Helytörténetből is jeleskedik a nádudvari Végh Darinka, aki most első kötetét is bemutatta

Végh Darinka nádudvari egyetemista Lélegezni című könyvének bemutatójára gyűltek a közelmúltban az érdeklődők a helyi városi könyvtárban. Mikor a szervezők arról érdeklődtek nála, hogy szerinte kik jönnének el erre az ankétra, nagyon szerényen csak ennyit válaszolt: szerintem az anyukámon kívül senki. Ehhez képest folyamatosan pótszékezni kellett a könyvtári olvasótermet, hogy minden iránta érdeklődőnek jusson ülőhely.

A fiatal lány kedvenc saját költésű verseit és legjobbnak tartott, szintén saját szerzeményű novelláit válogatta össze első önálló kötetébe. Antológiákban viszont már többször bekerült, főleg idei kiadványokban, de összesen nyolc kötetben találhatók meg művei. Ezekben olyan ismert szerzőkkel szerepel együtt, mint például Lackfi János.

Kezdetben csak magának írt

A Darinkával való beszélgetés során nagyon sok mindent megtudhattunk a munkásságáról és a kezdetekről is. Három évvel ezelőtt dolgozott diákmunkásként a művelődési központban, és neki köszönhetjük, hogy a Hungarikum kiállítótérben angol nyelven is megjelennek a szövegek, mivel a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának angol-magyar tanári szakos hallgatójaként ezt a nyelvet is magas szinten „űzi”.

Az írást Darinka leginkább a gimnáziumi évei alatt sajátította el, és most az egyetemen teljesedett ki. Igaz már a betűvetés elsajátításakor is voltak gondolatai, kitalált történetei, amit papírra vetett – akkor még csak magának. Az első önálló kötetéhez az ihletet a megélt történései adták.

Nádudvar története is érdekli

A könyvet egy pályázat segítségével adta ki, így minimális költségekkel járt. Az írás mellett a nyelvészettel is foglalkozik, és most a régi nádudvari halomneveket, helységneveket gyűjti, tanulmányozza. A célja az volt, hogy leírja, amit gondol, és ha ez másnak is tetszik, az egy plusz dolog. A jövőbeli tervei közt leginkább a tanítás szerepel, de szeretne több lábon állni.

Az augusztusi könyvbemutató alkalmával a helyszínen a közönség is elmondta a véleményét, miszerint nagyon mély gondolatokat fogalmaz meg Darinka az írásaiban. Az egyetemista a fiatal kora ellenére nagyon céltudatos. Szakmailag az egy hónapja elhunyt Milan Kunderára is felnéz, és Arany János munkásságát is szereti. A könyvének címét az az érzés ihlette, amikor elnyomjuk magunkban a ki nem mondott gondolatokat, és azok fojtogatnak bennünket, de mi szeretnénk lélegezni. A borító a grafikussal közös ötlet volt, ami teljesen tükrözi az író lelkivilágát; nagy a képzelőereje, és ez látszik is rajta.

De az emlékrajzi vonal is olyan erős-e, mint az irodalmi? Előbbit is szereti csinálni, már lassan három éve kutat ott is.

– vallja.

Nádudvar ontja magából az irodalom szerelmeseit

A résztvevők felvetették: milyen jó lenne Nádudvarról is egy jó néprajzi könyvet megjelentetni. Bíznak benne, hogy Darinka – kinek neve ajándékot jelent – kutatómunkái sikerrel járnak, és egy ilyen könyvbemutató is lesz a jövőben, mivel az utolsó nagy, átfogó kiadvány már fél évszázada, 1973-ban íródott.

A versíró képességének és az angoltudásának egyesítéséről így gondolkodik.

De a műveit sose szokta angolra fordítani, ám szerinte meg lehetne oldani, hogy úgy is jók legyenek.

Maczik Erika polgármester is hozzászólt a hallgatóság sorából, úgy véli, Nádudvaron minden generációban vannak olyanok, akik az irodalommal magas szinten foglalkoznak, ami kimondottan örvendetes.

Zárásul a fiatal szerző szívesen dedikálta kötetét a jelenlévőknek, akik közül jó néhányukat már korábbról is saját olvasójának tudhat. Közülük többen is kifejtették: annyira mélyrehatóak gondolatai, hogy időről időre vissza kell térni egy-egy költeményéhez, hogy annak dús érzelemvilágát minél inkább átérezhessék.

Helytörténetet is kutat

A költészet mellett közel három éve kutatja a nádudvari határ helyneveit. Több mint kétezer helynevet sikerült eddig feltárnia a történeti források – elsősorban térképek –, illetve az élőnyelvi gyűjtés során, mely nádudvari lakosokkal folytatott interjúkat jelent. A közelmúltban elsősorban a halomnevekre fókuszált, nemrégiben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) „Anyanyelvünk évszázadai 9.” című konferenciáján adott elő arról, hogy mi motiválta a halomnevek esetében a helynévadást.

Tagja a Hatvani István Szakkollégiumnak és a Magyar Nemzeti Helynévtár Programnak, valamint a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának.