2024.07.09. 17:30
Csattanhat a bilincs, ugorhat a jogsi, ha ezzel próbálkozol – videóval
A KRESZ tisztán és világosan fogalmaz, amikor a közlekedési magatartásokat, kötelezettségeket és tilalmakat szabályozza. Mindezek ellenére mégis vannak olyan autóvezetők, akik szándékosan szegik meg az előírásokat. Ilyen például büntetőfékezés, amely könnyen végződhet tragédiával is.
A közlekedési ügyekben a közúti veszélyeztetés szándékos bűncselekmény, ezért a jogalkotó is igen szigorú büntetést alkalmaz.
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Számtalan híradás, videó, történet jelent meg az elmúlt években különböző közlekedési helyzetekről, ahol az egyik járművezető, a büntetőfékező igyekezett megtorolni, hogy bevágtak elé, megelőzték, legyorsulták vagy szimplán „poénból” így akart ráijeszteni a mögötte haladó autósra. Ez azonban korántsem tréfa, ugyanis mindamellett, hogy balesethez vezethet, a büntetőfékezés büntetése akár letöltendő szabadságvesztés is lehet. Mi a büntetőfékezés? Mi a büntetőfékezés büntetése? Többek között ezekre kerestük a választ.
Forrás: Illusztráció / Napló-archív
Kérdéseinkkel a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz és a Debreceni Törvényszékhez fordultunk. Mint tisztázták, a büntetőfékezés kifejezést a büntetőjog nem ismeri, ez leginkább a sajtóban elterjedt meghatározás.
Jellemzően egy közlekedési konfliktust követően, annak megtorlása céljából, az elől haladó jármű vezetője általi hirtelen, indokolatlan fékezésre, adott esetben fékezésekre szokták használni, amivel elsődlegesen a mögötte haladó, »megbüntetett« járművet, annak vezetőjét – adott esetben annak utasait és egyéb közlekedőket is – veszélyezteti
– írta válaszában a vármegyei rendőrség sajtóosztálya.
Mi a büntetőfékezés a jog szerint?
A büntetőfékezés büntetőjogi szempontól a közúti veszélyeztetés bűntettének minősül. Közúti veszélyeztetést követ el, aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki. A törvény egyébként a vasúti, légi és a vízi közlekedés veszélyeztetését ugyancsak szankcionálja.
Ez egy szándékos közlekedési bűncselekmény. Megállapításának előfeltétele, hogy a járművezető a szabályokat szándékosan megszegje, azaz tisztában legyen azzal, hogy az adott esetben mit kellene cselekednie, és ennek tudatosan ne tegyen eleget. A tettesnek azt is át kell látnia, hogy e szabályszegéssel okozati összefüggésben a passzív alanyok életének vagy testi épségének a közvetlen veszélyeztetése is bekövetkezhet, és ő ezt az eredményt kívánta vagy ebbe belenyugodott. A sérülés vagy halál okozására az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki
– magyarázta Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék szóvivője. Mint részletezte, közúti veszélyeztetést állapít meg a bíróság, ha a járművezető:
- rárántja a kormányt a vele párhuzamosan közlekedőre
- ok nélkül, hirtelen fékezéssel fékez le és a mögötte közlekedő belé hajt (ez a büntetőfékezés esete)
- indok nélkül leszorítja az út széléhez közel közlekedő kerékpározót
- az előtte haladót veszélyesen megközelíti („tolja maga előtt”)
Mi a büntetőfékezés büntetése?
– Amennyiben a büntetőfékezéssel megvalósul a közúti veszélyeztetés bűntette, a kiszabható büntetés mértéke annak függvénye, hogy milyen eredménnyel végződött a cselekmény. Már akkor is bűncselekmény, ha nem történik baleset, az is elegendő, hogy az elkövető szándékosan és közvetlenül veszélyezteti mások testi épségét – hívta fel a figyelmet a hajdú-bihari rendőrség. Dobó Dénes pedig kiemelte, bíróság a cselekmény súlyosító és enyhítő körülményeinek mérlegelését követően hoz ítéletet, amely akár letöltendő szabadságvesztés is lehet, emellett a közúti veszélyeztetést elkövető vádlottal szemben a bíróság járművezetéstől eltiltást is alkalmaz büntetésként.
Amennyiben „csak” a veszélyhelyzet alakult ki, vagy ugyan balesetbe torkollott az esemény, de a vétlen személy(ek) nem sérültek meg súlyosan, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a büntetőfékező. Súlyos sérülés esetén egy évtől öt évig, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség esetén két évtől nyolc évig, halálos eredmény esetén öt évtől tíz évig, míg kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövető. Mindezek mellett ideiglenesen a járművezetéstől való ideiglenes vagy végleges eltiltáshoz is vezethet. Sőt, a büntetőfékezés azon ritka közlekedési jogsértések körébe tartozik, amikor a vezetői engedélyt a rendőr a helyszínen elveheti.
Hogyan bizonyítható a büntetőfékezés?
Mint megtudtuk, a büntetőfékezéssel kapcsolatos eljárások során a nyomozó hatóságnak két dolgot kell bizonyítania: a büntetőfékező veszélyhelyzet kialakítására vonatkozó szándékát, valamint a közvetlen veszélyhelyzet létrejöttét. Utóbbi akkor alakul ki, ha az élet vagy testi épség sérülésének reális lehetősége fennáll. A veszélynek konkrétnak kell lennie, tehát meghatározott személyekre és helyzetre kell irányulnia.
– A cselekmény bizonyítása éppen ezért a közlekedési bűncselekmények közül az egyik-, ha nem a legnehezebb. Leghatékonyabb eszköz e tekintetben egyértelműen a fedélzeti vagy egyéb (például térfigyelő, biztonsági) kamera felvétele, de természetesen más bizonyítási eszközök, mint a tanúvallomások, menetíró berendezések (tachográf) adatai is elősegíthetik a pontos – és jogi értelemben releváns – körülmények tisztázását - ismertette a vármegyei rendőrség sajtóosztálya. A büntetőfékezés egyik gyakorlati példája látható például a Budapesti Autósok egyik videóján:
A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság javaslata, ha büntetőfékezővel vagy csak úgy általában agresszív vezetővel találkozunk, amennyire az adott körülmények között lehetséges, ne menjünk bele a konfliktusba, ne akarjunk revansot venni. A KRESZ előírásainak megfelelően, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyeztetve közlekedjünk tovább, s amennyiben szükséges, értesítsük a rendőrséget.
