Szabad Újság: ingatlanlobbi játszotta magánkézbe az oroszvári Lónyay-birtokot

Pozsony, 2013. április 24., szerda (MTI) - Egy ingatlanlobbi ügyletei által váltott tulajdonost az oroszvári volt Lónyay-birtok, amelyet már közel két évtizede sikertelenül próbál visszaszerezni annak örököse, a Magyar Bencés Kongregáció - írta a Szabad Újság független szlovákiai magyar hetilap szerdai kiadásában.

Az ingatlanok visszaszolgáltatását, amelynek az oroszvári (Rusovce) Lónyay-kastély is a részét képezi, még 1994-ben kérvényezte a révkomáromi bencés rendház, a Magyar Bencés Kongregáció önálló jogalanyiságú rendháza, a szlovák államtól, arra hivatkozva, hogy azt Stefánia belga hercegnő és férje, Lónyay Elemér gróf (felesége révén herceg) végrendeletükben a bencés rendre hagyták.

A bencések igénye alapján indult eljárásokban az igényt az évek folyamán minden lehetséges szlovákiai jogi fórumon elutasították. A legutóbbi ezzel kapcsolatos döntést a szlovák alkotmánybíróság hozta meg, amely márciusban annak "indokolatlan mivoltára" hivatkozva utasította el a rendnek a szlovák bíróságok eljárása, valamint az ügy kapcsán hozott döntései ellen emelt panaszát. Ezzel a döntéssel kimerültek azok a jogorvoslati lehetőségek Szlovákiában, amelyeket a rend az örökség visszaszolgáltatásával kapcsolatban érvényesíthetett.

A bencések már korábban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak az örökség részét képező földterületek visszaszolgáltatása ügyében, amelyek egy része időközben új tulajdonosok kezébe került. Az örökség másik része, a szlovák kormányhivatal tulajdonában lévő neogótikus oroszvári kastély visszaszolgáltatása kapcsán Várszegi Asztrik, a rend főapátja a Szabad Újságnak elmondta: amennyiben nem jön létre mindkét felet kielégítő megoldás, az Európai Unió jogi fórumain folytatják jogigényük érvényesítését.

Szalay György, a bencés rendház gazdasági és jogi képviselője a rend jogigényének alapjait ismertetve a felvidéki magyar lapnak elmondta: 1948-ban, amikor a Lónyay-kastélyt az akkori csehszlovák állam elkobozta, visszamenőlegesen érvényesítette az elkobzás jogalapját, a Benes-dekrétumokat. Mivel viszont az örökhagyó Stefánia hercegnő 1945-ben, Lónyay Elemér gróf 1946-ban halt meg, az öröklés jogi aktusa Magyarországon zajlott le, az örökhagyó halálakor. Tehát amikor 1947 októberében az államhatárokat rögzítő párizsi békekonferencia nyomán Csehszlovákiához csatolták Oroszvárt, Dunacsúnt és Járfalut, az ott lévő ingatlan már a bencések tulajdonát képezte, így azt nem kobozhatták el a halott Lónyay házaspártól.

A jogi képviselő elmondta, hogy amíg az elmúlt évek során a szlovákiai bíróságokon folyamatban voltak az ingatlan visszaszolgáltatását célzó beadványaik alapján indult eljárások, az érintett földterületek többször is tulajdonost cseréltek a szlovák kataszteri hivatalban. Ez úgy játszódott le, hogy a szlovák restitúciós törvény alapján az ingatlan egy részét más, restitúciós igénnyel fellépő személyek csereingatlanként megkapták a szlovák államtól. Később többszöri ingatlanátruházás során egy, Szalay által nem nevesített érdekcsoportot képviselő személy tulajdonába kerültek. Ekkorra azonban a kis értékű külterületi telkeket építkezésre alkalmas belterületi telekké nyilvánították és így azok értéke többezerszeresére emelkedett. Ma ezen a területen Pozsony egyik legdrágább ingatlanjaival rendelkező kertvárosa áll.

A bencések által örökölt ingatlan másik része, maga az oroszvári kastély a szlovák hatóságok álláspontja szerint a szlovák kormányhivatal tulajdonát képezi. A neogótikus kastélyt és melléképületeit reprezentációs célokra szeretné használni a szlovák kormányzat. A kastély állaga viszont évtizedek óta romlik, felújítása a kormány többszöri ígérete ellenére mindmáig nem kezdődött meg.

- MTI -