélben jelenik meg – ismertette. 

Amikor a kócs még kovács volt

A ma szintén Egyekhez tartozó Pusztakócsról megtudtuk, Ohathoz hasonlóan a 13. században szerepelt először az írott forrásokban, de ekkor még a Kócs nevet viselte, ami személynévi eredetű.

 – sorolta a nyelvészprofesszor.