2024.01.14. 21:00
A régi vadászkönyvek híresen gyávának írták le őket – eloszlatta a tévhiteket a debreceni farkaskutató
Csodálatos nagyragadozók a farkasok, filmek és mesék ikonikus alakjai. De az átlagember nagyon keveset tud róluk. Szabó Zsófiával beszélgettünk.
Szabó Zsófia farkaskutató biológus, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének PhD-hallgatója volt podcaststúdiónk vendége. Lassan közel egy évtizede foglalkozik farkaskutatással, nemrégiben pedig egy féléves ösztöndíjprogram keretében Norvégiában is járt. Beszélgetésünk során rengeteg, farkasokkal kapcsolatos érdekességre is rávilágított, valamint egy beszámolót is hallhattunk arról, milyen volt az élete Norvégiában.
Zsófi farkasok iránti szenvedélye 11 éves korában kezdődött, amikor látott a tévében egy érdekes farkasos videót. – Első dolgom volt ezután, hogy mindent megtanuljak erről a fajról. Feltúrtam az egész internetet, az egész könyvtárat, megnéztem az összes természetfilmet, amit csak találtam. Éreztem, hogy érdekel az állatok viselkedése, már ekkor kitaláltam, hogy én farkaskutató szeretnék lenni – emlékezett vissza Zsófi.
Középiskolai tanulmányai alatt biológiai speciális tagozatos tanulóként is felhívta magára a figyelmet. Ezen időszak kapcsán vicces pillanatokra és szép emlékekre is kitért.
Debrecent választotta
A középiskolai évek végére már körvonalazódott benne, hogy a biológia, az állati viselkedés és a természetvédelem egyaránt közel áll a szívéhez. Orosháziként komoly választás előtt állt, amikor döntenie kellett, hogy Gödöllőn vagy Debrecenben folytatja tanulmányait, hiszen Szegeden ekkor nem volt még természetvédelmi mérnök szak. A választása végül a Debreceni Egyetemre esett, amit egy percre sem bánt meg. Mindennek idestova már közel tíz esztendeje – tudtuk meg Zsófitól.
Kiderült az is, hogyan és miért vette fel a kapcsolatot a Bükki Nemzeti Parkkal, és ebből kifolyólag hogyan is indult meg a farkaskutatás a Debreceni Egyetemen, ami mára már együttműködéssé fejlődött.
Emellett természetesen szó esett még a farkasok negatív megítéléséről, sztereotípiákról és a néphiedelmekről is. Kifejezetten tartanak az embertől – világított rá a biológus. – Ha régi vadászirodalmat olvasunk, meglepődve tapasztalhatjuk, hogy híresen gyáva állatként írták le a farkast – mondta.
Sok konfliktussal járnak
Az itthoni farkasállomány kapcsán azt is megtudtuk, ezek az állatok a relatíve alacsony számuk ellenére is rengeteg konfliktussal és problémával néznek szembe.
Egyrészről az állattartóknak okozhatnak időről időre nehézséget, hiszen ők jellemzően már elszoktak attól, hogy jószágaikat védelmezni kelljen, és a kutya, valamint az elektromos kerítés plusz költséget jelenthet számukra. A nemzeti park ugyanakkor igyekszik támogatni ezeket a gazdálkodókat, és ott van például a Kuvaszőr-program, ami szintén segítséget jelent
– hangsúlyozta a biológus.
– A vadászok is panaszkodnak időről időre, hogy a farkasok jelenlétében megváltozik a prédaállatok viselkedése, azok sokkal elővigyázatosabbak lesznek, nehezebb őket vadászni is, valamint a hazai vadállomány számában bekövetkező csökkenéstől is rendre tartanak – tette hozzá Zsófi.
Szabó Zsófia farkaskutató biológus Norvégiában készített fotói
Fotók: Szabó Zsófia-archívAmi sokkal nagyobb problémát jelent viszont, az a vadászattól jól elkülöníthető orvvadászat.
– Az orvvadászat sajnos globális probléma, de idehaza is jelentős károkat okoz. A farkas idehaza fokozottan védett státuszt élvező nagyragadozó. Megbecsülni is nehéz, mekkora részét érintheti az orvvadászat a hazai állománynak, de feltehetően jelentős visszaveti az egyedszámot – mondta a szakember.
Mindez és még sok egyéb más érdekesség, valamint egy beszámoló is elhangzott a három évszak Norvégiájáról a podcastbeszélgetésben, amelyet itt tud meghallgatni.
haon.hu PODCAST
- Ki legyen az edző a DVSC-nél?
- Horog Máté: "A diákok már akkor pipázni jártak a Nagyerdőre, amikor még azt farkasok lakták"
- H szektor: Nincs mese, győzni kell Fehérváron!
- Így zajlott az 1956-os forradalom Berettyóújfaluban
- Sport és tudomány: Mihalik András, a DEAC jégkorongosa mesélt kettős életéről